Jasjit S. Ahluwalia: Vessük be a tudományt az iránymutatáshoz!

„Fókuszban a dohányzás ártalmainak csökkentése" címmel rendeztek panelbeszélgetésekkel és izgalmas Q&A szekcióval tarkított szakmai konferenciát, amely a járvány okán online térben vetett számot a legfrissebb kutatások eredményein túl a rendkívül fontos téma múltjával, jelenével és jövőjével. A konferencia célja a legújabb kutatások és tanulmányok értékelése mellett többek között a dohányzás ártalmainak csökkentését övező mítoszok eloszlatása volt.

A neves szakmai előadók a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák eredményeinek ismertetésén túl égetően fontos iránymutatásokat fogalmaztak meg társadalmunk és döntéshozóink számára, és rámutattak: évtizedek óta világos, hogy nem elsődlegesen a nikotin tehető felelőssé a dohányzás okozta betegségekért, hanem elsősorban a különböző, égéskor felszabaduló kémiai anyagok okozzák a jelentős egészségkárosító hatások többségét, tehát maga az égés, és az égés során keletkező füst a fő ellenség.

Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke. Forrás: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

David Abrams, a New York-i Egyetem Társadalmi és Magatartástudományi Tanszékének professzora szerint „hatalmas szükség van a változásokra, hiszen több, mint egymilliárd ember dohányzik világszerte."

Az erős prekoncepciókkal rendelkezőktől nem várható el, hogy a gondolkodásmódjukat gyorsan, könnyen, vagy egyáltalán megváltoztassák, de mind fel fogják ismerni, hogy az ártalomcsökkentést ellenzők mögött nem húzódik meg egy bizonyítékokon alapuló elméletet, mint nálunk.

"Tudományos folyamatunk erényei a kíváncsiság és az intellektuális alázat."

David Abrams Forrás: In Focus: Tobacco Harm Reduction

A professzor előadásában a cigarettázás ártalmait zombi-elméletén keresztül mutatta be, az analógiát azok halhatatlanságára alapozva.

A gőz elvén működő, nikotintartalmú termékek nagy valószínűséggel csökkentik a dohányzás okozta halálozást, azonban önmagukban nem jelentenek választ a társadalom egészségének dohányzás okozta krízisére. Az ártalomcsökkentés nem ezekben a termékekben testesül meg, ezek nem „varázstöltények", melyek felveszi a harcot a zombikkal, akik jönnek és jönni is fognak.

– mutat rá Abrams, aki az e-cigaretta használatát taglaló, friss kutatásokat ismertetve hangsúlyozta, hogy az említett termékeket nem szabadna fogyasztási cikként forgalomban hozni, hanem csak indokolt esetben, vényköteles terápiaként kellene hozzáférhetővé tenni.

Maria Gogova, az Altria Client Services tudományos vezetője a dohányzás ártalmainak hatékony csökkentését a termék-innovációban, a tudományban, a fogyasztói motiváció akadályozásában és a szabályozási elméletekben határozta meg.

Meglátása szerint a kutatások egyértelművé tették, hogy foglalkozni kell a nikotinnal kapcsolatos félreértésekkel, hiszen a 21 évesnél idősebbek 23%-a szerint a dohányfüst belélegzése annak égése közben kevésbé ártalmas, mint a nikotin, 12%-uk úgy látja, hogy a nikotin sokkal károsabb, mint a belélegzett dohányfüst, a fiatalok 65%-a pedig dohányfüstöt és a nikotint ugyanolyan mértékben gondolja ártalmasnak. Elemzése szerint az ártalomcsökkentés mutatta eredő így 77%-ot mutatott szemben a 21 évesnél idősebbeknél, ahol csak 70% jött ki. Az előzetes piaci vizsgálatot, annak felügyeletét, végrehajtását emelte ki megoldásként.

Neil McKeganey a glasgow-i anyaghasználati kutatási központ igazgatója kiemelte, hogy meglátása szerint hangsúlyos szerepe van, hogy mikor kezdett el valaki dohányozni, vagy mikor hagyta abba, sőt az is, hogy mely fokozatában tudta elhagyni a cigarettát a különféle leszoktató eszközök segítségével, vagy meg tudta-e lépni az azonnali leszokást.

A szakember az e-cigarettára, a változatosság világaként hivatkozott, és kiemelte, hogy ezen termékek nagyban hozzájárulnak a cigarettafogyasztás csökkentéséhez. „Nem biztonságos, hanem kevésbé ártalmas eszközök." – állítja a termékcsaládról Jasjit S. Ahluwalia. Karl Fagerstrom álláspontja szerint is az ártalomcsökkentés eszközeiként lehet tekinteni ezekre a termékekre, de csakis a cigarettázás helyett, hiszen az ártalomcsökkentésnek nem célja – derült ki világosan a felszólók szavaiból, – hogy a cigarettától eltérő nikotintartalmú termékek „értékét" népszerűsítse, épp ellenkezőleg, határozottan a népesség minden tagja számára aláhúzza, hogy

a cigarettázás ártalmai úgy kerülhetők el, ha teljes mértékben tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától.

Karl Fagerstrom, a Fagerstrom Consulting elnöke mindenekelőtt felszólította az illetékeseket, hogy támogassák azt, hogy a vállalatok a kevésbé kockázatos termékeket állítsanak elő.

