Három mutató, amellyel Magyarország a COVID-19 elleni harc élvonalába tartozik

Nyíregyháza, 2021. április 5. Hepp-Ferenczi Anita csoportvezető asszisztens előkészíti az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját az oltás napján a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. április 5-én. MTI/Balázs Attila

A COVID-19 elleni védekezés eredményeire külföldön is egyre többen figyelnek fel, így Magyarországon napról napra nő azon cikkek, statisztikák, kimutatások száma, ahol hazánk „felkerült a térképre". Ezek a számok jól jelzik, azonban nem fejezik ki önmagukban, hogy milyen összetett, hosszú és nehéz út vezet a sikerig - írja a Századvég elemzésében.

1. A leggyorsabb áprilisi oltási ütem a világon

Április első felében világszinten is Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a vakcina legalább egy dózisát megkapók aránya. Bár az Európai Unióban, így Magyarországon is hetekkel később tudott elindulni az oltás (pl. Nagy-Britanniához vagy Izraelhez képest), a rendkívüli tavaszi eredménnyel, és különösen az áprilisi ütemmel hazánk globális összehasonlításban is nagy lépést tett előre.

A hónap elseje és tizenötödike között a teljes lakosság 9,67 százaléka kapta meg a vakcina első adagját, ezzel az összes magyar oltott csaknem harmada ebben az időszakban részesült az oltásban.

Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban a lakosság 7,85 százaléka, Németországban 6,29 százaléka, Ausztriában 4,56 százaléka, Európában átlagosan pedig mindössze 3,64 százaléka.

A legtöbb oltást április 6-án adták be, egy nap alatt 104 438 fővel, a teljes magyar népesség több mint 1 százalékával bővült a legalább részlegesen beoltottak száma.

Illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

2. A világ legtöbb lábon álló országa COVID-vakcina kérdésében

A világ országainak többségében - a geopolitikai elköteleződésekkel, illetve szélsőséges ellentétekkel összefüggésben - valójában nagyon szűk keretek között mozog a vakcinabeszerzés lehetősége, és csak jellemzően a katonai-gazdasági szövetséges országok gyártóira korlátozódnak a vizsgált, engedélyezett és alkalmazott vakcinák. A Századvég korábbi elemzése rávilágított, hogy

április közepén mindössze 8 olyan ország volt a világon – ezek közé tartozott Magyarország is –, ahol nyugati, orosz, kínai és indiai oltóanyagok beszerzésére is volt lehetőség annak érdekében, hogy minél gyorsabban haladjon a vakcináció.

A magyar gyakorlattal szemben kizárólag amerikai-európai vakcinák érhetőek el az EU központi brüsszeli beszerzései nyomán, illetve az USA ázsiai katonai szövetségeseinél, és kizárólag orosz vakcina például a volt szovjet utódállamok jelentős részében. Az érintett államok ezen a gyakorlaton annak ellenére sem hajlandóak változtatni, hogy hónapok óta oltóanyaghiánnyal küzdenek, az oltási program pedig rendkívül lassan halad.

3. Első hely az Európai Unió országai között, a legalább az első dózissal beoltott felnőttek körében

Magyarországon a legutóbbi adatok szerint a felnőtt lakosság 38,2 százaléka megkapta (a teljes népesség 32 százaléka) a COVID-19 elleni vakcina első adagját, szemben az EU átlagosan 20,4 százalékos átoltottságával. A sokáig listavezető Málta 36,3 százalékkal jelenleg a második helyen áll az Európai Unió hivatalos szerve, az European Centre for Disease Prevention and Control adatai szerint. (A felnőttek átoltottságának követése azért indokolt, mert az oltás gyerekeknél jelenleg még nem alkalmazható, így a teljes népességre vonatkozóan elméletben sem érhető el a 100 százalékos átoltottság.)

Arányaiban még nagyobb a különbség a teljes vakcináció vizsgálata során az uniós átlaghoz képest.

Magyarországon már a felnőttek 16,4 százaléka teljesen beoltott, míg az uniós átlag mindössze 7,8 százalék,

igaz, ebben a mutatóban ez a második helyre volt elég Málta mögött (18,5 százalék).

A magyar átoltottság már nem csupán uniós szinten jelentős siker, hiszen már globális összehasonlításban is a listavezetők közé tartozunk, Magyarország jelenleg a 10. helyen áll.

