Mit válassz katásként? Összehasonlítottuk a nyugdíj előtakarékosságokat

A katás vállalkozásnak rengeteg előnye van, elsősorban az, hogy főállású vállalkozóként minimális adminisztráció mellett havi 50 ezer forinttal letudhatjuk az adóterheket. Ugyanakkor arra már kevesebbet gondolunk, hogy katásként alig számíthatunk majd nyugdíjra. Mindebbe félelmetes belegondolni, ezért sokszor halogatjuk a kérdés tisztázását is.

Forrás: freepik

Öntsünk most tiszta vizet a pohárba, és nézzük meg, mit mondanak a számok valójában? Mire számíthatunk katás nyugdíjasként? És mit tehetünk, ha szeretnénk a nyugdíjas éveinket anyagi biztonságban, jólétben tölteni?

Mennyi lesz a nyugdíjam katásként?

Ahhoz, hogy a kérdésre konkrét választ tudjunk adni, először is fontos megismernünk azt, miképp is számítják ki katásként a szolgálati időt.

Az első példánkban számoljunk a klasszikus, 50 ezer forintos havidíjjal.

Ha havi 50 ezer forintot fizetünk főállású katásként, akkor 1 év vállalkozói jogviszony 0,61 év szolgálati időnek számít. Vagyis, ha az átlag 40 éves munkaviszonyt vesszük alapul, akkor katásként olyan, mintha csak 25 évet dolgoznánk.

A nyugdíjalapba számító bruttó jövedelem 98.100 forint, ami nettó 65.237 forintnak felel meg. Ha valaki most, 2021-ben szeretne nyugdíjba menni katás vállalkozóként (igen, ez még lehetetlen - de csak teoretikusan tegyük fel), akkor mindössze 41.000 forint körüli nyugdíjat kapna.

Egy picit viszont más a helyzet akkor, ha főállású katás vállalkozóként a magasabb, 75 ezer forintos díjat fizetjük.

Ebben az esetben ugyanis a szolgálati idő ténylegesen 40 évnek felel meg, így a bruttó beszámított jövedelem 164.000 forint (ez nettó 109.060 forintnak felel meg).

Így, 40 évnyi katás "munkaviszony" után havi 87.248 forintra lennénk jogosultak.

Összehasonlításképpen: ha alkalmazottként havi nettó 268 ezer forintot keresünk (természetesen bejelentve), akkor 214 ezer forintos havi összegre számíthatnánk ha most, 2021-ben vonulnánk nyugdíjba.

A nyugdíjhelyzet pedig, a felosztó-kirovó rendszer sajátosságai miatt, várhatóan tovább romlik majd. Így évtizedek múlva, amikor a most 30-40 éves, fiatal katás vállalkozók nyugdíjba vonulnak majd, még kevesebb pénzre számíthatnak.

Jól látszik tehát, hogy katás vállalkozóként muszáj valamilyen alternatívát találnunk, ha nyugdíjasként nem szeretnénk nélkülözni.

De milyen alternatívák vannak?

Összesen 3 államilag támogatott nyugdíj megtakarítási forma létezik:

1. Az önkéntes nyugdíjpénztár (röviden: ÖNYP)
2. A nyugdíj előtakarékossági számla (vagy másnéven NYESZ)
3. És a nyugdíjbiztosítás

Röviden az önkéntes nyugdíjpénztárról

Az ÖNYP a legrégebbi, és legelterjedtebb megtakarítási típus. A befizetést kezelő nyugdíjpénztár jellemzően magyar állampapírokba, illetve hazai értékpapírokba fektet be, épp ezért a hozama is a hazai gazdasági teljesítménytől függ.

Kinek jó választás?

Amennyiben alkalmazottként a nyugdíjig még körülbelül 10-12 éve van hátra, úgy az ÖNYP az egyik legjobb megoldás, hiszen az állampapírok kamatai kedvezőek.

