Nehéz felbecsülni, hogy a Gyurcsány-kormány legnagyobb vesztese melyik ágazat volt, hiszen mindent lerombolt a dilettáns gazdaságpolitika, de az egészségügy egész biztosan benne van a top háromban.
Arról, hogy az egészségügyből hogyan vonták ki a forrásokat, Gyurcsány Ferenc egyik egészségügyért felelős minisztere, Molnár Lajos maga vallott a 2010-ben megjelent, Miért lettem antipatikus? című könyvében.
A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNY 2006-OS MEGALAKULÁSA UTÁN RÖGTÖN NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT, HOGY NINCS PÉNZ, EZÉRT MEGSZORÍTÁSOKRÓL KELL DÖNTENI, A LEGNAGYOBB ELVONÁS PEDIG AZ EGÉSZSÉGÜGYET ÉRINTETTE.
A volt egészségügyi miniszter könyvéből kiderült, hogy az eskütétele utáni első személyes találkozóján
GYURCSÁNNYAL NÉHÁNY NŐGYÓGYÁSZ LETARTÓZTATÁSA IS FELVETŐDÖTT ÖTLETKÉNT, HOGY MEGFÉLEMLÍTSÉK AZ ORVOSOKAT, ÉS LETÖRJÉK A MEGSZORÍTÁSOK MIATTI ELLENÁLLÁST.
Nem kellene példát statuálni, követni a pozsonyi példát?
- fordult Molnárhoz Gyurcsány. „Pár nappal korábban a magyar sajtó is közölte a hírt, hogy szülésért előre kért hálapénz átvételekor a rendőrség letartóztatott egy pozsonyi nőgyógyászt a rendelőjében. Én ezt nem tartottam szükségesnek" - írta Molnár.
VAGYIS: AZ ORVOSOK LETARTÓZTATÁSA GYURCSÁNY ÖTLETE VOLT, HOGY ÍGY FÉLEMLÍTSE MEG ŐKET. AZ IS JÓL LÁTSZIK, HOGY A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTER ÚGY TÁRGYALT EGYMÁSSAL A LETARTÓZTATÁSOKRÓL, MINTHA EGY JOGÁLLAMBAN EHHEZ NEKIK KÖZÜK LENNE.
Miután a letartóztatás ötletét ejtették, 2006 júniusától, az első Gyurcsány-csomag részeként egyből megindult a forráskivonás az egészségügyből,
a második Gyurcsány-kormány idején 600 milliárd forintot vontak ki a szektorból. Ezt úgy „érték el", hogy több tucat kórházat bezártak és kirúgtak 3 ezer orvost, illetve 6 ezer egyéb egészségügyi dolgozót (főként ápolókat), akik így döntő részt külföldre kényszerültek távozni.
A kórházak bezárása ellen 2007 márciusában és áprilisában heves tüntetések robbantak ki, a Fidesz pedig Alkotmányírósághoz is fordult az ügyben, mindhiába. A kórházbezárási törvény az év áprilisában lépett hatályba,
MOLNÁR LAJOS NÉHÁNY NAP MÚLVA PEDIG LEMONDOTT, UTÓDJA AZ SZDSZ-ES HORVÁTH ÁGNES LETT.
Ha ez nem lett volna elég,
GYURCSÁNYÉK BEVEZETTÉK A VIZITDÍJAT, AMELY AZ ELSŐ LÉPÉS VOLT AZ EGÉSZSÉGÜGY PRIVATIZÁCIÓJA FELÉ.
A fizetős egészségügyet jelentő vizitdíj 2007. február 15. és 2008. március 31. között volt érvényben. A Fidesz ugyanis ellenzékből, élve a népszavazási kezdeményezéssel, a vizitdíj témaköréről két kérdést magában foglaló népszavazást kezdeményezett (a harmadik kérdés a felsőoktatásbeli tandíjak eltörléséről szólt), amelyre 2008. március 9-én került sor.
Ez összességében véve nemcsak a vizitdíjról, hanem a Gyurcsány-kormány politikájáról is szóló népszavazás volt.
