Nincs az a tetszhalott állapot, amelyből a turizmus ne tudna feltámadni

Vágólapra másolva!

"A Balaton térsége volt az, amely még szerencsés volt ebben a rendkívüli járványhelyzetben. A Balatoni turisztikai bevételének több mint fele ugyanis a nyári szezonban keletkezik, ráadásul sok vállalkozó csak szezonális üzlettel rendelkezik, ami egyébként is csak nyáron van nyitva. Tavaly májustól novemberig pedig nyitva voltak az éttermek, hotelek." - mondta Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke az Origónak. Arról is beszélt, hogy a kormányzati támogatások sokat segítettek, hogy a vállalkozók túléljék ezt a rendkívüli időszakot. Az elnök hangsúlyozta: a turizmus 2010 után soha nem látott fejlődésnek indult, és meggyőződése, hogy ez a járvány után folytatódik. "Szó sincs arról, hogy kevesebbet szeretnének utazni az emberek. A körülmények változtak meg úgy, hogy nem lehetett utazni. Ha biztonságban érzik magukat a vendégek, elindulnak." - mondta. Fontosnak nevezte, hogy minél többen oltassák be magukat, nemcsak a vendégek, hanem a vendéglátásban dolgozók is. "Ez egyfajta szakmai felelősségvállalás. Vigyáznunk kell egymásra is, és a vendégeinkre is. A vendégektől pedig tapasztalataink szerint nem is kell kérni a védettségi kártyát - azt előre előkészítik, és felmutatják kérés nélkül. Úgy látjuk, mindenki örül, hogy Európában az elsők között nyitott az ország, és a legtöbben nem a rosszat látják, hanem a jót, vagyis azt, hogy ha van védettségi kártyájuk, ugyanúgy igénybe vehetnek minden szolgáltatást, mint a járvány előtt." - mondta. interjú Hoffmann Henrikkel.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

Balaton járvány turizmus Hoffmann Henrik

Hogyan látja, milyen hatással volt a balatoni turizmusra a csaknem fél éves zárás?

Véleményem szerint a Balaton volt az, amely még szerencsés volt ebben a rendkívüli járványhelyzetben. A balatoni turisztikai bevételének több mint fele a nyári szezonban keletkezik - június végétől augusztus végéig. Ráadásul sok vállalkozó csak szezonális üzlettel rendelkezik, ami egyébként is csak nyáron van nyitva. Tavaly májusban nyithattunk, és lényegében novemberig működtek a hotelek, éttermek. Rendkívül erős volt a nyár, és szép őszi szezont is zárhattunk.

A nagy rendezvények ugyan elmaradtak, de ezt ellensúlyozta, hogy sokan, akik eddig nem jártak a Balatonhoz, most nem a külföldi nyaralást választották, hanem inkább belföldön, a Balatonnál pihentek.

Abban bízom, hogy az új vendégek is találtak maguknak olyan szolgáltatást, ami vonzóvá vált számukra, és az idén is eljönnek a Balatonhoz. Megújult a régió, aki sok éve nem járt itt, biztosan látta, hogy a szolgáltatások színvonala, a hotelek, az éttermek jelentősen fejlődtek. Novemberben be kellett zárniuk a vendéglátóhelyeknek, ami az egész évben nyitva tartó hoteleknek, éttermeknek valóban okozott némi kiesést, különösen a karácsonyi, szilveszteri időszakban. A január és a február egyébként is többnyire csendes - vagyis ezekben a hónapokban nem volt jelentős hiány.

Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke fotó: Talán Csaba

A kormányzati támogatások tudták kompenzálni a téli kieséseket?

Sokkal könnyebben vészelték át a balatoni vállalkozók a zárás hónapjait, sokat segített a bértámogatás, a könnyebb hitelfelvétel és a hitelmoratórium.

Az idei szezon tekintetében pedig bizakodó vagyok - úgy vélem, ezen a nyáron is nagyon jó szezonunk lesz.

A foglalási számok egyre növekednek. Bár egy kicsit emelkedhet a szolgáltatások ára, úgy látjuk, egyre több vendég érkezik hétről-hétre.

Robbanásszerű volt a vendégforgalom, amint ki lehetett nyitni, vagy lassan emelkednek a számok?

Régóta tart a járvány, és csupán rövid ideje érezzük, hogy visszatérhetünk a normális életünkhöz. Az emberek megszokták, hogy házhoz rendelik az ételt, akár a boltokból is. Ahhoz, hogy a vendégek ismét elárasszák az éttermeket, szállodákat, némi idő kell. Ez látszott a szobafoglalásoknál is. Míg a teraszokat elözönlötték az emberek, amint azok megnyithattak, a hotelekben az első hétvégén nem volt sok vendég. Természetesen ez érthető, hiszen egy szállodában töltött hétvégét előre meg kell tervezni, nem biztos, hogy addig megérkezik a védettségi igazolvány, még talán kissé bizonytalanabbak is voltak az emberek. A második hétre már jóval többen foglaltak, pünkösdkor pedig már a legtöbb szálloda teltházas volt.

