A minimálbér emelése több tízezer forinttal toldaná meg a családi költségvetést

Az egész családnak jó szórakozás lehet az új társasjáték - illusztráció

Több tízezer forinttal nőhetne a gyed felső összeghatára, ha kétszázezer forintra emelkedne a minimálbér. Bár a kötelező legalacsonyabb kereset a munkavállalók csak kis részét érinti, számítási alapja számos juttatásnak, így egyes gyermekvállaláshoz köthető ellátásoknak is. Jelentős emelése pedig havonta több tízezer forinttal toldaná meg a családi költségvetést - írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője a Magyar Nemzetnek kiemelte: a magasabb gyedplafon újabb érdemi segítséget jelentene a családoknak. Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon. Közvetlenül csak a munkavállalók kis része, hivatalosan öt-hét százaléka, 250-300 ezer munkavállaló tapasztalna jelentős, több mint húszezer forintos nettó fizetésemelkedést.

A kötelező legkisebb kereset mindenkori összege ugyanakkor több mint egymillió ember jövedelmi helyzetét befolyásolhatja.

Ennek oka, hogy számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzzé. Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket, vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket.

A kötelező legalacsonyabb kereset számítási alapja számos juttatásnak (a kép illusztráció) Forrás: Shutterstock / Készítette: David Prado Perucha

Szalai Piroska hangsúlyozta, a minimálbér és annak jelentős, közel húszszázalékos emelése érdemben növelné a kisgyermeket nevelők jövedelmét:

a lépés több tízezer családnak jelentene januártól nettó 34 ezer forinttal több bevételt.

A munkaerőpiaci szakértő kiemelte, hogy a minimálbér összege alapján határozható meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatások összege is.

Szalai Piroska emlékeztetett, a legtöbb kisgyermekest érintő, a gyermek kétéves koráig járó gyed (gyermekgondozási díj) legmagasabb összegét is a kötelező legkisebb bérből számítják. A gyed nem segélytípusú, hanem keresetalapú juttatás, vagyis feltétele a gyermekvállalás előtti két évből legalább 365 napos biztosítotti jogviszony. Az összeg az átlagkereset hetven százaléka, de nem lehet magasabb a minimálbér 140 százalékánál. Ez a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbérrel számolva 234 360 forint. Az összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a tízszázalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni, vagyis a maximális gyed nettó összege 175 770 forint, ha a családi kedvezményeket az apa munkahelyén kívánják elszámolni a szülők.

Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne.

Egy gyermek nevelésekor minden forintnak megvan a helye, a gyeden lévők száma pedig jelenleg havonta átlagosan 110 ezer fő körüli - mutatott rá Szalai Piroska. Kiemelte:

ha 32 600 forinttal megemelkedik a minimálbér, akkor több tízezer családban nettó 34 ezer forinttal is nőhet a gyermekgondozási díj.

Szalai Piroska hozzátette: a minimálbér húsz százalék körüli emelése a gyermekvállalás ösztönzését is érdemben segítheti. A szakképzettséghez kötött munkát végzők kötelező legkisebb bére, vagyis a jelenleg 219 ezer forintos garantált bérminimum ugyanakkor majdnem 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint, az összeg 260 ezer forintra emelése közvetve további több százezer foglalkoztatott érdemi és érezhető béremelését eredményezné.