Április 19-én hétfőn újra megnyitottak az általános iskolák alsó tagozatai és az óvodák, miután minden szükséges lépést megtettek annak érdekében, hogy a gyermekek és tanárok a legnagyobb biztonságban térhessenek vissza az intézményekbe. A Magyar Honvédség három hét alatt csaknem száz intézményben végzett fertőtlenítést, a tanárokat pedig soron kívül oltották be.
A vírus terjedésének megelőzése érdekében továbbra is szigorúan betartatják majd a járványügyi szabályokat, és lázat is mérnek azért, hogy kiszűrjék a lehetséges fertőzötteket.
Nemcsak a gyermekek, hanem a szülők számára is rendkívül fontos, hogy ismét járhatnak iskolába és óvodákba a fiatalok. A rendkívül sikeres magyar oltási program miatt egyre többen térhetnek vissza a munkahelyükre, a gyerekfelügyeletet viszont sok esetben csak nagyon nehezen, vagy sehogy sem tudják megoldani a szülök. Emellett azon apák és anyák számára is megkönnyíti a nyitás a helyzetet, aki otthon végzik munkájukat, mivel nekik nemcsak dolgozni kellett, hanem mellette egész nap felügyelni a gyerekre is, valamint az egész napos étkezésről is gondoskodni.
A gyerekeknek pedig több szempontból is elengedhetetlen, hogy iskolába járjanak. A WHO is kiemeli, hogy az iskolák hosszú távú zárva tartása amellett, hogy negatív egészségügyi hatással van a gyermekekre, a fejlődésüket is hátráltatja, valamint a legkisebbek viselik a legrosszabbul az online oktatást, szemben például a felső tagozatosokkal vagy gimnazistákkal, akik sokkal önállóbak, így könnyebben megoldják a távoktatás által jelentett feladatokat.
Az amerikai járványvédelmi központ (CDC) márciusban megjelent ajánlása is azt az elvet vallja, hogy az óvodáknak és az általános iskolák alsó tagozatának kell utoljára bezárnia és először kinyitnia.
Ráadásul a baloldali álhírekkel szemben már több európai és amerikai tanulmány is bebizonyította, hogy az alsó évfolyamok oktatásának megkezdése nincs jelentős hatással a járványhelyzete.
Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt korábban, hogy természetes ösztön, hogy a szülők legjobban a gyerekeket védik, azonban a bölcsődei és kórházi statisztikák visszaigazolják, hogy helyes lépés a nyitás.
Az egyik Egyesült Államokban végzett országos tanulmány például azt vizsgálta, hogy milyen hatással van egy adott környék járványadataira az ott található iskola megnyitása. Arra az eredményre jutottak, hogy nem volt tapasztalható megugrás a kórházban kezelt betegek tekintetében.
Ráadásul sok helyen még csökkent is ez a szám, amit a tudósok annak tudnak be, hogy az iskolákban sokkal szigorúbban be kell tartani a szociális normákat és a járványügyi szabályokat, mint otthon.
Ezzel szemben a rendületlenül oltás- és védekezésellenes kampányt folytató baloldal azt állítja, hogy "a kormány úgy nyitja meg az iskolákat, hogy megint nem hallgat a szakma véleményére". Miközben nem csak a magyar, hanem a külföldi szakértők jelentős része is egyetért abban, hogy az általános iskolák alsó tagozatainak és az óvodák megnyitásának csekély kockázata van, miközben számos pozitív hatást jelentenek.
Szintén álhíreket terjesztettek a baloldali sajtóban arról, hogy a diákok 44 százaléka nem ment hétfőn személyesen iskolába. Az Emmi viszont arról számolt be, hogy a valóságban az iskolákban tanulók 75 százaléka megjelent. Sok szülő lehetett, aki úgy gondolta, hogy igazolatlanul is lehet hiányozni, ezért tartotta otthon gyermekét, mivel több baloldali sajtóorgánum is arról írt, hogy "lehet igazoltan hiányozni".
Ez viszont a valóságban egyáltalán nem így van.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár már korábban bejelentette, hogy ha egy szülő nem akarja intézménybe engedni a gyermekét, akkor csak az intézmény vezetője engedélyezheti a távolmaradást. Az, aki 250 óránál többet hiányzik, és nem osztályozható, az osztályozó vizsgát tehet majd.