Nem a nyitás utáni első hetek határozzák meg, hogy milyen lesz a belföldi turizmus újraindítása, hanem körülbelül a júniusi első két hét utáni időszak.

Most azt látjuk a Turisztikai Ügynökség és a különböző szállásfoglalással foglalkozó internetes portálok adatbázisai alapján, hogy a szobafoglalások száma dinamikusan nő. A járvány nem az emberek utazási kedvére hatott.

Szó sincs arról, hogy kevesebbet szeretnének utazni. A körülmények változtak meg úgy, hogy nem lehetett utazni. Ha biztonságban érzik magukat az emberek, elindulnak.

Ráadásul nagyon sokuknál megváltoztak a turisztikai szokások. Mondok példát: sokkal többen kezdtek el kirándulni a járvány kirobbanása óta, mint azelőtt. Sokan szerették az erdőjárást persze addig is, de most jelentősen megnőtt a túrázók száma. Ugyanez vonatkozik a kerékpározásra is. A Balaton pedig mindkettőre tökéletes. Csodálatos túraútvonalak találhatók a Balaton-felvidéken, a Balatont körbeölelő bicikliút pedig szintén páratlan élményeket kínál. Ezek most - úgy látjuk - berobbantak, és talán hosszú távon meg is maradnak.

Tele voltak a teraszok pünkösdkor Szentendrén is

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A védettségi igazolványt fel kell mutatni, ha valaki be szeretne ülni egy étterembe, vagy ha szállodába megy. Ez okozott-e a Balatonnál bármilyen fennakadást?

Egyáltalán nem. Sem nálunk, a családunk csárdájában - amelyet már 41 éve üzemeltetünk -, nem okozott semmilyen gondot, de más étteremnél vagy szállodánál sem jelentkezett semmilyen panasz ezzel kapcsolatban. Egyetlen konfliktusról sem hallottam. Sőt, kérni sem kell, a vendégek eleve úgy jönnek, hogy már előkészítik, és felmutatják az igazolványt. Fontos viszont a vendéglátóhelyeken, hogy a kollégák is be legyenek oltva - ez rendkívül lényeges, és ezt nem tudom elég sokszor hangsúlyozni. Mi is mindannyian beoltattuk magunkat, amilyen hamar csak lehetett. Bárki megkérdezi, mindenkinek azt mondom:

nemcsak saját magunk védelme érdekében, hanem a vendégeink egészségének megóvása, és a munkahelyünk megvédése érdekében elengedhetetlen, hogy minden vendéglátásban dolgozó kolléga be legyen oltva.

Ez egyfajta szakmai felelősségvállalás. A mi szakmánk olyan, hogy érintkezünk a vendéggel: felszolgáljuk az ételt, beszélgetünk velük, a szállodában a szobájukat takarítjuk, kiszolgáljuk őket maximálisan. Senki nem engedheti meg magának, hogy a vendéglátóhely fertőző gócponttá váljon. Mindenkinek szükséges látnia, hogy egymás egészségét óvni kell.

Ezt a kollégái elfogadták?

Persze, természetesen. A mi kollégáink tudatos emberek, és mindenki látja:

az a legfontosabb, hogy biztonságos körülmények között tudjunk dolgozni, kiszolgálni a vendégeket, és lényeges, hogy a hozzánk betérők is biztonságban érezzék magukat.

Persze, én is olvasok néha kommenteket, hogy ez vagy az nem tetszik az embereknek, de én azok közé tartozom, akik azt mondják: több mint ötmillió ember beoltatta magát, és csupán néhány korlátozás maradt, amit be kell tartani. Megszűnt az éjszakai kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglátóhelyek – és ez nagyon jó. Igen, zárt helyen még be kell mutatni a védettségi igazolványt. Mindenki maga döntse el, hogy beoltatja-e magát, és akkor ugyanúgy igénybe vehet minden szolgáltatást, mint a pandémia előtt, ráadásul nem lesz beteg, legalábbis kórházba nagy valószínűséggel nem kerül, és nem fertőzi meg a családját. De úgy is dönthet, hogy nem kér az oltásból - akkor viszont vállalnia kell, hogy egyelőre bizonyos helyekre nem tud bemenni.

Meg kell érteni, hogy munkahelyek százezreit nem tehetjük kockára azért, mert valami furcsa ok miatt valaki nem akarja beadatni az oltást.

Ha sokan beoltatják magukat, lehet, hogy ez volt az utolsó zárás, és elmúlik a járvány - ősszel sem tér vissza -, és nem is beszélünk többet a vírusról. Meggyőződésem, hogy nem kell most vitatkozni semmin. Szükségtelen a kákán is csomót keresni.

Egyszerűen örülni kell annak, hogy bárki elmehet étterembe, szállodába, színházba, moziba. Igen, védettségi igazolvány szükséges, és ha van, szabadon lehet élni.

Végtelenül nehéz volt az elmúlt fél év mindenkinek, most itt az idő, hogy örüljünk a nyitásnak.

A járvány előtt gondot okozott a munkaerőhiány a turizmusban a Balatonnál is. Most mi a helyzet?

Hosszú évek óta beszélünk erről, hogy munkaerőhiány van a turizmusban. Most egyelőre nagy vész nincs, de ha berobban a szezon, biztos, hogy szükség lesz majd munkaerőre. Az idén többen elhagyták a pályát, mert bizonytalannak ítélték meg a turizmus helyzetét. De meggyőződésem, hogy ha stabilizálódik a helyzet, visszatérnek az eredeti szakmájukhoz. Lehet, hogy most egy új munkahelyen - teljesen más ágazatban - dolgoznak, és még nem merik otthagyni. De ha látják, hogy minden rendben van a turizmusban, sokan visszatérnek majd, mert ehhez értenek - szakácsok, felszolgálók -, és hiányzik nekik ez a környezet is. Hiszen a vendéglátás nem csak egy szakma, hanem életforma is. Ez okozhat majd némi enyhülést a munkaerőhiány tekintetében. Várhatóan emelkednek a bérek is, hiszen ahol hiány van, ott több pénzt fizetnek. Itt is megemlítem a kormányzati támogatásokat: adókedvezménnyel be lehetett vezetni a szervizdíjat például, és azt láttuk, hogy a szürke zónából sokan áttértek a fehér zónába.

Az is kérdés még, hogy külföldön mikor nyithatnak a vendéglátóhelyek. Vagyis, azok a magyar séfek, felszolgálók, akik eddig külföldön dolgoztak, vissza tudnak-e menni a munkahelyükre.

Lesz-e nyitás például Dél-Tirolban, vagy nem? Mondok egy családi példát: a fiam zenél, és hétvégén fellép valahol. A német barátja megkérdezte, hogy az ő német védettségi igazolványával beléphet-e majd a koncertre, mert ha igen, eljönne, mert ott, Németországban hónapok óta minden zárva van, sehová nem lehet menni, és nem is lehet tudni, mikor várható nyitás.

A járvány miatt új szokásokat vezettek be például a hotelekben, éttermekben. Ezek megmaradhatnak?

A védelmi intézkedések természetesen most is érvényben vannak, függetlenül attól, hogy Európában élen járunk az oltakozásban - így a nyitásban is. Érdemes óvatosnak maradni, ezért a tisztasági protokollok megmaradtak: így a kézfertőtlenítők továbbra is ott vannak a bejáratoknál. Ezt - úgy vélem - a pandémia elmúltával is megtartjuk. Más tisztító- és fertőtlenítőszereket használunk a járvány kirobbanása óta - ezen sem változtatunk. A svédasztaloknál pedig legtöbb helyen úgynevezett leheletvédőket helyeztek el a kollégák - úgy vélem, ezt sem szereljük le a járvány után sem.

Ön optimista ember, úgy látom, nincs kétsége afelől, hogy a turizmus újra szárnyal majd: Mátraháza legnagyobb szállodájánál állunk, amely az öné, és itt éppen óriási beruházás zajlik. Tényleg ennyire hisz abban, hogy rövid időn belül fellendül a turizmus?

Nincs az a tetszhalott állapot, amelyből a turizmus ne tudna feltámadni. Ahogy mondtam: nem az emberek utazási kedve csökkent, hanem megszűnt az utazási lehetőség. Több válság is volt az elmúlt húsz évben. A 2001-es terrortámadás után az emberek nem mertek repülőgépre ülni. Egy-két évig bukdácsolt a nemzetközi turizmus, de aztán komoly fellendülés következett. A 2008-2009-es gazdasági válság is súlyosan érintette az ágazatot, de 2010 után soha nem látott növekedés indult el - ezt persze a hihetetlen mértékű fejlesztések is segítették. Most ugyanez várható, ebben biztos vagyok. Pedig ilyen válságot még nem éltünk át: soha nem volt, hogy kötelezően zárva kellett tartani. Sem 2001-ben, sem 2008-ban. De ezt a válságot is túléli a turizmus szereplőinek zöme, hiszen - ahogy már mondtam - az emberek szeretnek utazni. Nem döntöttek a járvány miatt úgy, hogy mostantól soha többé nem mennek sehová, hanem a tévében nézik a világot, Magyarországot. Nem így lesz. Ezt az országot személyesen kell látni - minden szegletét. A turizmus pedig – meggyőződésem szerint - ugyanolyan dinamizmussal indul újra, mint ahogy leállt tavaly ősszel.