Karácsony Gergely nevetséges méhlegelői miatt derékig ér a gaz, a főváros mégis több pénzt ad ki hivatalosan kaszálásra

Bár jelentősen csökkent a főváros által kaszálandó földterület Karácsony Gergely főpolgármesterségének kezdete óta, a kaszálásra fordított kiadások mégis jelentősen nőttek, derült ki a FŐKERT Zrt. válaszából az Adatradar közérdekű adatigénylésre. Ráadásul láthatóan kevesebbet nyírják a füvet, hiszen városszerte felbukkannak a gondozatlan zöldfelületek. 

Mint az közismert, a baloldali városvezetés Vadvirágos Budapest programjának keretében „méhlegelőket" alakított ki a város több pontján, emlékeztet az Adatradar. A projekt adatlapja szerint

összesen több mint 28 hektárnyi területet vontak ki az állandó kaszálás alól.

Ez összehasonlításképp 40 futballpályányi területet tesz ki, avagy másfélszer akkora, mint a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Karácsony Gergely főpolgármester Fotó: Csudai Sándor - Origo

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy a FŐKERT által kaszált terület például négy százalékkal csökken a méhlegelők miatt. Ha a kaszálásra fordított összegek esetében is hasonló tendenciát feltételezünk, írja az Adatradar, akkor a 2020-ban kaszálásra fordított 686,5 millió forintból több mint 27 millió forintot spórolhatna meg az önkormányzati cég.

Ehhez képest a 2021-es költségtervezetben a kaszálásra fordítandó összeg nemhogy nem csökkent, de még emelkedett is – 22 millió forinttal 708,5 millió forintra.

A különbözet tehát csaknem 50 millió forint, egy 75-80 négyzetméteres budapesti lakás ára, de a Fővárosi Önkormányzat 2020-as éves költségvetése alapján kijött volna belőle az esedékes munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó teljes összege.

Külön érdekesség, hogy 2018-hoz mérten már több mint 90 millió forinttal – közel 15 százalékkal – nőtt a kaszálásra fordított költségkeret. Ezzel szemben Bardóczi Sándor korábban arról beszélt, hogy a FŐKERT-nek és több kerületnek azért nem sikerült időben reagálnia a május végére elszaporodó gaz megjelenésére, mert a járvány és a megszorítások miatt kevés a pénzük.

A gaz nem méhlegelő, hiába hazudják ezt a táblákon

Sokan nevettek rajta, de emellett persze tömeges lakossági felháborodást váltott ki, hogy a főváros vezetése „Budapest zöldítésére" hivatkozva úgynevezett méhlegelőket jelölt ki azokon a területeken, ahol már derékig ért a gaz.

A kaszálás helyett a városvezetés inkább táblákat helyezett ki, "nem gaz, méhlegelő" felirattal.

Teljesen egyértelmű, hogy nem tudják megoldani a problémát, ezért inkább díszcsomagolásba tennék a gazhegyeket azzal a hazugsággal, amelyet ezekkel a táblákkal hirdetnek.

A méhlegelők a városi zöldfelületek kategóriáján belül a kondicionáló célú zöldfelületek közé tartoznak, és elsődlegesen nem rekreációs, hanem ökológiai funkciót töltenek be. A koncepció az, hogy létrehoznak olyan virágos növényzettel borított területeket, amelyek célja elsősorban az, hogy a beporzó rovaroknak menedéket biztosítsanak. Erről korábban Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója írt egy tanulmányt az Origónak.

A Karácsony-féle "méhlegelőknek" kijelölt területek azonban teljesen gondozás nélkül lettek hagyva, és a virágos rét képe helyett derékmagasságig érő, szélporozta növények fogadták az arra járót.

A Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője akkor arról beszélt, hogy a nagy mennyiségű csapadék miatt nőttek hirtelen ilyen nagyra a növények. Az alapvető elképzelés az volt, hagyják, hogy szabadon felnőjenek a különböző növények, ami oda illő, azt meghagyják, ami viszont nem oda illő, azt lekaszálják. A méhlegelőprojekttel azonban koncepcionális problémák vannak, amelyek függetlenek a FŐKERT és az egyéb parkfenntartó kerületi cégek leterheltségétől, mondta Litkei Máté János.

Kifejtette, hogy városon belül legtöbbször a gondozott területeken a virágos növényeket még a virágzás vagy a virágmagok beérése előtt lekaszálják, így a sokéves negatív szelekció következtében természetszerűleg szinte csak fűfélék maradnak meg az adott területen. Ha tehát a főváros csupán gondozatlanul hagyja a korábban rendszeresen nyírt területeket, akkor egyáltalán nem csoda, hogy nem egy virágzó rét alakul ki azok helyén.

Forrás: MTI/Róka László

A megoldás a megfelelő virágmagkeverék vetése lett volna, a főváros vezetése azonban azzal védekezett, hogy nem állt rendelkezésre belőle elegendő mennyiség.

Litkei Máté János azonban feltette a kérdést, hogy ha a fővárosi vezetés célja valóban ökológiailag értékes területek kialakítása volt, és nem csak elsunnyogják a területek fenntartásával járó költségeket, ahogy azzal a jobboldal vádolja őket, akkor

nem lett volna észszerűbb egy külterületen található kísérleti területen előállítani ezeket a magokat ahelyett, hogy főváros szerte évekig hagyják a gazt nőni?

Ha a fővárosi vezetés a gazos területeket saját bevallása szerint is le akarja kaszálni, akkor nem lett volna átgondoltabb döntés 1-2 évig virágmagot előállítani valahol, miközben a kérdéses területek rendezettségét fenntartják? Nem lett volna okosabb akkor belevágni a projektbe, ha legalább az előfeltételek – ebben az esetben a területekhez szükséges virágmag – rendelkezésre állnak?

Ráadásul a város lakóinak az az elvárása, hogy gondozott zöldterületekkel találkozzanak, és - ahogy a szakember fogalmazott -,

"a budapestiek sem most jöttek le a falvédőről." A mellkasközépig érő lórommal borított, zajos-szmogos útszéli területekről nehéz elhinni, hogy valóban méh-Kánaánként szolgálnak."

Mint mondta, meggyőződése, hogy az őshonos fajokból létrehozott virágos kertek, virágszőnyegek, virágzó fák és bokrok telepítése, valamint a parkokban létrehozott vadvirágfoltok kialakítása senkinek nem bántaná a szemét – és még a beporzó fajok is találnának számukra hasznos növényeket. Persze ehhez nem árt, ha a zöldkérdéseket nem csak alibizésre használjuk.