A külügyminiszter a Robert Pittenger volt amerikai kongresszusi képviselő által 2014-ben életre hívott Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum budapesti ülésén szólalt fel az Országgyűlésben. Rámutatott, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan zajló digitális forradalom teljes mértékben megváltoztatta, újradefiniálta az emberek életének minden területét. Kiemelte, hogy az adat elsőszámú erőforrássá vált, nagyjából olyan fontossággal bír, mint a gőzgép feltalálása a 18. században vagy a szénhidrogének a 20. században. Példaként hozta fel, hogy
2010-ben körülbelül 820 millió volt globálisan a mobil szélessávú előfizetések száma, amely mára elérte az 5,2 milliárdot, azaz kevesebb mint tíz év alatt a hatszorosára nőtt.
Emellett megemlítette, hogy 2010-ben 2 zetabájt adat jött létre, míg idén már 64,2. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan
a kibertámadások gyakorisága és volumene is növekedett, az internetes bűnözők komoly fenyegetést jelentenek a magánfelhasználók mellett a vállalatokra és az állami szervezetekre is, így az egészségügyi rendszereket is megbéníthatják, például az Egyesült Államokban nemrég négyszáz kórházat ért kibertámadás.
A koronavírus-járvány idején elrendelt távmunka és távoktatás pedig tovább súlyosbította a problémát, rengeteg tapasztalatlan felhasználó lépett fel a világhálóra, amit a terrorista és szélsőséges csoportok is megpróbálnak kihasználni ideológiájuk terjesztésére - húzta alá. Hozzátette,
a kiberbűnözők idén 6 ezer milliárd dollárnyi kárt okoztak a vállalatoknak világszerte, és szakértők szerint ez az összeg 2025-ben meghaladhatja a 10 ezer milliárd dollárt.
Magyarországon megteszünk mindent a vállalkozók, az állampolgárok védelme érdekében, nemzetbiztonsági stratégiánk nagy hangsúlyt helyez erre a fenyegetésre - szögezte le Szijjártó, és azt is közölte, hogy hamarosan az Európai Unió és a NATO is új kiberbiztonsági stratégiát fog elfogadni.