Magyarország sportból is jelesre vizsgázott

Ünnepel a magyar válogatott

A sportnak az egészségmegőrzés mellett kiemelkedő közösségteremtő ereje van. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a történelem folyamán számos olyan nemzetközi mérkőzésen vettek részt magyar sportolók, amelyeknek eredményei a magyar nemzet önbecsülését szerezték vissza, vagy növelték. Magyarország világviszonylatban is kiemelkedően jól szerepel az olimpiákon, világ- és európai bajnokságokon, ezért érdemes megvizsgálni, milyen szerepe van a sportnak a nemzetegyesítés és a magyar nemzet felemelkedése szempontjából. Konstanczer Tamás, a Századvég Alapítvány elemzőjének véleménycikke a magyar sportsikerek kapcsán.

Világraszóló magyar sportolók

A magyar sportolók számos alkalommal írták be a nevüket a sporttörténelembe annak ellenére, hogy a világban élő magyarok száma 15 millió fő, és ebből Magyarország határain belül mindösszesen 10 millióan élnek.

A magyar nemzet olyan sportembereket adott a világnak, mint például Keleti Ágnes, Puskás Ferenc, Hajós Alfréd, vagy Gerevich Aladár.

Sportolóink a mai napig világszintű teljesítményt nyújtanak kajak-kenuban, vívásban, vízilabdában, továbbá úszásban is, azonban kimagasló eredményeket érnek el labdarúgásban, birkózásban, kézilabdában, atlétikában, jégkorongban, gyorskorcsolyában, teniszben, asztaliteniszben, tornában, sakkban és számos más sportágban is.

Magyarország előkelő helyen szerepel az összesített olimpiai éremtáblázatban, továbbá az egy főre jutó aranyérmek számában is, tehát hazánk kiemelkedően jól teljesít a nemzetközi megmérettetéseken, amit a világ- és európai bajnokságokon való eredményes szereplések is igazolnak.

Ünnepel a magyar válogatott Fotó: Csudai Sándor - Origo

A magyarok büszkék lehetnek sportolóikra, illetve ahogyan azt a jelenleg a Puskás Arénában is zajló futball Eb-n megnyilvánuló szurkolói magatartás is mutatja,

a labdarúgás és a válogatott teljesítménye képes növelni a magyar nemzet önbecsülését.

Mindennek azonban több évtizedes hagyománya van, mivel a történelem során számos olyan mérkőzés zajlott le, amely nagy hatással volt a magyarságra. Az 1953-as Anglia ellen vívott labdarúgó-mérkőzést 6-3-as végeredménye miatt „az évszázad mérkőzésének” titulálták, és az Aranycsapat egyik legkiemelkedőbb küzdelmeként említik azóta is. Mindemellett a mai napig legendás Puskás Ferencék teljesítménye az 1954-es futball-világbajnokság döntő ütközetében.

Sportszerető nemzet

Magyarország számos világversenynek adott már helyszínt, és a jövőben is ugyanezt tervezi, mivel minden szükséges képességgel és adottsággal rendelkezik ehhez. Jelenleg éppen a labdarúgó európai bajnokság egyes mérkőzéseinek ad otthont a Puskás Aréna, ahol magyar szurkolók tízezrei előtt léphetett pályára a válogatott, és kemény küzdelemben játszott döntetlent a világbajnok franciákkal.

Magyar szurkolók a városligeti szurkolói zónában Fotó: Polyák Attila - Origo

2017-ben az úszó-világbajnokságot szervezték Budapesten és Balatonfüreden, illetve 35 éve szervezik a Formula-1 autóverseny magyar nagydíját a mogyoródi versenypályán. 2023-ban az atlétikai világbajnokságnak ad otthont Budapest. Az ilyen és ehhez hasonló események nem pusztán a sportélet szempontjából jelentősek, hanem olyan turisták tömegeivel is megismertetik – és megszerettethetik – Magyarországot, akik e rendezvények hiányában elkerülnék hazánkat.

Többek között ezért is kulcsfontosságú, hogy a jövőben a baloldal ne tegye politikai játszmák áldozatává a sportélet és a sportlétesítmények fejlesztését és a magyar sportdiplomácia eredményeit.

Sportbarát kormányzás

A magyar kormány – felismerve, hogy a sportstratégia a nemzetstratégia fontos eleme – kiemelten támogatja a különféle sportágakat és az utánpótlás-nevelést. Világszintű sportberuházásokat hajtott végre a jobboldali kormányzat az elmúlt 11 évben, amelyek eredményei most érnek be. Bár a beruházásokat a baloldal rendszeresen politikai hangulatkeltésre használja, fontos megemlíteni, hogy infrastrukturális szempontból több évtizedes lemaradásban volt Magyarország, ám a polgári kormány támogatásainak köszönhetően nagy mértékben szélesedett azok köre, akik számára hozzáférhetővé vált a minőségi sportolás lehetősége. Országszerte több százezer fiatal képviselteti magát rendszeresen valamely sportágban, munkahelyek sokaságát teremtette a kormányzat különböző fejlesztések révén, valamint többmilliós néző- és rajongótáborral rendelkezik a hazai sportélet.

Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy a sikeres kormányzati vakcinabeszerzés és járványkezelés lehetővé tette, hogy telt házas mérkőzéseket szervezzenek a futball Európa-bajnokság budapesti mérkőzésein. Figyelemre méltó, hogy mindeközben azok a baloldali politikusok, akik rendszeresen felszólaltak a stadionépítések és általánosságban a labdarúgás ellen, csoportmérkőzéseken fényképezkedtek a Puskás Arénában. E magatartás a részükről következetlenségre utal, ugyanakkor nem vonta el a figyelmet a magyarok világraszóló teljesítményéről, a sportsikerekről, valamint a gólörömről. A balliberális oldal szemmel láthatóan haszonélvezője kíván lenni a magyar sportsikereknek, viszont az elismerésre méltó eredményeket lehetővé tevő erőfeszítéseket nem pusztán nem támogatja, hanem politikai motivációk által vezérelve támadja.

Feltételezhető, hogy a Gyurcsány-szövetség az esetleges 2022-es hatalomra kerülése esetén ismét zárójelbe tenné a magyar sport ügyét, megakasztva ezzel a 2010 óta zajló szerves fejlődést ezen a területen.

Összességében kijelenthető, hogy a hazai sportélet minőségének fejlesztése nemzeti érdek. Az élsport és az általa motivált tömegsport hozzájárul a fiatalok egészséges fejlődéséhez, az idősebbek egészségének megőrzéséhez, a csapat- és küzdőszellem erősítéséhez, az ellenfél teljesítményének elismeréséhez, a siker és a kudarc terheinek elhordozásához, továbbá a közösség összetartó erejének erősödéséhez. Magyarország felemelkedése szempontjából minden kormányzati döntés fontos mérföldkő, amely a sporton keresztül is növeli a magyarok közösségének önbecsülését, szellemi, lelki és gazdasági értelemben vett gyarapodását.

Szerző: Konstanczer Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője