A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét.
Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is.
Harminc évvel a rendszerváltoztatás után a közalapítvány szeretné tiszteletét kifejezni történelmi teljesítményük előtt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Magyarország Kormánya megbízásából ezért idén is kampányt indított a „30 éve szabadon" emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait,
akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.
A cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. Ezalatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia. A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.
A kampány során a 30 éve szabadon emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, és az online-felületeken látható plakátok hívják majd fel a figyelmünket a magyar romák helytállására.
2021-ben a Nemzetközi Roma Nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatnak rövidfilmeket.
A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.