Most minden kiderül az Új Selyemút kezdeményezésről

A Kínai Új Selyemút kezdeményezés vajon a globalizáció egy új szakaszának kezdetét jelenti? Vagy megvalósítása csupán egy egyszerű hatalompolitikai kérdés, amelyet szigorú nemzeti érdekek vezérelnek? A válaszlehetőségeket a Pallas Athéné Könyvkiadó Világgazdasági körkép című kötete térképezi fel számunkra a globális világgazdaság naprakész adataival és a geopolitikai folyamatok földrajzi szintézisén keresztül.

A kötet közvetlen előzményének is tekinthető Emmanuel Macron francia elnök 2018-as kínai látogatása, amelynek fő küldetése az volt, hogy kifejezze Franciaország nyitottságát a 2013-2014 során indított Egy övezet, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ez nem lehet egy új hegemónia alapja.

Jelen kötetben 59 francia szerző – geográfusok, történészek, közgazdászok, politológusuk, újságírók – rajzolja meg a világ gazdasági körképét és teszi elemzés tárgyává a népesség, az egyenlőtlenségek, a mobilitás alakulását, a városok, az oktatás, az egészségügy és a környezet helyzetét. Továbbá öt szektort – vállalatok, ipar, kereskedelem, benne a pénzügyek, a mezőgazdaság és az erőforrások – vizsgál a geoökonómia szemszögéből. Mindemellett pedig tételes áttekintést kaphatunk a világ 116 országáról is.

Forrás: Pallas Athéné Könyvkiadó

Így növelné a befolyását Kína

A kötet külön fejezetben veszi górcső alá a kínai Új Selyemút kezdeményezés kialakulását, annak földrajzi dimenzióit, és tekinti át azokat a diplomáciai lépéseket, amelyek az első gyakorlati eredményekhez vezettek. Ezt követően kitér azokra a főbb gazdasági és politikai motivációkra, amelyek a kínai rezsimet arra ösztönözték 2013-ban, hogy útjára indítsák e kezdeményezést.

A kötet alapján kirajzolódik, hogy az Új Selyemút együttműködésnek számos gazdasági és politikai célja van. Kétségkívül felfedezhető benne egy nagyon erős törekvés arra vonatkozóan, hogy Kína egy időben válaszolhasson az őt ért belső és külső kihívásokra, amellett, hogy ezzel párhuzamosan saját befolyását is növelni szeretné a világban. Ugyanakkor e projekt gazdasági sikerével kapcsolatban is felmerülnek kérdések, különös tekintettel a fejletlenebb, belső országrészek vasúton történő megközelítésének biztosítására, összevetve az ebből eredő hasznokat, valamint az ehhez szükséges támogatásokat, és figyelembe véve az oroszországi határoknál a nyomtáv terén fennálló eltérések miatt az áruk átrakodásának állandó szükségletét.

Ebből adódódóan a szerzők azt jelzik előre, hogy a tengeri szállítás vezető szerepe – melynek költségei jóval a vasúti szállítás alatt maradnak – nagy valószínűséggel nem kerül majd veszélybe rövid vagy középtávon. Az Új Selyemút megvalósítása politikai téren sem akadálymentes. A szerzők e megállapításukat elsősorban a projekt vegyes európai fogadtatására alapozzák, valamint arra, hogy az ázsiai csendes-óceáni térségben geopolitikai téren milyen reakciókat kapott e kezdeményezés.