A ma 2500 lakosú Abasár a honfoglalás kora óta nemzetségfői központ, egy időben itt volt a királyi központ is, és minden bizonnyal itt helyezték örök nyugalomra Aba Sámuelnek, Magyarország 3. királyának holttestét. „Erről a helyről irányították az országot 1000 éve. Ez egy kis település lakói számára szinte felfoghatatlan" – mondta a Ripostnak Kazsu Attila, Abasár polgármestere.
Kevés olyan emlékhelyünk, régészeti lelőhelyünk van, ami ilyen jó állapotban megmaradt"
– mondta a lapnak Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. „Hasonló feltárás sem volt az utóbbi évtizedekben. Itt az Árpád-korban pezsgő élet és királyi szintű udvarház volt. Ehhez hasonló méretű és jelentőségű templomot és domonkos rendi kolostort a Margit-szigeten találunk, ahol Szent Istvánt és Szent Margitot eltemették. Abasár azzal egy rangban volt."
A közelmúltban két, egymáshoz közel temetett ember csontvázát találták meg. Azt tudják, hogy Aba Sámuelt itt temették el, de még nem biztos, hogy az egyik az ő csontváza.
Károly walesi herceg segítségével azonosíthatók a magyar király földi maradványai.
Az erdélyi Rhédey család az egyik legrégebbi magyar család, az Aba nemzetségből vált ki a XIII. században. Később a Habsburgok elől menekülve a család Erdélyben települt le, Erdőszentgyörgyön.
Itt született Rhédey Klaudia 1812-ben. Ő Erzsébet királyné ükanyja, Károly herceg szépanyja.
Mivel az archeogenetikában a rokonság megállapításához egy férfi DNS-e kell, ezért nem Erzsébettől, hanem a fiától, Károlytól van szükség DNS-mintára ahhoz, hogy meg tudják állapítani, bizonyosan a magyar király, Aba Sámuel csontváza került-e elő Abasáron.