A szuezi hajózási dugó az északi útvonalra irányította a figyelmet

Egy hete a Szuezi-csatornában keresztbe fordult egy óriási teherszállító hajó, az Ever Given, amely elzárta a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalát. Szerencsére március 29-én már sikerült kiszabadítani és egyenesbe állítani a konténerszállítót, de a válság még két-három hétig is eltarthat, hiszen mintegy 450 veszteglő hajónak kell áthaladnia a csatornán.

Forrás: EPA

A Szuezi-csatorna egyetlen hajó miatt bekövetkező elzáródása hatalmas veszteségeket és globális áruszállítási fennakadásokat okoz. Becslések szerint csak olajból 13-15 millió hordónyi várakozhat a csatornánál. A történtek rávilágítanak e kulcsfontosságú hajózási útvonal rendkívüli sérülékenységére és túlterheltségére is.

A baleset mindinkább igazolja és felértékeli az északi hajózási útvonal szerepét, amely rendkívül biztonságos és versenyképes a szállítási költségek szempontjából.

Nem véletlen, hogy Oroszország az áruszállítás jelentős növekedését várja az északi hajózási útvonaltól, hiszen a Jeges-tengeren keresztül Ázsiába vezető út mintegy 4000 tengeri mérfölddel (csaknem 7400 km) rövidebb, mint a déli alternatíva a Szuezi-csatornán keresztül.

Az útvonal alkalmazásával a szállítási idő mintegy 20 nappal rövidülhet, ami jelentős költségcsökkentést eredményez. Az északi útvonalon például egy konténerszállító hajó az árut egy japán-tengeri kikötőből a Balti-tenger orosz kikötőjéig mindössze 28 nap alatt juttatta el. Ha a hajó teljes sebességgel haladt volna, ez az út csak 17-18 napig tartott volna. Ezzel szemben a hagyományos útvonalon, a Szuezi-csatornán keresztül, mindez 35-40 nap alatt valósulhat meg. Tavaly az északi hajózási útvonalon keresztül szállított áru mennyisége elérte az évi 33 millió tonnát, de Oroszország arra számít, hogy ez a mennyiség 2024-re 80 millióra növekszik.

Atomjégtörők a kereskedelmi célú hajózás szolgálatában

Oroszország stratégiai célja, hogy olyan modern, atommeghajtású jégtörő hajókból álló flottát hozzon létre, amelyek révén egész évben biztosítani lehet a rendszeres és biztonságos hajózást az északi-tengeri útvonalon. Ennek érdekében Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly októberben írta alá az orosz sarkvidéki zóna fejlesztésének stratégiájáról és a nemzetbiztonság biztosításáról 2035-ig szóló végrehajtási utasítást, amely legalább 8 újabb atomjégtörő megépítését írja elő.

Oroszország ma 5 üzemelő atomjégtörővel és egy nukleáris konténerszállító hajóval rendelkezik. A legújabb univerzális orosz atomjégtörő, az Arktika tavaly november 24-én fejezte be az első útját, amelynek során egy teherszállító hajó előtt törte a jeget az északi hajózási útvonalon. A próbaút igazolta, hogy az atomjégtörő kiváló manőverezhetőségének és kettős merülésének köszönhetően képes arra, hogy biztonságosan kísérje a jégtörőket az Északi-tenger hajózási útvonalán és a szibériai folyamok torkolatában is. Azóta ez a jégtörő már folyamatos szolgálatban áll.

Az Arktika a három újgenerációs, kettős merülésű atomjégtörőből álló flotta első egysége. A flotta mindegyik tagja képes akár a három méter vastag jégtorlaszok áttörésére is, illetve a jéggel borított, sekély szibériai folyótorkolatokban is tud haladni. Mindegyik atomjégtörőt két, egyenként 175 MW hőteljesítményű RITM-200 típusú reaktor látja el az üzemeléshez szükséges villamos energiával. A Szibir atomjégtörő várhatóan 2021-ben, az Urál pedig 2022-ben állhat szolgálatba. Mindezek mellett már folyamatban van a Jakutia és a Csukotka nevű újgenerációs atomjégtörők építése is.

A Leader atomjégtörő

Tavaly áprilisban aláírtak egy újabb, a Leader osztályhoz tartozó atomjégtörő megépítéséről szóló szerződést is. A tervek szerint az új típusú orosz jégtörő hajót 2027-ben fogják üzembe helyezni.

A Leader atomjégtörőt az Iceberg központi tervezőiroda által kidolgozott tervdokumentáció alapján építik meg, és az OKBM Afrikantov, a Roszatom leányvállalata által kifejlesztett két RITM-400 típusú reaktor fogja üzemeltetni. Az új atomjégtörő teljesítménye 120 MW lesz. A hajó képes lesz arra, hogy akár négyméteres vastagságú jégtorlaszokat is áttörjön.

Az északi hajózási útvonalon a zord időjárási viszonyok ellenére az atomjégtörők alkalmazásával – a rövidebb szállítási idő miatt – sokkal kifizetődőbb a kereskedelmi célú áruszállítás kelet és nyugat között. Éppen ezért ennek az útvonalnak a szerepe a jövőben még inkább felértékelődik. Az orosz belföldi megrendelések mellett egyre több külföldi hajótársaság érdeklődik a lehetőség iránt. A Roszatom által működtetett orosz atomjégtörők egész évben készen állnak az útvonal átjárhatóságának folyamatos biztosítására.

Szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője