Guller azt írja, hogy a turisztikai szektor minden nehézség ellenére túlélte a válságot, mindenki dolgozni szeretne.
Szeretnénk visszakapni azt, ami a miénk volt. Ezt azonban csak szeretettel, végtelen türelemmel és összefogással lehet. No, meg persze sok munkával és kellő bátorsággal
- írja.
A vezérigazgató emlékeztet arra, hogy a magyar turizmus-vendéglátás 2008-ban is összeomlott, 2019-re viszont már a 2010-es érték másfélszeresét állította elő a turizmus több év folyamatos növekedése után.
A legnagyobb bajban most a pandémia után Budapest van, ahol 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett.
Nincs még egy ilyen méretű európai főváros, ahol ez így lett volna
- írja Guller. Szerinte a fővárosi, csak külföldiekre épülő modell megbukott, paradigmaváltásra van szükség: csak külföldiekből nem lehet fenntartani a budapesti turizmust, szállodát, éttermet, attrakciót, vagy éppen fesztivált.
Vagyis magyarok nélkül nem fog menni.
Szerinte el kell érni, hogy a belföldiek aránya Budapest turizmusában a mai 7 százalékról 2030-ig 25 százalékra emelkedjen, és a kizárólag a külföldiekre épülő modell sehol ne maradjon meg.
Guller az adatelemzések fontosságára is kitér írásában:
Ott és azt fejlesztjük, ahova a turisták mennek, ha a strandra, akkor a strandot, ha kastélyba, akkor a kastélyt, a belvárost, a piacot, a bobpályát. Csak azt fejlesztjük, amit használnak, csak azt, aminek van értelme,
hozzátéve, hogy minden remény megvan arra, hogy jövőre elérjük a 2019-es „bezzeg év" számait. A tavalyi rekordévinél erősebb belföldi forgalmat várnak, összességében kétszer annyi vendégéjszakát várnak erre az évre, mint a tavalyi évben számoltak.