Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak (DK) egészségügyi kabinetvezetője, Újbuda polgármestere, László Imre néhány napja az ATV-ben azt mondta, hogy a baloldal hatalomra kerülése esetén ismételten azt tervezik, hogy
kórházakat zárnak be.
László Imre június 11-én, élő adásban szó szerint ezt mondta:
Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. [...] 90-100 kórház nagyon biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot.
A Gyurcsány-párt egészségügyi szakértője tehát 60-70 kórházat zárna be a közeli jövőben.
Ha elfogadjuk a kalkulációját, és a terveik szerint megmaradó 90 fekvőbeteg-gyógyintézetet vesszük alapul, akkor ez azt jelenti, hogy
a jelenleg működő kórházak 45 százalékát felszámolná.
Azaz nagyjából minden második kórházra lakatot tenne.
László Imre kórházbezárásokkal kapcsolatos bejelentése kísértetiesen emlékeztet a második Gyurcsány-kormány gyakorlatára.
Gyurcsány Ferenc és akkori egészségügyi minisztere, Molnár Lajos tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet 2006. december 18-án a Fidesz tiltakozása ellenére megszavaztattak a parlamentben. Ennek alapján
5 KÓRHÁZAT KELLETT VOLNA BEZÁRNI, 8-BAN PEDIG MEGSZŰNTETTÉK VOLNA AZ AKTÍV ÁGYAKAT.
A bezárásra ítélt kórházak a következők voltak: a fővárosi Schöpf-Merei Kórház, a Budai MÁV kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház. A bezárásra ítélt kórházak listája nemsokára kibővült az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézettel (OPNI), amelynek közismert neve Lipótmező volt.
Molnár egyébként 2006. november 17-én – amikor bejelentette, hogy kórházreformot tervez a kormány – azt mondta, hogy
a reform miatt egyetlenegy kórházat sem fognak bezárni, csupán átalakítani.
ELÉG HAMAR KIDERÜLT, HOGY NEM MONDOTT IGAZAT.
Az aktív ágyakat a következő kórházakban szűntették volna meg: a bonyhádiban, a kapuváriban, a szikszóiban, a várpalotaiban, a zirciben, a nagykőrösiben, a soproni szanatóriumban, valamint a fővárosi Szent Rókus Kórházban.
A kórházak bezárása ellen 2007 márciusában és áprilisában heves tüntetések robbantak ki, a Fidesz pedig Alkotmányírósághoz is fordult az ügyben, mindhiába. A kórházbezárási törvény az év áprilisában lépett hatályba,
MOLNÁR LAJOS NÉHÁNY NAP MÚLVA PEDIG LEMONDOTT.
Molnár utódja a „vizitdíjas" Horváth Ágnes (SZDSZ) lett.
Néhány kórházbezáratást az akkori ellenzék, a szakma és a közvélemény tiltakozásának köszönhetően sikerült megakadályozni, azonban más intézmények nem voltak ilyen szerencsések.
A SCHÖPF-MEREI ÁGOST KÓRHÁZ ÉS ANYAVÉDELMI KÖZPONTOT, AZ ORSZÁGOS PSZICHIÁTRIAI ÉS NEUROLÓGIAI INTÉZETET (LIPÓTMEZŐ) ÉS A SVÁBHEGYI ÁLLAMI GYERMEKGYÓGYINTÉZETET BEZÁRTÁK, TOVÁBBÁ ÖSSZEVONTÁK, ILLETVE LEÉPÍTETTÉK A MARGIT KÓRHÁZAT, A BUDAI GYERMEKKÓRHÁZAT ÉS A JÁNOS KÓRHÁZAT.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK áprilisban tette közzé az egészségügyi programját, amely röviden úgy foglalható össze, hogy fizetőssé tennék az egészségügynek egy igen jelentős részét, ennek keretén belül
a gazdagoknak egyfajta VIP-szolgáltatás járna.
Ez igen súlyos diszkriminációhoz vezetne, és egészen biztosan nem működne egy világjárvány idején, hiszen mi történne azokkal, akik nem tudnák a tb-extra csomagot megfizetni?