A NÉPSZAVAZÁS SIKERESNEK BIZONYULT, ENNEK EREDMÉNYEKÉPPEN GYURCSÁNY - SAJÁT LEMONDÁSA HELYETT - MEGBUKTATTA A VIZITDÍJ „ARCÁVÁ VÁLT" HORVÁTH ÁGNES MINISZTERT, AZ SZDSZ PEDIG NEM JELÖLT HELYETTE ÚJAT, SŐT, KILÉPETT A KORMÁNYBÓL, BÁR TERMÉSZETESEN TOVÁBBRA IS TÁMOGATTA - KÍVÜLRŐL - GYURCSÁNYT.
Egy év múlva Gyurcsány is megbukott.
Utódja Bajnai Gordon lett, aki első intézkedései egyikeként 10 százalékkal csökkentette a táppénzt.
Miután 2008 őszén Magyarországot is elérte a válság, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 21-én azt mondta, hogy
Magyarországon nem kell nyugati típusú bankválságra számítani,
de az általános rossz hatásoktól hazánk se tudja megvédeni magát.
EGY NAP ALATT MEGDŐLT AZ INDOKOLATLANUL OPTIMISTA JÓSLAT:
a jegybank 3 százalékponttal, 11,5 százalékra emelte az alapkamatot; erre a forint újabb jelentős gyengülése miatt volt szükség.
OKTÓBER 27-ÉN MÁR BEHÍVTÁK A NEMZETKÖZI VALUTAALAPOT (IMF), A KORMÁNY EGY HITELCSOMAGRÓL ÁLLAPODOTT MEG A PÉNZÜGYI SZERVEZETTEL.
Az IMF feltétele az volt, hogy
Magyarországnak 300 milliárd forintos költségcsökkentést (vagyis durva megszorítást) kell végrehajtania.
2008. október 28-án Gyurcsány Ferenc - az IMF diktátumainak teljesítése céljából - újabb megszorító csomagot jelentett be, ez volt a hírhedt második Gyurcsány-csomag.
Magyarország azok közé tartozott, amelyet a világon a legjobban érintett a válság, ennek oka az volt, hogy Gyurcsány eladósította az országot, így nagy volt a hiány, és piaci hitelt sem tudtak sehonnan fölvenni.
Megjegyzés: Tulajdonképpen az akkori Gyurcsány-csomagból következett a legtöbb durva megszorítás (leszámítva a fentebb bemutatott, egészségügyet érintő intézkedéseket), amelyeket részletesen alább, alfejezetekben szemléltetünk.
Következő nap bejelentették a hitelkeret mértékét:
MAGYARORSZÁG 25,1 MILLIÁRD DOLLÁR KERETÖSSZEGIG ADÓSODOTT EL. EBBŐL AZ IMF 15,7 MILLIÁRD DOLLÁRT, AZ EURÓPAI UNIÓ 8,1 MILLIÁRD DOLLÁRT, A VILÁGBANK PEDIG 1,3 MILLIÁRD DOLLÁRT VÁLLALT.
Már a készenlétért is 0,25 százalékos kamatot számoltak fel, ezt akkor is fizetni kellett, amikor nem hívtak le belőle. A rendes kamat 5-6 százalék volt.
A REUTERS BRIT HÍRÜGYNÖKSÉG ÉRTÉKELÉSÉBEN MÁR EKKOR AZT ÍRTA, HOGY AZ ÁTLAG MAGYAR POLGÁR ROSSZUL FOG JÁRNI AZ IMF-EU-VILÁGBANK-HITELLEL. EZ ÍGY IS LETT, DE ERRŐL MAJD KÉSŐBB.
December 3-án 1400 milliárd forintos válságkezelő csomagot jelentettek be. Ez azonban nem valósult meg.
DECEMBER 15-ÉN A MAGYAR KORMÁNY AZ IMF KÉRÉSÉRE 600 MILLIÁRD FORINTOS CSOMAGOT HOZOTT LÉTRE - DE NEM AZ EMBEREK, HANEM A BANKOK MEGMENTÉSÉRE.
2009. január 20-án a forint elérte újabb mélypontját az euróval szemben, majd március elejéig tovább gyengült.
AZ ELADÓSODÁSBA ÉS AZ ENNEK ELLENÉRE BEKÖVETKEZŐ FOLYAMATOS GAZDASÁGI ZUHANÁSBA BELEBUKOTT A MINISZTERELNÖK, GYURCSÁNY FERENC.