Karl Fagerstrom Forrás: In Focus: Tobacco Harm Reduction

„A legtöbb kultúrának megvan a maga drogja." – állítja a szakember, „Ha erősen hiszünk benne, hogy a kultúra ettől mentes lehet, felülkerekedhetünk az ellene vívott háborún.

Fagerstrom rámutatott, hogy Svédország a snüssz kiterjedt használatával olyannyira visszaszorította a dohányzást, hogy jelenleg kevesebb, mint a társadalom 5%-a gyújt rá rendszeresen, sőt Japán is hasonló eredményeket tudott felmutatni a dohányhevítéses technológián alapuló eszközökkel.

„Az élethosszig tartó cigarettázás felelős minden második dohányos haláláért." – többek között ezzel a mondattal indokolta, miért lenne szükséges sürgősen rendszabályozni a dohánytermékek piacát. Elképzelése szerint az alkohol fokának megjelentetésével összhangban szükséges lenne a dohánytermékeken is feltüntetni azok ártalmának mértékét.

A Fagerstrom Consulting elnöke szerint az alkohol rendszabályozását kell alapul venni, amely szerte a világon nagyjából ugyanaz és alkalmazható lenne a dohánytermékekre is.

„Ismert, hogy az italok esetében azok alkoholkoncentrációja számít, ez alapján adóztatják, ennek a figyelemben vételével elérhető az adott piacokon, így a legmagasabb alkoholfokú termékekkel szemben támasztják a legtöbb akadályt. A dohánytermékek esetében nem kizárólag a nikotintartalom mennyisége szerint kell rangsorolni, hanem az adott termék biztonsága, vagy az ártalom mértéke alapján. Minél károsabb az adott termék, annál magasabb adózás alá kéne esnie és kevésbé elérhetőnek lennie a széleskörű beszerzésre. Az embereknek emellett újra meg kell tanítanunk, hogy mi is az a nikotin, hogy mi halálos, vagy mi okoz szívrohamot." – zárta beszédét a szakember.

Roxana Weil, a Juul Labs termékintegrációs és toxikológiai főigazgatója panelbeszélgetésében hangsúlyozta, hogy a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst.

A füstben ugyanis a kimutatott több mint 7000 vegyi anyag – többek között arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid – közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A cigaretta égése során keletkező füst kiiktatásával jelentősen csökkenthető a káros anyagok kibocsátása. Forrás: Science Photo Library via AFP/TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Tek Image/Science Photo Library

Jasjit S. Ahluwalia, a magatartás- és társadalomtudományok professzora a közismert ténnyel nyitotta meg előadását; felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, ha azonban a rászokás megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni vele. Akik valamilyen sajátos okból ezt mégsem teszik meg, azok számára pedig a kevésbé káros termékek után történő informálódást ajánlja a szakember.

Az ártalomcsökkentést nap, mint nap gyakoroljuk, hiszen bekötjük magunkat az autóban, felvesszük a biztonsági felszerelést, ha biciklizünk, ezek metódusa már mélyen gyökeredzik, de a szakember elérkezettnek látja az időt, hogy ezt a cigarettázással kapcsolatban is széles körben alkalmazzuk. A vonat elhagyta az állomást.

– utalt az dohányzás ártalmainak csökkentését célzó intézkedésekre professzor, hiszen „az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) engedélyezte néhány termék esetében a megkülönböztető jelölés használatát, mint a módosított kockázatú dohánytermékek (MRTP), a piacra kerülést pedig a PMTA (Pre-Market Tobacco Application) szabályozza, ami alapvetően azt jelenti, hogy a gyártóknak be kell nyújtaniuk az FDA-hoz. A kedvenc mondásom: Vessük be a tudományt az iránymutatáshoz." – zárta beszédét Ahluwalia.

Jasjit S. Ahluwalia Forrás: In Focus: Tobacco Harm Reduction

„Nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy az égés következtében számtalan kémiai anyag szabadul fel, ami eredetileg nem is volt ott." – mutat rá Ricardo Polosa, a cataniai egyetem belgyógyász-professzora, a téma kiemelkedő szakértője. „Semmi sem méreganyag-mentes manapság, és természetesen a dohánytermékek égés nélkül is tartalmaznak méreganyagokat és nem kockázatmentesek, de a hevített dohánnyal működő eszközök 80-90%-ban kevesebb vegyi anyagot juttatnak belőlük a szervezetbe, mint a dohány égése során.

A szakember kulcsfontosságú feladatként jelölte meg, hogy „alátámasszuk a kockázat csökkentését, az ártalmak módosulását."

James Murphy, a Reynolds American Group alelnöke bizakodó adatként közölte, hogy az amerikaiak 70%-a gondolja, hogy fontos az ártalmak csökkentése, mely kedvező hatással van a társadalom egészének az egészségre.

A konferencia előadói üzenete nyílt és világos, a cigarettázással kapcsolatos szabályozást időszerű megújítani, ez társadalmi érdek.

A megszólalók abban látják feladatukat és a siker kulcsát, hogy magas fokú tudományos munkájukat és eredményeiket a lehető legszélesebb körben kommunikálhassák. A dohányzás ártalmainak csökkentése napról napra sürgetőbb, és számos tudományos tény támasztja alá, hogy a metódus hatékony.