Ruszin-Szendi Romulusz: A hadsereg fejlesztésének nincs céldátuma

Kecskemét, 2021. június 8. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka tiszteleg az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak fogadásán, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázison 2021. június 8-án. MTI/Ujvári Sándor

A hadsereg fejlesztésének nincs céldátuma, ami zajlik, az egy lezárhatatlan folyamat része - jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség közelmúltban kinevezett parancsnoka a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Elmondta, hogy vezetése alatt "óriási irányváltásra nem kell, és nem is szabad számítani". Hozzátette, hogy

elődje, Korom Ferenc "elindította a honvédséget egy felívelő pályán, amit tovább kell, tovább fogunk vinni".

"Arra törekszünk, hogy a fejlesztések révén legyen mihez nyúlni, azaz már előzőleg felhalmozzuk a megfelelő emberi, anyagi és technikai készleteket azért, hogy senki ne akarjon belénk kötni" - fejtette ki Ruszin-Szendi Romulusz. "Ahogy a régi mondás tartja: a hadsereg azért kell, hogy ne legyen rá szükség."

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka tiszteleg az afganisztáni szerepvállalás befejeztével Magyarországra érkezett utolsó váltás katonáinak fogadásán Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A parancsnok elmondta: "A veszélyt mi állandóan elemezzük, és időben fogunk szólni, ha érzékeljük a lehetséges konfliktust.

Vagy ha beüt a krach - teszem föl - egy pandémia formájában, akkor rögvest képesek leszünk cselekedni."

A NATO-n belüli együttműködésről Ruszin-Szendi Romulusz úgy vélte, hogy "a szövetségi érdekek nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetállamokéval", és "a nap végén minden kormány a saját állampolgáraiért tartozik elszámolással, nem máséért".

Megfogalmazása szerint "a klasszikus felállás szerint bármelyik ország védelmi stratégiája négyféle összetevőből áll. Az első a semlegesség, amit vagy ő maga, vagy mások garantálnak. Lehetnek tömegpusztító fegyverei - látható, hogy az az exkluzív klub, aki ebbe tartozik, nem nagyon akar mást beengedni a körbe. Lehet nagy hadereje, és lehet valaki egy szövetség tagja, illetve ezek bármelyik kombinációja. Mi az utóbbi utat választottuk, de ettől még a nemzeti érdekeinket nem adtuk, adhatjuk föl."

Emlékeztetett a parancsnok arra is, hogy a NATO-t alapító washingtoni szerződés sokat idézett ötödik cikkelye a kollektív védelemről szól, "ám ezt megelőzi a hármas paragrafus. Utóbbi azt írja elő, hogy minden állam köteles a saját védelme érdekében a maximumot megtenni. A NATO támogatása nem lesz itt három perc alatt, nekünk viszont addig is kezdeni kellene magunkkal valamit" - szögezte le.
"A társadalom felé pedig újra és újra azt üzenjük, hogy a magyar katona mindenkor és mindenben helytáll, megoldja, amire emberileg képes" - hangoztatta Ruszin-Szendi Romulusz.