A New York Times összesítése szerint a világon beadott 200 vakcinából egyet Magyarországon adtak be (konkrétan 877,9 millióból 4,4 milliót).

Illusztráció Forrás: MTI/Komka Péter

Amit nem mutatnak meg a számok

Egy labdarúgó-bajnokságon történő eredményes szerepléshez vezető út nem a torna első mérkőzését jelző sípszóval kezdődik. Szükséges hozzá az utánpótlás-nevelés sokéves, fáradtságos munkája, a játékos- és az edzői állomány megfelelő kiválasztása, az erőnlét, a taktika, a jól megtervezett felkészülési időszak, és az utolsó pillanatig fenntartott mentális erősítés.

Ahhoz, hogy a COVID elleni harcban minél eredményesebben szerepeljen Magyarország, hasonlóan összetett folyamat vezet. Ha győzni akarunk, azonosítani kell az erősségeinket és eddigi eredményeinket, valamint a további munkát igénylő területeket, és rá kell világítani ezek összefüggéseire. A mérföldkövek fontosak, ám az ezek eléréséhez vezető út az, ami különösen fontos.

A kiemelkedő oltási eredmény önmagában is összetett folyamat eredménye. Közvetlenül szükséges volt hozzá az, hogy rendelkezésre álljon az elegendő számú oltóanyag, az egészségügyben dolgozók tudásuk legjavát adják, és hogy a lakosság is megértse a részvétel különös fontosságát. Amennyiben egy is hiányzik ebből a három tényezőből, Magyarország most nem lehetne büszke eredményeire. Márpedig egyik sem volt magától értetődő a kritikus tényezőkből, hanem meg kellett teremteni azt.

1. Az oltóanyagok számának biztosításához elsősorban a hazai döntéshozók hosszú távú tervezésére, előrelátásra és egyes politikai konfliktusok felvállalására volt szükség.

Amennyiben az európai uniós beszerzés mellett a kormány nem állapodik meg a keleti vakcinák szállításáról, és nem érkeztek volna milliós tételben kínai és orosz vakcinák is, az felére csökkentette volna a COVID-19 ellen már védett magyarok számát.

Mindez hazai nézőpontból elsősorban egészségügyi és életvédelmi kérdés, ám a jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok között ez nézeteltérésekkel járt, amit egy másfajta összetételű vagy kisebb támogatottsággal bíró kormány nem feltétlenül vállalt volna fel (lásd a szlovák példát), vagy jelentős késéssel lépett volna állampolgárai védelmében (lásd az osztrák, német, olasz, stb. Szputnyik-tárgyalásokat).

2. Az egészségügyi rendszer úgy bizonyított az elmúlt hetekben, hogy egyszerre tetőzött a járvány, és járt csúcson a vakcináció. Ehhez egyéni áldozatvállalások tízezreire, elhivatottságra és pontos szervezőmunkára volt szükség.

A járvány rávilágított arra, hogy a kórházi ágyak és berendezések terén már jól áll Magyarország, azonban az egészségügy nem működik emberek (orvosok, rezidensek, ápolók és más szakdolgozók) nélkül.

Éppen ezért döntött az ő történelmi jelentőségű béremelésükről tavaly a kormány.

3. A lakosság együttműködését is köszönet illeti. Az oltásra eddig 4,2 millió felnőtt regisztrált, és a KSH felmérése szerint van még tartaléka az oltási programnak, sokan tervezik még a közeljövőben a regisztrációt.

Különösen örömteli jelenség, hogy a lakosság egységes maradt a COVID elleni védekezés kérdésében.

Pedig kísértés volt bőven: kisebb mértékben az oltásellenes mozgalmak, jelentősebb mértékben az ellenzéki pártok kommunikációjának formájában. Az ellenzéki szavazók azonban jóval józanabbul viselkedtek az őket képviselni hivatott politikusoknál, és a tényekből kiindulva, felelősségteljesen hozták meg döntésüket. Az Egyesült Államokban például a védekezés mentén jelentősen megosztott volt az ország lakossága, és a történelmi tapasztalatok alapján Magyarország esetében sem csodálkoztunk volna hasonló folyamatokon, ám a COVID-19 elleni küzdelem jegyében a hétköznapi emberek többsége összefogott. A korábbi labdarúgó-párhuzamunk nem is olyan távoli: hasonlóra rendszerint csak a sport képes - írja a Századvég elemzése.