A Covid okozta halálozások száma valóban az egyik legfontosabb jelzőszám a járvány súlyosságának kifejezésére, ugyanakkor
az egyes országok eltérő definíció és megközelítés mentén számolják a végzetes eseteket.
Éppen ezért ez a szám nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas - írja Windisch László a KSH alelnöke az Indexen közölt véleménycikkében.
Ha a 2020-as évet nézzük - írja Windisch -, az EU legtöbb tagállamában jelentősen többen haltak meg, mint 2019-ben, majd részletezi, hogy az egyes országokra nézve ez mit jelent.
A szerző szerint világosan látszik, hogy jelentős eltérés lehet az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, megközelítésében, ez a kép idővel valamennyire tisztulni fog, hiszen
az egyes statisztikai hivatalok el fogják végezni a WHO nemzetközi ajánlásának megfelelően az EU-ban harmonizált szempontok szerint a haláloki statisztikák feldolgozását
- írja. Ez egyes országokban jelentős növekedést, de akár csökkenést is jelenthet majd a koronavírus áldozatainak számában.
Windisch szerint tehát fontos, hogy ha össze akarjuk hasonlítani a nemzetközi adatokat, akkor nem csak a járvány halálos áldozatainak számát kell figyelembe venni, hanem a teljes halálozás alakulását is.
Ha Magyarországot vesszük alapul, akkor a 2021-es adatok a tavalyihoz képest a következőképpen alakulnak: a 10. hét végéig, azaz március 14-ig rendelkezésre álló heti statisztika alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban.
Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország,
ugyanakkor az adatok hétről hétre változnak, Magyarországon is több hete romlás tapasztalható, s egyes tagállamok fel is függesztették statisztikai adatszolgáltatásukat a halálozások tekintetében.
Az országok eddigi adatszolgáltatásaiból az a tanulság vonható le, hogy a járványstatisztikai eltérő gyakorlat miatt erős korlátokkal kell kezelni a járvány halálos áldozatainak számát az összehasonlító elemzések tekintetében.
Ennek köszönhető az a gyakorlat, hogy
hangzatos, de félrevezető címlapok jelenhetnek meg, hamis képet festve a hazai járványkezelésről, növelve a bizonytalanságot és a félelmet.
Ezen probléma feloldásában egy legalább EU-szinten egységes statisztikai definíció segítene, ugyanakkor egy sokkal objektívebb mutató, a többlethalálozási adatsor alapulvételével Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé - írja véleménycikkében Windisch László.