A fővárosi repteret üzemeltető Budapest Airportot pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve adta el
a baloldali kormányzat 2005-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idején.
A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg.
A magyar érdekekkel ellentétes megállapodás szerint az állam mindössze az árbevétel fél százalékát kitevő éves vagyonkezelési díjban részesülhet.
A tulajdonos által végrehajtott repülőtéri fejlesztések finanszírozási kamatterhe miatt gyakran ebből sem látott egy fillért sem a hazai költségvetés.
A többségi részvénycsomag tulajdonosának az értékesítési tervei miatt nem jártak sikerrel a nagyobb tulajdonrész megszerzésére irányuló kormányzati tervek 2010 után. A vagyon további leértékelődésének az elkerülésére az állam 2011-ben lehívta az akkor még meglévő, 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagra vonatkozó eladási opciót.
A koronavírus-járvány világszerte drasztikus mértékben vetette vissza a légi közlekedés teljesítményét.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a tavalyelőtti, 16 milliót felülmúló rekordértékhez képest 2020-ban háromnegyedével kevesebb, 3,8 millió utas fordult meg.
Az üzemeltető jelenlegi tulajdonosai között a szakmai befektető mellett profitorientált befektetési és nyugdíjalapok is megtalálhatók, amelyek a jelenlegi helyzetben nyitottak lehetnek az értékesítésre.
Iparági forrásokból a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a többségi tulajdon megszerzésének az előkészítése Palkovics Lászlónak, az innovációs tárca vezetőjének a feladata lehet.