Gyurcsányék a bukott szocialista múlttal együtt az adóemeléseket is vissza akarják hozni

Adóemelések - a 2010 előtti baloldali kormányok gazdaságpolitikájának ez volt az egyik lényege. Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt folyamatosak voltak a megszorító intézkedések, alig volt olyan hét, amikor ne jelentett volna be újabbat. A bukott kormányfő és jelöltje, Karácsony Gergely visszacsempészné a szocialista múltat, ami durva adóemelésekkel járna. Ezt már Gyurcsány Ferenc is elismeri.

"Mi a csudát tudnak Önök ígérni a nemzetnek? Majd egy-két hihetetlen, észszerűtlen, elvetemült adócsökkentést? Azt lehet, de abból nem lesz jövő" - így vélekedett Gyurcsány Ferenc a Parlament múlt heti, hétfői ülésén, ahol a jövő évi költségvetésről vitáztak a képviselők.

Mint ismert, Orbán Viktor a napokban ismertette a kormány nagyszabású, a magyar családok támogatását célzó gazdasági csomagját. Ennek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy amennyiben a magyar gazdaság eléri az 5,5 százalékos növekedést, a gyermeket nevelő szülők visszakapják a 2021-ben befizetett adót. A miniszterelnök által elmondottak beépültek a '22-es büdzsébe, ami nem mellesleg adócsökkentést és pénzvisszatérítést hoz a polgárok számára.

Bár ez hatalmas segítséget jelent a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő magyaroknak, a bukott kormányfő mégis elvetemült ötletnek nevezte azt. Nem véletlenül, hiszen a 2006 utáni kormányzása teljes egészében a megszorításokról szólt: Gyurcsány Ferenc ugyanis az adóemelésekben hisz.

A sötét szocialista múlt

A magyar társadalom az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően szembesült azzal, hogy a baloldali kormányok átverték őket. A volt miniszterelnök szónoklatából világossá vált, hogy a baloldali vezérkar éveken át hazudott az embereknek, meghamisította a gazdasági adatokat és felelőtlen gazdaságpolitikát folytatott. A 2006-os parlamenti voksolást megelőzően annyira rossz volt a magyar gazdaság helyzete, hogy Gyurcsány Ferencék a választási győzelmüket követően azonnal durva megszorító intézkedéseket vezettek be. És ez csak a kezdet volt:

a baloldali kormányok alatt ugyanis rendszeressé váltak az adóemelések, szinte hetente jelentették be a különféle sarcokat.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI/Kovács Attila

A "kezdőlökést" Gyurcsány Ferenc adta meg: pár nappal hazugságbeszéde után, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2006. júniusi ülésén egy sor, az embereket kellemetlenül érintő intézkedést jelentett be. Így többek között azt ismertette, hogy 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára; a nyereséges vállalkozásoknak és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek négy százalék szolidaritási különadót kell befizetniük; valamint a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót.

A volt miniszterelnök 15-ről 20 százalékra emelte az áfakulcsot; az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát 15 százalékról 25 százalékra növelte. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék négy százalékról hat százalékra emelkedett, a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra nőtt; a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nőtt, egész pontosan hat százalékról hét százalékra.

Ahogy korábban említettük, az adóemeléseknek közel sem lett vége 2006 nyarán, azok az élet szinte minden területére kihatottak. Jó példa erre, hogy a Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét pedig 60 százalékkal csökkentette.

Az ország Gyurcsány adóemeléseinek következtében csődközeli állapotba került, és nem segítette a helyzetet a 2008-as gazdasági válság sem, ami teljesen felkészületlenül érte a magyar kormányt.

Gyurcsány Ferenc ekkor is a megszorításokhoz nyúlt, és azonnal egy 12 pontos csomagot jelentett be. Miután behívta az országba a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), 2008 októberében újabb sarcokat vezetett be. Az állami költségcsökkentés mellett befagyasztotta a közszféra béreit, és visszavonta a 13. havi bért. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát és a jogosultjainak körét. 2009 elején a népszerűtlen intézkedések miatt Gyurcsány körül elfogyott a levegő, így bizalmasa, Bajnai Gordon érkezett a helyére.

Budapest, 2009. április 14. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök gratulál Bajnai Gordon miniszterelnöknek, miután megszavazta a bizalmatlansági indítványt és Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta a Parlament Forrás: MTI/Kovács Attila

Az új kormányfő elődjéhez hasonlóan a megszorításokban hitt, így nem véletlen, hogy a nevéhez tapad a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb megszorító csomagja. Ezt mutatja, hogy a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni.

A szocialista kormány többek között megszüntette a 13. havi bért és a 13. havi nyugdíjat. Emellett 10 százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról.

Most is adót emelnének

Bár azóta több mint egy évtized eltelt, a baloldal továbbra is a megszorításokat helyezné gazdaságpolitikájának középpontjába. Hiába sikerült a jobboldali kormánynak talpra állítania a magyar gazdaságot, hiába sikerült komoly tartalékokat felhalmoznia a költségvetésben,

Gyurcsány Ferencék ugyanahhoz a módszerhez nyúlnának: az adóemeléshez.

Amellett, hogy a DK elnöke elvetemültnek nevezte az adócsökkentés ötletét, más baloldali politikusok, szereplők is hitet tettek a megszorítások mellett.

"Ahogy itt, ma a költségvetés kinéz, ahhoz nagyon-nagyon erős megszorításokat kellene eszközölni a magyar gazdaságban" - jelentette ki Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, baloldali közgazdász az ATV műsorában. Véleményével nincs egyedül a baloldalon, hiszen a parlamenti képviselettel bíró baloldali pártok mindegyike a többkulcsos személyi jövedelemadó visszahozását javasolja, ami már az átlagfizetésből élők esetében is jelentősen növelné az adóterhelést.

A Momentum programja szerint például a jelenleg egységes 15 százalékos szja-kulcs helyett a bruttó ötszázezer forint feletti fizetések esetén 25 százalékos lenne az adó mértéke. A baloldali párt vagyonadót is kivetne, és 2018-as programjukban arról írtak, hogy csökkentenék a két-, illetve háromgyerekeseknek nyújtott családi adókedvezményeket. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is a többkulcsos adórendszerrel állt elő az elmúlt napokban, de a Párbeszéd társelnöke által elmondottakat a szocialista Kunhalmi Ágnes is megismételte.

Növelnék az adóterheket Karácsony Gergelyék Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Hasonlóan nyilatkozott Vadai Ágnes, a DK alelnöke is, aki még a társasági adó rendszerét is felülvizsgálná. Az LMP frakciójának tagjai pedig nemcsak adóemeléssel, de újfajta adókkal is sújtanák a vállalkozásokat.

Az egészségügy is bajba kerülne

Ahogy beszámoltunk róla, a baloldal Karácsony Gergely előretolásával Gyurcsány Ferencék bukott szocialista politikáját akarja visszahozni, ami onnan derült ki, hogy a baloldali összefogás vezető politikusai az elmúlt időszakban többször is elszólták magukat.

Érzékeny terület lehet az egészségügy, hiszen az elmúlt napokban több vad baloldali nyilatkozat is elhangzott. A DK elnöke leszögezte, hogy a vizitdíj és a napidíj bevezetését ma is helyesnek tartja, ami azt jelenti, ha tehetné, újra bevezetné.

Párttársa, László Imre újbudai polgármester pedig kórházakat záratna be. "Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. [...] 90-100 kórház nagyobb biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot" - fogalmazott a baloldali politikus.