A 2002-2010 között regnáló baloldali kormányok az államadósságot jelentősen növelték, míg az utolsó
Fidesz által összeállított 2001-es költségvetés GDP-arányosan 51,7 százalékkal számolt, addig 2010-re ez 80,6 százalékra nőtt, ebből durván 10 százalékot tett ki az IMF-gigahitel. 8 év alatt a baloldali kormányok az önkormányzatok adósságát megötszörözték,
hiszen folyamatosan pluszterheket róttak rájuk, de ezekhez többletforrásokat nem rendeltek hozzá, sőt mi több, a meglévő pénzek jelentős részét is elvonták. Következésképpen: rákényszerítették arra az önkormányzatokat, hogy folyamatosan újabb és újabb hiteleket vegyenek fel, máskülönben nem tudták volna a településeken a közszolgáltatásokat működtetni.
Mivel a baloldal visszavonta a támogatott forintalapú hiteleket, így a magyar családok arra kényszerültek, hogy devizahiteleket vegyenek fel, elsősorban svájci frankban, emiatt pedig a 2008-tól kezdődő világgazdasági válság után adósságspirálba kerültek.
A Gyurcsány–Bajnai-korszak alatt száznegyvenszeresére nőtt a családok devizahitel-állománya, és közel 750 ezer család otthonára tették rá kezüket a bankok
Ha ez nem lett volna elég, a Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentette.
Mindezek mellett folyamatosan emelték a tankönyvek árát.
A Gyurcsány-kormányt követő Bajnai-kormány pedig befagyasztotta a családi pótlékot, a gyes és a gyed idejét három évről két évre rövidítette
(ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). Továbbá megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.
A magyar családok kifosztása itt persze nem állt meg: meghirdették az ingatlanadót és a vagyonadót, illetve emelték a személyi jövedelemadót.
Közben a rezsi is folyamatosan emelkedett. Még az első Gyurcsány-csomag idején, 2006 júniusában jelentettek be egy 30 százalékos gázáremelést, és egy 10-14 százalékos elektromosáram-drágítást.
A baloldal két év alatt (2007-2008)
több mint 14 000 tanárt tett utcára, és legalább 100 iskolát zárt be.
További 748 iskolát úgy szüntettek meg, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.
Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki.
Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan.
Nem mellesleg fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés.
A Gyurcsány-kormány bevezette az egyetemi tandíjat, amit a már említett 2008-as sikeres népszavazás törölt el.
A 2008 októberében bejelentett, komoly megszorításokat tartalmazó második Gyurcsány-csomag részeként csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintra) és a jogosultak körét is. Ez részben az IMF követelése volt.
A Gyurcsány-csomagot követő Bajnai-csomag (2009 áprilisa) még hátrányosabban érintette az időseket, hiszen Bajnaiék előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót visszavonták, ráadásképpen megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
A 2008 októberében a Gyurcsány-csomag részeként bejelentett megszorítások egyik hatása az lett, hogy
5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya. A csomag részeként befagyasztották a közszférában dolgozók béreit, és visszavonták a 13. havi fizetést.
A minimálbért sem reálértéken emelték, így az infláció elvitte annak értékét.
A Gyurcsány-Bajnai-csomagokkal szöges ellentétben a 2021. június 9-én bejelentett Orbán-program megszorítások helyett jelentős mértékű segítséget nyújt a magyar embereknek.
A teljesség igénye nélkül:
ha sikerül elérni az 5,5 százalékos növekedést, akkor a gyermeket nevelő szülőknek visszaadják a 2021-ben befizetett adót.
Az átlagjövedelem után befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek adják vissza. Mindez 550-580 milliárd forintot jelenthet.
Az Orbán Viktor által bejelentett lépés 1,1 millió családot és 1,5 millió munkavállalót érinthet,
az szja-visszatérítéssel fejenként maximum 800 ezer forinthoz lehet majd hozzájutni. Emellett
zajlik a Bajnaiék által elvett 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetése.
A miniszterelnök azt is egyértelműsítette, hogy
200 ezer forintos minimálbért szeretne.
Ezzel kapcsolatosan nemsokára megkezdődnek a tárgyalások az érintett felek között.
A bejelentés részleteiről itt lehet bővebben olvasni.