Ráadásul 10 év után, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, nem kell SZJA-t és SZOCHO-t sem fizetni.

Az ÖNYP hátrányai

Hosszú távon (15 év vagy annál több) vannak ennél jobb, biztonságosabb konstrukciók is, továbbá érinti a nyugdíjkorhatár emelése. Ezenkívül katások számára az önkéntes nyugdíjpénztár nem opció (hogy miért, arról lejjebb írunk bővebben).

Dióhéjban a nyugdíj előtakarékossági számláról

A NYESZ hasonló a tartós befektetési számlához (TBSZ-hez), viszont ez egy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási számla. A legfőbb különbség az önkéntes nyugdíjpénztárhoz képest, hogy itt nem pénzügyi szakemberek kezelik a befektetéseinket, hanem mi magunk.

Kinek ajánlott?

Akinek legalább 10, de inkább több éve van hátra nyugdíjig, illetve aki rendelkezik pénzügyi ismeretekkel. A pénzügyi affinitás hiányában ugyanis akár a teljes megtakarításunk is elveszhet.

Ha katásként szeretnénk adójóváírást kapni, akkor nyugdíjbiztosítás a megoldás

A fent említett önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj előtakarékossági számla sajnos nem alternatíva a katás vállalkozók számára.

Ugyanis ahhoz, hogy katásként adójóváírásban részesüljünk (ez évi 20%, a nyugdíjbiztosítás esetében maximum 130 ezer forint), személyi jövedelemadót kell fizetnünk.

A katás vállalkozók pedig nem fizetnek, így - elviekben - az adójóváírásra sem jogosultak.

Viszont egyedül a nyugdíjbiztosítás esetében van lehetőség arra, hogy a szerződő és a kedvezményezett személye különböző legyen.

Tehát, jogilag egyébként teljesen legálisan köthet szerződést akár a közeli hozzátartozónk, családtagunk vagy barátunk úgy, hogy mi, a katás vállalkozók legyünk a kedvezményezettek.

Így pedig már jogosultak leszünk az adójóváírásra is.

És hogy ez miért jó?

Mert az adóvisszatérítést évről évre jóváírják a gyűjtőszámlánkon, és a kamatos kamat elve miatt ez további hozamokat termel. Így hosszú távon (25-30 éves megtakarítási időszak alatt) több millió forint plusz is üti a markunkat.

Tipp: arról, hogy pontosan hogyan működik az adóvisszatérítés, részletesebben a linkre kattintva olvashat.

Forrás: freepik

A nyugdíjbiztosítás további előnye, hogy nem érinti a nyugdíjkorhatár emelése. Tehát hiába emelik meg a nyugdíjkorhatárt 70+ évre, a szerződés kötésekor érvényes nyugdíjas kor elérésével jogosultak leszünk arra, hogy hozzájussunk a nyugdíjbiztosítási megtakarításunkhoz.

Kinek ajánlott a nyugdíjbiztosítás?

Azoknak, akiknek legalább 15 éve van hátra nyugdíjig (alkalmazottaknak, külföldön dolgozóknak és katás vállalkozóknak egyaránt). Illetve azoknak, akiknek fontos, hogy ne érintse őket hátrányosan a nyugdíjkorhatár megemelése.

Kinek nem jó választás?

Azoknak, akiknek kevesebb mint 15 éve van hátra nyugdíjig, nem biztos, hogy ez a fajta megoldás a legkedvezőbb.

Ezen túlmenően nagyon sok eltérő nyugdíjbiztosítási konstrukcióval találkozhatunk, hiszen több mint 70 különböző termék van a piacon. Ezenkívül előfordulhatnak olyan megoldások is, amelyeknek drágább költségei vannak, így érdemes alaposan körülnézni, mielőtt döntenénk.

A NYESZ negatívumai

A NYESZ megfelelő szakértelem hiányában tehát veszélyes lehet, ráadásul minél több a tranzakció, annál magasabbra rúgnak a költségek. A katások számára szintén nem jó alternatíva.

