Bartolomaiosz: Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van

Ecumenical Patriarch Bartholomew I (C) arrives at the Hagia Triada Greek Orthodox church on September 1, 2018 in Istanbul, during the meeting (synaxis) of the Hierarchy of the Ecumenical throne. Ecumenical Patriarch Bartholomew I on August 31, 2018 hosted Russian Orthodox Patriarch Kirill in Istanbul for hugely unusual talks focused on whether Ukraine will get an independent church, a move strongly opposed by Moscow. / AFP PHOTO / OZAN KOSE

Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van és ez a lelkiség képes választ adni a 21. század kihívásaira is - mondta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton.

I. Bartolomaiosz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott Kossuth téri szentmise előtt mondott beszédet.

Kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájában "egy szeretetközösségbe" gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül.
A liturgia nem az egyes hívők, hanem a hívő közösség találkozása Istennel, vagyis "társadalmi esemény" - tette hozzá az ortodox egyházfő.

I. Bartolomaiosz Forrás: AFP/Ozan Kose

A pátriárka kitért arra is: az eucharisztia az egyházi élet központja. A görög szó jelentése hálaadás, köszönet, és ez arra emlékeztet, hogy az ember élete és a teremtett világ "nem a mi tulajdonunk, hanem Isten értékes ajándéka", amelyet hálával és Istent dicsőítve kell elfogadni.

Hozzátette: az eucharisztia az, amit a hívek a szentáldozás során megtapasztalnak, életük egyetlen dimenziójától sem függetleníthető. Akik az eucharisztiában egyesülnek Istennel, "eucharisztikusan" kell, hogy éljenek a világban.

Ez az életmód jelenti a helyes választ napjaink főbb kihívásaira is, például az ökológiai problémákra és az emberi jogok megsértésére. Ebben az értelemben az egyház környezetvédelmi és a szolidaritás kultúráját erősítő kezdeményezései nem reakciók a jelen problémáira, hanem az eucharisztikus tapasztalatban és teológiában gyökereznek.

A válság, a kihívások csak alkalmat adtak arra, hogy az egyház hagyományos szellemisége szerint cselekedjen. Az egyház élete valójában az ökológiai tudatosság és a társadalmi felelősségvállalás iskolája - hangoztatta I. Bartolomaiosz.

A pátriárka beszélt a keresztény világ megosztottságáról is. Georges Florovsky ortodox teológust idézve rámutatott: a keresztények "valamilyen módon ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak", nem párhuzamos, önálló hagyományokról" van tehát szó. A keleti és a nyugati kereszténység "történetük során sokkal több ponton kötődnek egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással" - tette hozzá Bartolomaiosz.