2021-re eljutottunk odáig, hogy különbséget lehet és kell is tenni villanyszerelő és villanyszerelő között. Mivel egy évtizeddel ezelőtt komoly munkaerőhiány rajzolódott ki a szegmensben, hosszú esztendőkön át néhány hetes képzéssel lehetett oklevélhez jutni, ami egyrészt tovább rontotta a szakma megítélését, másrészt közvetett veszélyt jelenthet az emberek életére.
Bánfi Krisztián, az ampervadasz.hu ügyvezetője szerint a bizonyítvánnyal rendelkezők mellett azok is villanyszerelőnek vallják magukat, akik életükben még egy oktatáson sem vettek részt. Ők nem értenek a hálózatokhoz, valójában csavarhúzó-kezelő szakmunkásnak titulálhatók.
Tömegével maradnak el az időszakos vizsgálatok
A villamosbiztonsági felülvizsgáló arról beszélt, hogy ez a jelenség egészen addig nem érdekel senkit, amíg tragédia nem történik.
Példaként említette, hogy amikor a gyermekeinket általában jóhiszeműen átengedjük a szomszédba játszani, arra nem is gondolunk, hogy esetleg az ingatlanban hálózati gondok állnak fenn. És igaz ez fordítva is: amikor hozzánk jön át egy kisfiú, akinek bármelyik pillanatban baja eshet, ha egy zárlatos konnektorhoz nyúl.
„Egy rosszul bekötött, nem ellenőrzött elektromos hálózat életeket, a közvetlen családtagjaink életét veszélyezteti. 2014 óta minden kivitelezési munka csak érintésvédelmi felülvizsgálattal záródhat, enélkül az átadás nem mehetne végbe. Ehhez képest ez gyakorlatilag sehol nem történik meg. Ezt követően legkésőbb hatévente időszakos felülvizsgálatra van szükség, de erről a szabályról a legtöbben nem is értesültek” – fogalmazott Bánfi Krisztián.
Az ampervadasz.hu ügyvezetője hozzátette: az építésiengedély-köteles lakóingatlanoknál fel kell vezetni a dokumentumokat egy rendszerbe, így kikerülhetetlen az érintésvédelmi felülvizsgálat. A kivitelező viszont szinte kizárt, hogy hat év múlva magától visszajön az időszakos ellenőrzés miatt, ezért a családoknak kell azt észben tartaniuk, ami önmaguk védelmében nagyon fontos.
„A pályán töltött húsz év alatt családi házba még sosem hívtak időszakos felülvizsgálatra. Csak akkor keresnek meg, ha már baj van. A leggyakoribb probléma az, hogy ráz a csap, ami már egy jelentős fenyegetés a hétköznapokban. Azt tapasztalom, hogy az emberek jövedelemtől, iskolai végzettségtől, kortól és nemtől függetlenül nem hívják ki ellenőrzésre az érintésvédelmi felülvizsgálókat. Nem azért, mert nem akarják, hanem mert nem tudnak róla, hogy szükséges lenne”
Nem drága, de annál hasznosabb
Elmondta, hogy egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetében az időszakos felülvizsgálat 30 ezer forintos tétel, ami hatévente a többségnek nem lenne megterhelő összeg.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a hatóságok észreveszik a hiányosságot, akkor 40 ezer forinttól 300.000 forintig (259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet) terjedő bírságot is kaphatunk, bármilyen figyelmeztetés nélkül.
„Az elektromos hálózat felülvizsgálatára nem kötelezettségként kell tekinteni, hiszen a családok ilyenkor átfogó képet kapnak arról, milyen körülmények között élnek. Ha minden rendben van, megnyugodhatnak, ha pedig valami hibát talál a szakember, akkor legalább tudják, hogy van probléma és az mennyire súlyos” – mondta Bánfi Krisztián.
Végezetül azt is közölte, hogy az érintésvédelmi felülvizsgálat az ipari területeken is nagyon fontos, ugyanis ott már adott esetben, robbanás ellen is védekezni kell, ami egy bonyolultabb, nagyobb szaktudást igénylő feladat.