Tipp: érdemes egyébként részletesebben is tájékozódni, hogy melyik nyugdíj előtakarékosság mikor, és kinek ajánlott. (Az erről szóló cikket a linkre kattintva érheti el.)

Forrás: freepik

A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdések

Vannak olyan “örökzöld” kérdések, amelyek szinte mindig felmerülnek a nyugdíjbiztosítás kötése előtt - így úgy gondoltuk, érdemes tisztázni ezeket.

A nyugdíjbiztosítás is a magánnyugdíjpénztárak sorsára jut majd?

A magánnyugdíjpénztárakban összegyűlt összeget nem a nettó fizetésből vonták le, hanem a bruttó bér járulékait irányították erre a számlára - tehát egy teljesen más konstrukció volt.

A nyugdíjbiztosítás technikailag egy életbiztosítás, amit a nettó bérből fizetünk, önkéntes alapon, így biztosan nem fenyegeti az a veszély, hogy eltűnik a megtakarítás.

A konstrukció sajátosságából fakad ráadásul az, hogy nem devizaként pihen egy bankszámlán, hanem kötvényekben van egy saját, névre szóló kötvényszámlán. Tehát nem kell aggódnunk amiatt, hogy bármilyen törvény vagy szabályozás nyomán bárki hozzáférhet megtakarìtásunkhoz.

Csak havi 10 ezer forintom van. Ezzel is érdemes elkezdeni?

Mivel hosszú távú megtakarításról van szó, ahol a kamatos kamat elve érvényesül, így akár 10 ezer forintos összeggel is érdemes elindítani. Minél korábban kezdünk el takarékoskodni, annál többet kamatozik a megtakarításunk, így az időfaktor ugyanolyan fontos, mint az, hogy mennyi pénzt takarítunk meg.

Példaképp: ha most 32 évesen kötünk szerződést és havi 10 ezer forintot tudunk félretenni, akkor 33 év alatt, vagyis 65 éves korunkra nagyságrendileg 13,5 millió forint gyűlik össze a nyugdíjszámlán az inflációt is beleszámolva.

Válság esetén elveszik a megtakarításom?

Mivel a megtakarításainkat külföldi részvényekbe, kötvényekbe fektetik, hosszú, 25-30 éves időtávra, így a részvények az évekig húzódó válságok esetén is korrigálnak.

Tehát ha egy gazdasági válság hatására veszít is értékéből ideiglenesen a befektetésünk, az idő a mi javunkra dolgozik, ìgy hosszú távon ez esetben is jól járunk a konstrukcióval.

Milyen hozamokkal bírnak a nyugdíjbiztosítások?

Ebből a szempontból meglehetősen nagy a szórás, hiszen a hozam mértéke függ a kockázatvállalási hajlandóságunktól. Ha teljes biztonságban akarjuk tudni a pénzünket, akkor is számíthatunk nagyságrendileg 1-4% közötti hozamra.

Azonban egy közepesen kockázatos portfólióval már 7-9%-os hozamot is elérhetünk, egy kockázatosabb, diverzifikáltabb részvénycsomaggal pedig 10% feletti kamatot is.

Ez nagyban függ attól is, hogy milyen időtávra fektetjük be a pénzünket, havonta mennyit tudunk rászánni, illetve - ahogy feljebb is említettük - a kockázatvállalástól is.

Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb időtávra fektetünk be, annál inkább érdemes a rizikósabb portfóliók közül is válogatni, míg rövidebb (15-18 éves) időtávon már nem érdemes felesleges kockázatokat vállalni.

Összefoglaló

Katás vállalkozóként tehát a nyugdíjbiztosítás az egyetlen opció. Azonban érdemes mielőbb lépni, hiszen a halogatás ebben az esetben akár milliós tételeket is jelenthet a későbbiekben.