Nem túlzás azt állítani, hogy az őszödi beszéd 2006. szeptemberi nyilvánosságra kerülése és az azt követő események sokkolták Magyarországot. Budapesten és más városokban tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók, köztük közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok Gyurcsány távozását követelték.
Szeptember 18-án a békés demonstrálókból kivált erőszakos csoportok megostromolták a Magyar Televízió épületét. Az akkori eseményekről azóta kiderült, hogy szándékosan nem budapesti rendőröket vezényeltek oda.
A tévészékház védelmét személyesen Gyurcsány Ferenc irányította.
Az utóbbit maga a bukott kormányfő ismerte be, amikor arról beszélt, hogy az ostrom alatt telefonon utasította az országos rendőrfőkapitány helyettesét (Bene László akkori országos rendőrfőkapitány külföldön volt). Gyurcsány célja nyilvánvalóan az lehetett, hogy minél nagyobb káosszal terelje el a figyelmet a hazugságáról.
A rendőrség erőszakos fellépése az ezt követő napokban csúcsosodott ki, majd pedig október 23-án. Az alábbi videón az látható, milyen súlyos összecsapások voltak a tévészékház ostromát követően.
Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre.
Hajnalban a rendőrség kiürítette a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Magyarázatul azt közölték, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel biztosítani. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Bajcsy-Zsilinszky úton a tüntetők és a rendőrök összecsaptak. Ekkor történt, hogy a demonstrálók torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított, korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34-es tankot, amelyet rövid időre sikerült is beindítani. A Fidesz ez idő alatt az Astoriánál tartotta saját ünnepi tömeggyűlését.
A rendőrök ugyanakkor ebbe az irányba, a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították tovább a Deák tér környékéről a tüntetőket. Ezt ürügyül használva lovasrohamot vezényeltek, amely során brutálisan megverték a békés megemlékezőket.
A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek.
Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek. Cs. Attila, akinek kilőtték az egyetlen ép szemét, néhány évvel később öngyilkos lett.
Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.
Egyes rendőri egységek kirívóan törvényellenes, sőt szadista módon avatkoztak az eseményekbe. A Blaha Söröző vendégeit éjjel a rendőrség az utcára kergette, holott semmi nem utalt arra, hogy a tüntetésekhez közük lett volna.
Az utcán rendőrök sorfala fogadta a menekülő embereket, ütlegelni, rugdosni kezdték őket, gumilövedékeket lőttek ki rájuk közvetlen közelről.
Az előállítottak számos visszaélésről számoltak be, melyek egyes rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek.
Megalázó, embertelen bánásmódban volt részük, a rendőrök bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket.
Előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre. Az október 23-i események során megsérültek száma meghaladta a 150-et. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani.
A rendőri erőszakról több jelentés is született. A Gyurcsány Ferenc felügyelete alatt vizsgálódó, Gönczöl Katalin kriminológus, volt ombudsman vezette testület képmutató módon az egész politikai osztályt és egyes rendőri vezetőket nevezett meg felelősként.
A Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság a közbiztonságért is felelős miniszterelnököt, Gyurcsányt tette felelőssé.
Az események után egy héttel összevont parlamenti bizottság hallgatta meg a rendőrség vezetőit, az igazságügyi-rendészeti és a kancelláriaminisztert. Utóbbi posztot Szilvásy György töltötte be akkor, aki nyolcvan évre titkosíttatta a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket.
A második Orbán-kormány utóbb feloldotta a titkosítást, és kiderült, Szilvásy lehallgatott telefonbeszélgetések alapján dilettáns összeesküvés-elméletekkel magyarázta a történteket.
A rendőri fellépések arányosságát és szakszerűségét, a vipera és a gumilövedékek használatának indokoltságát vitatta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, az Amnesty International és az ENSZ kínzások kivizsgálásáért felelős bizottsága is.
Gyurcsány Ferenc máig nem kért elnézést sem a hazugságokért, sem a rendőri brutalitásért.