2015-ben, a migránsválság kezdete után Brüsszel azt követelte, hogy minden EU-ország fogadjon be migránsokat. Kvótákat is be akartak vezetni ennek elősegítésére. Ahogy Orbán Viktor mondta most pénteki rádióinterjújában:
A kormány egymagában nem lett volna képes ellenállni. Megkezdtük ugyan akkor is a szembeszegülést és az ellenállást, a magyar emberek érdekének védelmét, de ha nem lett volna mögöttünk egy fantasztikus népszavazás, akkor valószínűleg egész Európára ráerőltették volna Brüsszelből a migránsok kötelező szétosztását. Akkor egész Európát a magyar népszavazók védték meg a migránsok kötelező szétosztásától.
2015. szeptember 9-én az Európai Bizottság azt követelte javaslatában, hogy az Európai Unió területére érkezett bevándorlókat osszák szét más tagállamok között. Ezt a javaslatot Magyarország azonnal elutasította, az EU belügyminisztereinek tanácsa azonban 2015 szeptemberében megszavazta Brüsszel korábban elfogadott szövegezésű javaslatait, azaz 120 ezer migráns EU-tagországokba történő betelepítését.
Magyarország és Szlovákia a belügyminiszteri tanácsi döntés miatt azonban 2016 januárjában az európai bírósághoz fordult, Orbán Viktor pedig februárban bejelentette, hogy a kormány népszavazást kezdeményez az Európai Bizottság által javasolt betelepítési kvóta ellen. A lépésre azért volt szükség, mert addig nem látott nyomást helyeztek Magyarországra, hogy minél több illegális bevándorlót fogadjon be.
Természetesen az Európai Bizottság akkor azt állította, hogy erről szó sincsen, de 2016 szeptemberében világosan kiderült, hogy
az Európai Bizottság dolgozik a betelepítési kvóta előkészítésén, amely nem tartalmazna semmilyen felső korlátot.
Az elsősorban Soros György bevándorlási tervéhez köthető betelepítést Magyarország megint határozottan elutasította.
Öt évvel ezelőtt Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított, mert Magyarország nem engedte be a migránsokat. Vagyis ugyanazt tette, amit most, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után. Akkor sem, és most sem folytatott le semmilyen vizsgálatot, erőszakkal akarta elfogadtatni a diktátumot.
Az uniós diktátumoknak az öt évvel ezelőtti sikeres népszavazás vetett véget.
Később egész Európának be kellett látnia, hogy a magyarok döntöttek jól azzal, hogy nem engedték, hogy Magyarországra is számolatlanul jöjjenek illegális bevándorlók. Nyugat-Európa elhibázott bevándorláspolitikájáról azóta több vezető politikus is beszélt, a napokban éppen Angela Merkel német kancellár volt kénytelen megváltoztatni eddigi politikáját, és kijelenteni, a németek nem tudnak több migránst fogadni.
Afganisztánból ugyanis újabb migránshullám indulhat Európába, és ha a magyar kvótanépszavazás nem akadályozza meg a felső korlát nélküli állandó kvótát, akkor mára bevándorlók tízmilliói özönlötték volna el Európát, és újabbak jönnének, akiket automatikusan be kellene fogadni.
Vagyis mára a 2015-ben még a migránsokkal szelfiző német kancellár is elismeri, hogy megálljt kell parancsolni a bevándorlásnak. A német Bild című lap egyenesen pálfordulásnak nevezte Angela Merkel szavait.
Brüsszel most ismét megtámadta Magyarországot.
Öt évvel ezelőtt idegengyűlölettel, kirekesztéssel vádolták a magyarokat, amiért maguk akarták eldönteni, hogy kivel éljenek együtt. Most ugyanígy
kirekesztéssel vádolják a magyarokat,
amiért maguk akarnak dönteni arról, hogyan neveljék gyerekeiket. A genderideológia körüli vita odáig fajult, hogy - 2016-hoz hasonlóan - kötelezettségszegési eljárását indítottak Magyarország ellen - most az LMBTQ-propaganda követelésére -, és a magyaroknak járó uniós pénzek megvonásával próbálják zsarolni az országot.
Mi azonban
egy európai nép vagyunk, elvárjuk a tiszteletet
- fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök. Mint mondta, az, „hogy zsaroljanak bennünket, különösen visszaélve a hatalmukkal - mert itt nyilvánvaló, hogy hatalmi visszaélésről van szó -, ez teljesen elfogadhatatlan".
Magyarországot most megint agresszív támadássorozat éri a gyermekvédelmi törvény miatt, mely szigorúan kiköti, hogy a gyermekek szexuális nevelése a szülő joga és felelőssége. A gyermekvédelmi népszavazáson a magyarok elmondhatják, hogy
magunk akarunk dönteni gyermekeink neveléséről. Nem akarjuk beengedni az LMBTQ-propagandát az óvodákba, iskolákba, a magyarok nem akarják, hogy gyerekeknek nemátalakító műtéteket ajánlgassanak.
Az Európai Bizottság a gyermekvédelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, épp úgy, mint öt évvel ezelőtt a kötelező betelepítési kvóták miatt.
A 2016-os kvótanépszavazásnak két eredménye volt: egyrészt az elsöprő, több mint 98 százalékos támogatottság segítségével sikerült visszaverni a kötelező kvótát, másrészt a több mint 3,3 millió, kormány mellett felsorakozó támogató a 2018-as választáson újabb kétharmados győzelemre vezette a Fideszt.