Péterfalvi hangsúlyozta: egy ilyen megmérettetésen biztosítani kell az adatvédelmi tájékoztatást, az adatbiztonsági előírásokat. Az előválasztáson részt vevők szavazata ráadásul különleges adatnak minősül, mivel a jogszabályok szerint politikai véleményt fogalmaznak meg döntésükkel - fogalmazott az adatvédelmi szakember.
Adatvédelmi aggályokba ütközhet a baloldali előválasztás, mivel a 18 év alattiak szavazáson való részvételéhez szülői hozzájárulás szükséges.
Péterfalvi Attila elmondta: mivel az előválasztásra nincs magyar jogi szabályozás, ezért ebben az esetben az Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szabályait kell figyelembe venni, a korhatárra vonatkozóan pedig – mint ahogy a többi adatkezelésnél is – a magyar cselekvőképesség szabályai alkalmazandóak.
A szülői hozzájárulás miatt ugyanakkor pikáns esetek is előfordulhatnak, ha a törvényes képviselő nem írja alá ezt a dokumentumot. Ugyanis abban az esetben, ha a szülő és a gyermek közt érdekellentét alakul ki, a gyámhatósághoz kell fordulni
– közölte a hatóság vezetője. Arról is beszélt: ha a jövő évi választáson egy jelöltet több párt támogat, akkor az elején tisztázni kell, hogy ki minősül adatkezelőnek, hányan vannak, valamint meddig terjed ki a hatásköre.
Több adatkezelő esetén a feleknek szerződést kell kötniük egymással – szögezte le Péterfalvi Attila. Az előválasztást megszervezőknek azt is tisztáznia kell – folytatta –, hogy igénybe vesznek-e a megmérettetésen technikai részletekkel foglalkozó adatfeldolgozót, aki a rendszert és az infrastruktúrát is biztosítja, s a regisztráció során ellenőrzi a megadott személyes adatok hitelességét.
Ha valaki szerződésben van egy adott párttal, az nem lehet adatfeldolgozó, hanem az az adatkezelő munkavállalója
– ismertette. Arról is számot kell adnia az előválasztást lebonyolító szervezeteknek, hogy ki biztosítja a megmérettetésben részt vevők jogait, sőt meg kell szervezniük az ajánlóív gyűjtését, a szavazáson részt vevők listájának megvásárlását a választói irodáktól, illetve a fel nem használt ajánlóívek visszaszolgáltatását és megsemmisítését is.
Az előválasztáshoz kapcsolódóan, vagy attól függetlenül is lehetnek politikai akciók, amelyeket adatbázisgyűjtésre használnak a pártok, jelölőszervezetek.
Ezekre nincs nemzeti szabály, így itt is a GDPR rendelkezéseit kell figyelembe venni
– jelentette ki a NAIH elnöke. Jelezte: ha az ajánlóívekkel egy időben nemcsak ajánlásokat, hanem szimpatizánsokat is gyűjtenek, az erre szolgáló íveket el kell különíteni, mert kettős célú adatkezelésnek minősül, így önálló adatvédelmi tájékoztató és aláírásgyűjtő ív kell hozzá.
Kitért az online szavazás adatkezelési aggályaira is. – Az online szavazás egy olyan adatkezelési forma, amelyhez hatásvizsgálat is szükséges – mondta, s hozzátette: ilyenkor tisztázni kell az online szavazáshoz szükséges adatbiztonsági megoldásokat, és biztosítani kell a névtelenséget, hogy ne lehessen beavatkozni a megmérettetési rendszerbe.
Éppen ezért jogellenesnek és tisztességtelennek nevezte Mérő László matematikusnak azt a javaslatát, miszerint nyilvánosságra kell hozni azok nevét, akik részt vesznek az előválasztáson.