Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Olyannal, ami után az avasi ősszoci szavazó, aki Bolgár Györggyel kel, Vágó Istvánra szundikál el délután, Vadaira ébred, végül Gyurcsányra alszik el este nyolc körül, miután valami olcsó röviddel kiütötte magát, is elégedetten csettint.
Hiányzik neki a taps, a baloldali lájkok és a csillogás, így aztán hülyeséget hülyeségre halmoz.
Vagy az is lehet, hogy a komplett stábja szabira ment.
Múlt héten egy "melóssal" üvöltözött magából kikelve, most pedig énekesnek állt. Ami már önmagában is komoly hiba, ugyanis nem tud énekelni.
Mert ha valaki, ráadásul egy százezrek által követett politikus éneklésre adja azt a szép fejét, akkor egyáltalán nem akkora baj, ha ismeri is a hangokat.
Szóval Peti most épp énekesként és dalszerzőként identifikálja magát - ami tekintetbe véve, hogy személyében most már a nem- és identitásváltoztatást propagáló baloldal új üdvöskéjét tisztelhetjük, egyáltalán nem meglepő -, és ebbéli minőségében friss, új személyiségeit is bemutatta a nagyközönségnek; Vörös István egyik nótáját adta elő.
(Persze az eredeti szerzőt nem sikerült feltűntetnie, ami még később fontos lesz.)
A dalocska amúgy Jakabosan átköltve, tönkretéve, porig alázva és jó alaposan meggyalázva került fel a politikus hivatalos oldalára. Nem jönnek ki a rímek, a szótagszámok sem stimmelnek, és olyan hamis, mintha két részeg szamár fakadt volna dalra.
Naná.
Jakab kifinomult ízlésére jellemző, hogy nemcsak elégedett, de büszke is volt a produktumára, legalábbis csak ez lehet a háttérben, ugyanis megosztotta a művet.
Ami vagy már a Berg Dániel által szorgalmazott baloldali kultúrharc része, vagy nem - persze tudjuk, hogy a színház, a humor, a film, a zene, az újságírás és minden is alapvetően baloldali műfaj -, de ennél azért lényegesen többet, szebbet, jobbat vártunk volna.
Na de a lényeg: Jakab Péter a különböző énekes tehetségkutatók első körös kiesőit idéző produkcióját a szerző letiltotta. Zárójelben jegyezzük csak meg, hogy a szegény első körösök, azok, akikből később mémek, meg vicces videók születnek, és akiket a szerkesztők igazából azért hívnak meg, mert tudják, hogy valóságos világégés, minden pusztulatok pusztulata lesz abból, ha kiállnak gajdolni. És amúgy, az érintetteken, azaz a szegény első körösökön kívül mindenki tudja, hogy a valódi cél a mulattatás, az, hogy nem velük, hanem rajtuk röhögjön a fél ország.
Ezt amúgy magabiztosan hozta is Péterünk, de azért az elég kellemetlen, hogy a Jobbik elnöke és frakcióvezetője, és az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltje azzal sincs tisztában, hogy ilyen esetekben meg szokás kérdezni a mű szerzőjét; elénekelhető, feldolgozható, illetve előadható-e a mű.
Merthogy ez történt. A csasztuska szerzői engedély nélkül került ki a Facebookra.
Nem egy nagy mutatvány, sokszor egy telefon is elég az alkotóknak, de egy pár soros levél is szinte mindig beválik.
Ezt a néhány perces munkát spórolta meg Jakab Bikicsunáj Péter, majd miután a szerző az alant következő írásban tiltakozott, nagy sértődötten levette a kommunista csasztuskát.
Vörös István ezt írta:
„Az eredeti, levédett Kié ez az ország című dal szövegírója, zeneszerzője és előadója én vagyok, mely az 1993-as Ez egy kutya világ című lemezemen jelent meg.
A dalt semmiféle politikai célzatú felhasználásra, reklámra, nem engedélyeztem.
Különösen úgy nem, hogy a szöveg bizonyos részeit átírják, és politikai felhangot adjanak neki. Felszólítjuk Jakab Pétert, hogy a videófelvételt törölje, távolítsa el!"
Jakab makacs fiú, mert ahogy az általa leteremtett és megfenyegetett munkástól sem kért elnézést, ebben a mostani esetben sem ismerte el, hogy hibázott, sőt, még neki állt feljebb, amiért a dal és a szöveg szerzője nem volt elájulva a nóta meggyalázásától, és attól, hogy a Jobbik elnöke az engedélye nélkül "dolgozta át" és "énekelte" el azt.
Valami homályos és követhetetlen gondolatmenet során oda lyukadt ki, hogy egykor Vörös István is lázadt a rendszer ellen (1993-ban), úgyhogy igazán megérthetné, hogy most is léteznek hős lázadók, tehát nyugodtan odaadhatta volna, ráadásul örömmel a művét, engedély nélkül is.
Láttunk már ilyet, anno a kommunisták is hasonlóan érveltek, amikor a forradalom nevében és hevében átértelmezték a magántulajdon fogalmát.
Arra is utalt a nagy énekművész, hogy Vörös István voltaképpen gyáva és fél a rezsim bosszújától.
Az fel sem merült a milliomos transzmelósban és transzénekesben, hogy a szerző mindössze egyrészt rosszul van Jakabtól és a pártjától, másrészt annak látta és hallotta a produkciót, ami; egy nagy kalap bűzölgő, lopott sz@rnak.
