Szánthó Miklós hozzátette:
Aki azt mondja, hogy ilyen meg olyan szempontból kicsit megértőbbnek kellene lenni a pedofilok iránt, az lényegében a kiskorúak brutális megrontására mond igent. Az LMBTQ-agymosásnak, amely mozaikszó hamarosan ki fog egészülni a P betűvel, az a lényegi eleme, hogy elbizonytalanítsa az embereket abban, hogy mi a jó és mi a rossz, mi rendeltetésszerű és rendeltetésellenes.
A Magyar Nemzet azzal kapcsolatban kereste meg az Alapjogokért Központ igazgatóját, hogy árulja el, mit szól az HBO GO-n megjelenő pedofíliát relativizáló filmről, amelyben egy pedofil férfi történetét és "lelki vívódását" mutatják be. A port.hu-n megjelenő „Pedofil vagyok, de élni akarok" című írásban üdvözlik a film rendezőjét és azt, hogy empátiával közelít a főszereplő felé.
A Nem vagyok, aki vagyok didaxis nélkül illusztrálja azt a súlyos morális kérdést, hogy hol kezdődik az, hogy valaki rossz ember, és hol a vége annak, hogy valaki jó ember, csak rossz dolgot csinált - írta a megdöbbentő kritikában (sőt, inkább reklámcikkben) a szerző.
Hozzátette
lehetetlen nem együttérezni vele (mármint a pedofillal - a szerk.), és csodák csodájára közben még csak rosszul sem érezzük magunkat. Csak nagyon szomorúnak.
Az egész szektor politizál
Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az egész szektor politizál, méghozzá összhangban a liberális politikai kórussal. Szivárványszínekbe burkolózó nagyvállalatok puha eszközökkel, kerülőutas kommunikációval lényegében ugyanazt célozzák, mint a direktebb eszközökkel operáló nagypolitika. Ezek a cégek tagadják, hogy ők politizálnának, és azt hazudják, hogy társadalmi ügyek mellett állnak ki
-tette hozzá Szánthó Miklós.
Az igazgató szerint nem a magyar gyermekvédelmi törvény mosta össze a genderideológiát és a gyerekek szexualizálását, hanem az LMBTQ-lobbi, amely évek óta használja fel a gyerekeket különböző homoszexuális és transznemű témák reklámozására.
Ők vitték már be Nyugaton ezt az agymosást és a szexuális tematikát az óvodákba, iskolákba. Senkinek ne legyen kétsége, a különféle, elnyomottnak nevezett csoportok felszabadítását hirdető folyamat öngerjesztő, ha nem fékezzük meg, sosem lesz vége.
Mi lesz a logikai gátja annak, hogy egy Soros-féle jogvédő holnapután azt mondja: ha a szexuális orientáció miatti diszkrimináció tilos, akkor ne tessék diszkriminálni a pedofilokat se, hiszen az is csak egy irányultság a sok közül? - tette fel a kérdést a szakértő.
Hozzátette:
Ez ellen az egész elmebaj ellen a jog és a politika eszközével kell fellépni. Előbbire jó példa a gyermekvédelmi törvény, utóbbira pedig a népszavazási kezdeményezés.
Szánthó Miklós elmondta, hogy a baloldalon nem volt példátlan cselekedet a pedofília relativizálása, elég ha a hollandiai pedofilpártra gondolunk. De Franciaországban is régi követelés a beleegyezési korhatár leszállítása, emellett több olyan baloldali politikust, közéleti szereplőt is ismerünk, akik érintettek voltak pedofilbotrányokban, azonban büntetésben sosem részesültek. Ilyenek voltak Michel Foucault, Olivier Duhamel vagy éppen Daniel Cohn-Bendit.
Azt gondolnánk, hogy a témát most akarják bedobni a köztudatba, de sajnos nem. Nyugat-Európában ennek bőven van előzménye.
Az Alapjogokért Központ igazgatója leszögezte:
Ezek a balliberális áramlatok is elértek sajnos hozzánk, a baloldali sajtóban évek óta tűnnek fel a pedofília iránt megértést hirdető írások.
Itt többek között az egykori SZDSZ-es Kőszeg Ferencre utalt, aki a Magyar Narancsban emelt szót a poligámia és pedofília mellett, de Révész Sándortól is olvashattunk hasonló írásokat - mondja Szánthó Miklós.
Szánthó Miklós zárásul figyelmeztetett:
Ami egyszer a nyugati liberális fősodorban megjelenik, az gyorsan átszüremkedik hozzánk, és a pedofíliát közelebb hozó filmek bemutatása és reklámozása is ennek az előszele.