Továbbra is nagy erőkkel keresik a rendőrök azt a bankrablót, aki hétfőn, egy újpalotai intézetből vitt el pénzt. Információink szerint ötmillió forintot.
Ahogy azt korábban megírtuk, valószínűleg jól megtervezett akció volt.
A rabló tudta, hogy mikor van sok pénz a bankban, ahogy azt is tudhatta, hogy hol vannak kamerák felszerelve.
A bankrabló információnk szerint a menekülésre is felkészült: a férfi női ruhában menekült, szoknyában, a fején szalmakalappal.
Profinak, vagy legalábbis jól felkészültnek tűnik a bankrabló
– ezt Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője mondta az Origónak.
George Spöttle volt terrorelhárító szakember szerint lehet, hogy a rabló egész egyszerűen csak megnézett egy rakás krimit és az interneten utánaolvasott. Ahogy fogalmaz, sajnos ezekből nagyon sokat lehet tanulni.
„Jól felkészült, intelligens rablónak tűnik, aki nem hirtelen felindulásból ment be a bankba. Az is lehet, hogy nagyon jól ismeri a környéket, ahogy az sem kizárható, hogy a közelben lakik, és sok órával később ment haza, más ruhában, más járművel."
A szakember szerint a helyszínválasztás egyáltalán nem a véletlen műve lehetett.
„Ha bankot akarnék rabolni, én is pont ilyen külvárosi intézményt választanék. Olyat, amelynek a környéke nincs teljesen bekamerázva.
Ha ugyanis a közelben van egy jó minőségű kamera, akkor a biometrikus arcfelismerővel mindenhol fel tudnak ismerni.
Az arcfelismerők pedig még a kevésbé fejlett országokban is jól működnek."
Ráadásul, ahogy fogalmaz, ma már szinte lehetetlen elrejtőzni egy egzotikusnak mondott országban is, például Dél-Amerikában vagy Thaiföldön.
Szinte példa nélküli az, hogy egy másik országból ne adjanak ki egy bűnözőt Magyarországnak.
Ráadásul repülőjegyet sem lehet már anonim módon venni. Magyarország nemzetközi együttműködése pedig az Europollal és az Interpollal is példás.
A szakember azt mondja, ha rablásról beszélünk, fontos az egyes kategóriákat elkülöníteni.
"Egyszer, amikor Németországban dolgoztam rendőrként, egy bankrablót kerestünk, aki több intézetből is vitt el pénzt.
Amikor elkaptuk, a felesége teljesen megdöbbent. A férfi otthon azt mondta, hogy új állása van, sikeres menedzser lett, onnan a sok pénz. Közben egy építkezésen volt segédmunkás."
George Spöttle szerint van még egy kategória. Az, aki, ahogy fogalmaz, le akar lépni, akinek mindenből elege van. Nem akar többet - mondjuk - gyerektartást fizetni, vagy tartani a kapcsolatot a rokonaival, máshol, egy új életre vágyik. Ilyennel is találkozott Németországban.
„Volt egy ilyen esetem.
A rabló egy biztonsági cégnél dolgozott. Tudta, hogy 2 millió euró van a széfben, és ő hétvégére 48 órára volt beosztva. Miután lelépett a pénzzel, Párizsig tudtuk követni a nyomait. Ott hagyta az autóját, a reptéren.
Fiatal srác volt, soha nem lett meg".
Ez azonban több évtizeddel ezelőtt történt. Ma már egy ilyet sokkal nehezebben, vagy talán nem is lehet végrehajtani.
A rablónak akkor lehet esélye arra, hogy ne kapják el, ha korábban nem követett el hasonló bűncselekményt, és persze, ha ezután sem fog.
„Ha nincs róla rendőrségi információ, ujjlenyomatot soha nem vettek tőle, nem rabosították, büntetlen előéletű, akkor elég nagy esélye van, hogy megússza. De nem ez az átlagos.
Aki egyszer rabol és nem bukik le, azt érzi, hogy hamar több millió forinthoz jutott, és ismét meg akarja csinálni.
Mert mondjuk új, jobb autót, vagy bármilyen luxuscikket akar venni. Nagy a kísértés, hogy újra megcsinálja".
George Spöttle biztos abban, hogy a rendőrök a bank biztonsági kamerájának felvételei alapján több mindent tudnak róla.
Például a nemét, hogy nagyjából milyen magas, mennyi a súlya. Ahogy a mozdulatait is elemezhették.
Ennek akkor van jelentősége, ha újabb rablást követ el. Nyilván, ameddig csak lehet, a térfigyelő kamerával követték a menekülési útját is.
„Elég pancser, aki a saját autójával parkol le a közelben. De aki van annyira eszes, hogy egy ideig gyalog vagy biciklivel menekül, és azon nem hagy nyomot, annak nagyobb az esélye, hogy megússza. Az ujjlenyomatot viszonylag egyszerűbb eltüntetni, a DNS-lenyomatot azonban már nem. Ahhoz minimum hipó kell és alapos tisztítás."
A Nézőpont Intézet biztonságpolitikai elemzője azt is mondja,
a rablók többsége tudja, hogy mi vár rájuk, ha elkapják őket.
Vagyis, hogy több mint tíz évre börtönbe kerülhetnek.
"Akiket én kihallgattam, majdnem mind megnézte a bűncselekmény előtt a büntető törvénykönyvben, hogy mennyit kaphat.
Azzal is tisztában vannak, hogy ha játékpisztollyal rabolnak, akkor is ugyanazt kapják. Persze vannak szociopaták, rájuk ez nem vonatkozik.
A rendőrség nyilvántartásában több olyan bűnözőt is találtunk, akit fegyveres rablásért keresnek. Ők mind akár több tíz évre is börtönbe kerülhetnek.
Cseh Marcell hat rablást követett el a gyanú szerint. Két csalás mellett. Többek között fegyveres rablás miatt körözik.
Kismárton Zsolt azon túl, hogy szintén fegyverrel rabolt, egy jogerős büntetését sem kezdte el letölteni. Őt ezeken túl lopás miatt körözik.
Kozák Alit a fegyveres rablás mellett fogolyszökés és súlyos testi sértés miatt keresik.
Plank Zoltán olyan súlyos bűncselekményeket követett el, hogy aki kézzel fogható segítséget nyújt abban, hogy elfogják, annak egymillió forintot fizetnek a rendőrök.
Ez utóbbi egyébként, vagyis a nyomravezetői díj kitűzése, egyáltalán nem ritka. És sok esetben eredményre is vezet. Most is több ilyet lehet találni, szintén a rendőrség hivatalos oldalán.
Nettó egymillió forintot kap az, aki bármit tud arról a férfiról, aki februárban
szexuálisan zaklatott és kirabolt egy nőt a gödöllői HÉV-en.
Róla a bántalmazott nő személyleírása alapján egy fantomkép készült, ez alapján keresik.
De egy szintén bankrabló ügyében is egymillió forint a nyomravezetői díj.
A pesterzsébeti bankrablóval kapcsolatban egyelőre nem tudunk nyomravezetői díjról.