A férfi egyik barátja, egy fiatal nő a tárgyaláson azt mondta, egy barátnőjén keresztül ismerte meg Szilvesztert, akinek kedvenc hobbija a biciklizés volt. Gyakran jártak együtt kirándulni.
"Nem voltunk igazán mély barátok, inkább csak jó ismerősök, haverok, bár tény, hogy Szilveszter egy időben többet szeretett volna tőlem, mint barátság. Nekem azonban mint férfi egyáltalán nem volt az esetem, meg nagyon fiatal is voltam még akkor, mindössze 16 éves" - kezdte a nő a meghallgatást.
A kérdésre, hogy Szilveszter milyen körülmények között élt, volt-e munkája, párkapcsolata, ismerőse ezt felelte:
"Normálisan nézett ki, ápolt volt, haja rövidebbre volt vágva. Főleg sötét színű ruhákban járt, és egy fekete Mountain bike-kal közlekedett. Amennyire én tudom,
egy raktárszerű helyen lakott, de sosem voltam nála. Komoly kapcsolatai nem voltak, kissé zárkózott volt"
Az ismerős ezután azt is elmondta, hogy
amikor 2013-ban holtan találták a futónőt Soroksáron, Szilveszter hirtelen nem jelentkezett, aztán előkerült, de már nem úgy nézett ki, mint korábban:
Azzal egy időben, hogy a futónő megölésének híre elterjedt, Szilveszter napokra eltűnt. De ekkor még nem gondoltunk rá, hogy a két dolognak köze lehet egymáshoz. Majd amikor újra találkoztunk vele, a jobb szemöldöke fölött, a homlokánál volt valami furcsa sérülés, amit akár verekedés közben is szerezhetett, de nem beszélt róla bővebben. 2013-ban megtudtuk, hogy elítélték, de ekkor még nem tudtuk az okát. Majd az interneten olvasta a barátnőm, hogy köze van a soroksári gyilkossághoz.
Nekem is megmutatta, nagyon megdöbbentem. Nem ilyennek ismertem. Tény, hogy sok mindent nem tudtam róla, de sosem láttam még kifejezetten erőszakosnak vagy agresszívnek"
- mondta a fiatal nő.
A férfi unokatestvére szintén azt tapasztalta, hogy Szilveszter elég sok dolgot elhallgatott előlük az életéből:
"Egy ideje már nem igazán találkoztunk, már csak azért sem, mert közben elváltam, elköltöztem, új kapcsolatom lett. De régen sokat járt hozzánk, szerette nagyon a gyerekeimet, jól kijött velük. Vicces, jó humorú ember volt, nem ivott, nem dohányzott, viszonylag normális, elfogadható életet élt. Azonban volt sok dolog, amiről nem beszélt, mintha kerülte volna azokat a témákat. Azt mondta, éjjelente dolgozik, takarítani szokott, de nem árulta el, hogy hol. Barátairól, kapcsolatairól bővebben nem beszélt, annyit mondott, hogy van egy macskája, és egy másik fiúval él közös albérletben.
Amikor börtönbe került, felvette velünk a kapcsolatot, egyszer be is mentünk hozzá, de nem derült ki, hogy tulajdonképpen miért is van bent. Ekkor még nem tudtuk, hogy köze lehet a gyilkossághoz, olyasmire gondoltunk, hogy meccs közben eldurvult a hangulat, és összeverekedhetett valakivel. Az volt a mindene, a foci és a biciklizés. Aztán sok dologról, amit elmondott, idővel kiderült, hogy nem teljesen volt igaz, például a lakás, vagy a munka tekintetében. A rendőrségi ügyeiről meg mindig is csak annyit mondott, hogy rosszkor volt rossz helyen. Ezután nem igazán erőltettük a kapcsolattartást vele. Míg egyik nap a lányom a híradóban hallotta, hogy kapcsolatba hozták a nevét a soroksári futónő meggyilkolásával. És valóban ő volt az, kitakart arc alapján is felismerhető volt. Ezt viszont még én sem gondoltam volna róla"
- mondta el az unokatestvér.
A meggyilkolt futónő férjének szülei, vagyis az anyósa és az apósa egészségügyi problémák miatt nem tudtak részt venni a tárgyaláson, ezért felolvasták a vallomásukat.
"Kriszta minden este 7 körül futni ment, bár néha előbb, néha később, attól függ, hogy a házimunkával hogy végzett, mert ahogy munka után hazatért, nagyon fontos volt neki, hogy minden este patyolattiszta legyen a lakás, és frissen főzött étel legyen az asztalon. Példás háziasszony volt.
Amikor végzett a házimunkával, mindig elment futni, szinte a hét összes napján. Pedig többször is figyelmeztettük, hogy este, sötétben már ne menjen ki egyedül, a fiunk még futópadot is vett neki, de hiába, Krisztát nem lehetett meggyőzni. Szerette a természetet, az állatokat, azt mondta, ezért szeret jobban szabadban futni. Általában csak a telefonját vitte magával, meg a fülhallgatóját, azt viszont nem tudjuk, hogy milyen ruhát viselt aznap, amikor megtámadták. Nem mindig viselt drága, márkás ruhákat, változó volt nála, hogy miben ment futni, így nem tudjuk, hogy ez lehetett-e a támadás oka.
Egyedül a fehér sportcipőjére emlékszünk, minden futásnál azt viselte. A fiunk aznap este 10 körül jött át hozzánk, hogy Kriszta általában este fél 8 körül hazatér a futásból, de még nincs otthon, és aggódik érte, mert telefonon sem tudja elérni. Ekkor még azt gondoltuk, hogy talán rosszul lett futás közben, így közösen a keresésére indultunk. Bejártuk az egész útvonalat, ahol szokott futni, de sehol nem találtuk, ezért végül a rendőröket is be kellett vonnunk a keresésbe, akik nyomkövetőkutya segítségével kutattak tovább Kriszta után. Végül megtalálták Krisztát, de sajnos már nem élve".
Ahogyan korábban megírtuk, 2013. szeptember 25-én délután a 36 éves családanya,
Kardosné Gyurik Krisztina a szokásos futóedzésére indult otthonukból, ahová nem tért haza.
A férj bejelentette felesége eltűnését, miután nem ért haza időben. A rendőrök azonnal megkezdték a kutatást.
A holttestet egy rendőrkutya találta meg a Szigetidűlő út melletti fás-bokros területen, nem messze soroksári otthonuktól.
A kiskorú gyermeket nevelő családanyával az orvosszakértői vélemény alapján különös kegyetlenséggel végzett a támadó.
A több mint öt évig tartó, minden részletre kiterjedő, aprólékos nyomozás során
a rendőrök 391 tanút hallgattak ki, és több mint 1500 DNS-mintát vizsgáltattak meg.
A korábban személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt a hatóság előtt ismert – a gyilkosság helyszínéhez valamilyen módon kapcsolható – embereket is sorra vették a nyomozók.
Így került képbe 2018 őszén
az akkor egy börtönben ülő, a bűncselekménykor 35 éves R. Szilveszter.
Az áttörést a genetikai vizsgálat hozta meg. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ a férfi DNS-ét összevetette a helyszínen rögzített genetikai anyagmaradványokkal, ami az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt a férfi személyével szemben egyértelműen megalapozta a
gyanút.
Annak ellenére, hogy R. Szilveszter az ügy egyedüli vádlottja, a férfi továbbra sem tett beismerő vallomást. Legutóbbi tárgyalásán, ami tavaly márciusban volt, érzelemmentes arccal ült, mint akinek semmilyen köze nincs az esethez, és ártatlannak vallotta magát.