Az Országgyűlés június 7-i ülésén Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában kiállt az általa korábban bevezetett vizitdíj és a kórházi napidíj mellett. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára Gyurcsány felszólalására úgy reagált, hogy
a baloldal a kórházi napidíjat és a vizitdíjat akarja visszaépíteni.
Mivel az előre leosztott szerepeknek megfelelően
a Gyurcsány-show miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, így ebből az következik, hogy kormányra kerülése esetében Karácsony újra bevezetné a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
A Gyurcsány-féle fizetős egészségügyet jelentő vizitdíj, illetve a kórházi napidíj 2007. február 15. és 2008. március 31. között volt érvényben. A Fidesz ugyanis ellenzékből, élve a népszavazási kezdeményezéssel, a vizitdíj és a kórházi napdíj témaköréről két kérdést magában foglaló népszavazást kezdeményezett (a harmadik kérdés a felsőoktatásbeli tandíjak eltörléséről szólt), amelyre 2008. március 9-én került sor.
Ez összességében véve nemcsak a fizetős egészségügyről, hanem a Gyurcsány-kormány politikájáról is szóló népszavazás volt.
A NÉPSZAVAZÁS SIKERESNEK BIZONYULT, ENNEK EREDMÉNYEKÉPPEN GYURCSÁNY - SAJÁT LEMONDÁSA HELYETT - MEGBUKTATTA A VIZITDÍJ ÉS A KÓRHÁZI NAPDÍJ „ARCÁVÁ VÁLT" HORVÁTH ÁGNES MINISZTERT, AZ SZDSZ PEDIG NEM JELÖLT HELYETTE ÚJAT, SŐT, KILÉPETT A KORMÁNYBÓL, BÁR TERMÉSZETESEN TOVÁBBRA IS TÁMOGATTA - KÍVÜLRŐL - GYURCSÁNYT.
Arról, hogy az egészségügyből hogyan vonták ki a forrásokat, Gyurcsány Ferenc egyik egészségügyért felelős minisztere, a már említett Molnár Lajos maga vallott a 2010-ben megjelent, Miért lettem antipatikus? című könyvében.
A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY 2006-OS MEGALAKULÁSA UTÁN RÖGTÖN NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY NINCS PÉNZ, EZÉRT MEGSZORÍTÁSOKRÓL KELL DÖNTENI, A LEGNAGYOBB ELVONÁS PEDIG AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTETTE.
A volt egészségügyi miniszter könyvéből kiderült, hogy az eskütétele utáni első személyes találkozóján
GYURCSÁNNYAL NÉHÁNY NŐGYÓGYÁSZ LETARTÓZTATÁSA IS FELVETŐDÖTT ÖTLETKÉNT, HOGY MEGFÉLEMLÍTSÉK AZ ORVOSOKAT, ÉS LETÖRJÉK A MEGSZORÍTÁSOK MIATTI ELLENÁLLÁST.
Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát?
– fordult Molnárhoz Gyurcsány. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek" – írta Molnár.
VAGYIS: AZ ORVOSOK LETARTÓZTATÁSA GYURCSÁNY ÖTLETE VOLT, HOGY ÍGY FÉLEMLÍTSE MEG ŐKET. AZ IS JÓL LÁTSZIK, HOGY A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTER ÚGY TÁRGYALT EGYMÁSSAL A LETARTÓZTATÁSOKRÓL, MINTHA EGY JOGÁLLAMBAN EHHEZ NEKIK BÁRMI KÖZÜK LENNE.
Magától értetődően tevődik fel a kérdés, hogy
egész pontosan mit csinált a népszavazás és a kórházbezárások időszakában Karácsony Gergely?
Annak ellenére, hogy a budapesti főpolgármester szándékosan kihagyta ezeket az éveket az önéletrajzából, pontosan lehet tudni, hogy
a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán tevékenykedett politikai tanácsadóként, magyarán: már akkor is Gyurcsánynak dolgozott, ő volt a főnöke.