A többlethalálozásokban Magyarország az uniós középmezőnyben van az Eurostat adatai szerint

Újra és újra címlapokon hozza a baloldali propagandasajtó egy része, hogy Magyarország több mint 26 ezer áldozattal világelső a Covid-halálozásban. A hamis hírek miatt újra és újra el kell mondani, hogy ez – a rendelkezésre álló információk alapján – nem igaz. Az Eurostat objektívebb képet adó mutatóinak alapján Magyarország valójában az EU középmezőnyében helyezkedik el - írta a Magyar Nemzet.  Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb, vagy másként: a 16-ból a nyolcadik legmagasabb halálozási többlet volt kimutatható. Ez éppen a sorrend közepe, Magyarország tehát az EU középmezőnyébe sorolható ezen mutató szerint. Ebben az Eurostat által vizsgált időszakban, azaz 2020. év elejétől 2021 12. hetének végéig (március 28-ig) – mindkét év adatait 2019 azonos időszakához hasonlítva – Magyarországon 13 658 fővel emelkedett az áldozatok száma - olvasható a lapban. 

Múlt héten több sajtóorgánum címlapon hozta a hírt, miszerint Magyarország már világelső lenne az egy főre jutó Covid-halálozásban. Ez azonban nem állja meg a helyét. A sorrendet ezen írások olyan adatok alapján állítják fel, amelyek nem összehasonlíthatók. A nemzetközi statisztikák forrásául szolgáló információs bázisok (például a www.ourworldindata.org) részletesen fel is hívják a figyelmet arra, hogy nagy különbségeket eredményez a halálos áldozatok számbavételének módszertani eltérése. Ez tudományos körökben ma már evidencia - írta Windisch László.

A KSH elnökhelyettese, az MNB korábbi alelnöke szerint a világ országai sokféle módszertan alapján gyűjtik és jelentik a járványban elhunytak számát. Ha egyáltalán gyűjtik és jelentik – gondoljunk például Észak-Koreára. A módszertani különbségek a világ fejlettebb statisztikai kultúrával rendelkező országai közt is igen nagy eltérésekhez vezethetnek. Van olyan ország, amely csak a kórházban elhunytakat jelenti Covid-áldozatként, más ország az otthonukban elhalálozottakat is. Nagyon tág értelmezési és besorolási teret ad az alapbetegségek megítélése is, hiszen sokféle szakmai iránymutatás születhet, hogy az alapbetegséget vagy a Covidot kell-e közvetlen halálokként figyelembe venni. A WHO kiadott erre vonatkozóan egy iránymutatást, amit sok ország követ is. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban még azonos elvi alapok mellett is jelentősen eltérhet - tette hozzá.

Nézzük például az Európai Unió országait! Megállapítható, hogy a tagállamok felében legalább tíz százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint a járvány előtti évben. A három legmagasabb többlethalálozás Spanyolországban (18,9 százalék), Olaszországban (17,6 százalék) és Belgiumban (17 százalék) volt. Magyarországon 8,7 százalékos emelkedéssel az EU-átlagnál (11,5 százalék) alacsonyabb növekedés volt tapasztalható, ez a 11. legalacsonyabb érték az unióban.

Forrás: Origo

Windisch szerint uniós szinten igen jelentős tehát a növekedés, hiszen a járvány előtti két évben az országok zömében csak plusz/mínusz egy-két százalékkal változott az évenkénti halálesetek száma, jellemzően inkább kis mértékben csökkent vagy stagnált. Mi lehet az oka, hogy 2020-ban szinte mindegyik EU-tagállamban mégis ennyire kiemelkedően megugrott a halálozás? Kézenfekvő (lenne) a válasz, azonnal rávághatnánk, hogy ezt a Covid-világjárvány okozta.

Tisztán látható, hogy számos tagállamban igen jelentős olyan többlethalálozás volt a tavalyi évben, amelyet nem jelentettek Covid-halálozásként. Ugyanakkor ebben a térségben – hála istennek – se háború, se más súlyos járvány, se egyéb olyan folyamat, eseménysor nem volt ismert a tavalyi évben, ami a korábbi trendekhez képest ilyen jelentős törést, ilyen magas halálozási növekedést okozhatott volna. Erős lehet a gyanú, hogy a járványstatisztika pontatlansága állhat a háttérben, és igen valószínű, hogy ezen országok később korrigálni fogják a Covid-áldozatok számára vonatkozó statisztikáikat.

Amíg ez nem történik meg, addig önmagában a Covid-halálozás alapján nemzetközi rangsorokat felállítani nem lehet, egy ilyen rangsor teljesen hamis, félrevezető képet fog adni.

Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb, vagy másként: a 16-ból a nyolcadik legmagasabb halálozási többlet volt kimutatható. Ez éppen a sorrend közepe, Magyarország tehát az EU középmezőnyébe sorolható ezen mutató szerint. Ebben az Eurostat által vizsgált időszakban, azaz 2020. év elejétől 2021 12. hetének végéig (március 28-ig) – mindkét év adatait 2019 azonos időszakához hasonlítva – Magyarországon 13 658 fővel emelkedett az elhunytak száma.

A teljes cikket itt olvashatják.