Filmbe illő módon, hordókban rejtegettek több száz millió forintot

illusztráció

Társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás miatt négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre a Miskolci Törvényszék. Az ítélet végrehajtását egy idősebb vádlottnál próbaidőre felfüggesztette. Emellett közel 300 millió forintot elkoboztak tőlük, és több ingatlanra is vagyonelkobzást rendelt el.

Az egyik vádlott a barátja volt annak az elítéltnek, aki

2009-ben egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottjaként több száz millió forintot sikkasztott a munkáltatójától,

ami miatt 2012-ben börtönbe küldték. Barátjával még a bűncselekmény elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a körülbelül 500 millió forintnyi pénz megőrzése fejében 150 millió forint „díjazásban" részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából még három ember közreműködésére volt szükség. A három vádlott újabb 70 millió forint költséget jelentett.

A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el. Máig ismeretlen körülmények között

közel 130 millió forint nedvességet kapott és megrongálódott.

A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások autókat, házakat, lakásokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették. A dohos bankjegyeket szárítgatni kellett - írják a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség közleményében.

Kitalálták, hogy a bankfiókokban ki fogják cserélni a pénzt.

Két vádlott vállalta, hogy intézi az ügyet. Többször is sikerült nekik. A bankok elfogadták a pénzt, vagy beváltották nekik, vagy készpénz-befizetésként jóváírták.

A hat éve szabadult sikkasztó

az őrzésre átadott több száz millió forintjából mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

A nyomozás során közel 60 millió forint összegű sérült bankjegyeket foglaltak le a nyomozók, amelyeket a bíróság elkobzott.

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el.

Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy nem tudták, honnan származik a pénz. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Az ügyészek az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító - ingatlanokat terhelő - zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentettek be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint

az 1 év 10 hónap és 4 év 3 hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt.

A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

Az ügyben másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán döntenek majd.