Egyre népszerűbb a zöld kötvény, mint vállalati finanszírozási forma

A KCG Partners Ügyvédi Társulás jogi szakértői úgy látják, hogy napjainkban a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság olyan központi témává vált, mely egyre nagyobb szerepet kap a befektetési döntések meghozatalában is. Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy olyan kritériumrendszer, amely figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat, így járulva hozzá a vállalatok fenntarthatósági tevékenységének befektetők általi megítéléséhez.

Az ESG szempontok figyelembevétele a pénzügyi szektor számos területén megjelent. Külföldön már kínálnak zöld betéteket, de a zöld hitelek már Magyarországon is jelen vannak. A pénzügyi szektor „zöldítését" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is különböző intézkedésekkel támogatja. Ilyen a hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat érintő zöld lakáscélú, vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény vagy a zöld jelzáloglevél-vásárlási program, mely utóbbi eredményeképpen augusztusban kibocsátásra került az első hazai zöld jelzáloglevél.

A környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok figyelembevétele a vállalati finanszírozást is elérte, melynek egyik formája a zöld kötvény. A zöld kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, azonban abban különbözik a hagyományos kötvénytől, hogy a gyűjtött forrásból környezetvédelmi vagy éghajlati szempontból fontos beruházásokat lehet finanszírozni. A konstrukció előnye, hogy az üzleti megfontolások mellett hosszútávon társadalmilag hasznos környezeti szempontok érvényesülhetnek úgy, mint zöld energetikai fejlesztések, zöld ingatlanok építése és fejlesztése vagy szennyezés megelőzése, illetve mérséklése.

Zöld kötvényt kizárólag a nemzetközi előírásoknak megfelelő környezeti cél elérése érdekében lehet kibocsátani, azonban a finanszírozandó projekt jelentősen egy másik környezeti célt sem sérthet. Ilyen cél többek között lehet megújuló energia alkalmazása, energiahatékonyság növelése, szennyezés megelőzése és csökkentése, zöld épületek vagy körforgásos gazdasághoz igazított termékek, termelési technológiák és folyamatok. Ezen szempontokat, illetve jelentőségüket már a kibocsátási dokumentációban – lehetőség szerint számszerűsítve – rögzíteni kell, továbbá meg kell határozni a befektetés menetét.

A zöld kötvényekre vonatkozó nemzetközi elveknek való megfelelést egy erre szakosodott külső szakértőnek kell megvizsgálnia, aki garanciát jelent a céloknak megfelelő forrásfelhasználásra. A zöld kötvény kibocsátójának jelentéskészítési kötelezettsége is van, amelyben be kell mutatni a finanszírozott projekteket, azok várható hatását, illetve az egyes projektekre elkülönített összegeket, továbbá minden olyan információt közzé kell tennie, amely a projekt megalapozottságát alátámasztja.

A zöld kötvény hátránya, hogy közvetlen piaci előnnyel nem jár, illetve a kibocsátásához kapcsolódó dokumentáció és annak hitelesítése, illetve a bevételek felhasználására vonatkozó jelentés plusz költséget jelent a vállalatnak. Megjegyzendő azonban, hogy a kibocsátási keretrendszer kialakítása után több kötvény kibocsátására is van lehetőség, így a teljes kibocsátás egy kötvényre jutó összköltsége akár csökkenthető is.

A hátrányokat ellensúlyozza a számos előny. A kibocsátásnak jelentős marketing értéke van, mint elköteleződés az éghajlatváltozás mérséklése, a körforgásos gazdaságra való átállás vagy a szennyezés megelőzése és csökkentése mellett. Ezek mellett előny a vállalat belső folyamatainak javítása, illetve a jövőbeni uniós szabályozási változásokra való felkészülés is. Konkrét előny, hogy folyamatosan nő az ESG vagy fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő befektetések népszerűsége, a befektetők egyre több olyan terméket keresnek, amelyeknél kifejezetten fenntarthatóság a befektetési cél.

A magyarországi alapkezelők esetében elmondható, hogy a zöld befektetések iránt nagyobb a kereslet, mint a hazai kínálat, így kénytelenek a külföldi piacokon befektetési lehetőségeket keresni. A hitelintézeteknek, illetve a befektetési vállalkozásoknak is megéri ezen típusú kötvényekbe fektetniük, mivel tőkekövetelmény-kedvezményt kaphatnak a vállalati és önkormányzati kibocsátású zöld kötvény vásárlásából származó kitettségeikre.

Magyarországon az első hazai zöld kötvényt 2020 augusztusában jelent meg, melyet a tavalyi évben még két kibocsátás követett. Az idei évben már hét kibocsátás történt, mely tendencia további növekedésére számítunk. Bármelyik vállalat kibocsáthat zöld kötvényt, melyhez az MNB Növekedési Kötvényprogramja is hozzájárul, azonban a kibocsátás során szem előtt kell tartani, hogy a piaci fogadtatása nagyban függ attól, hogy a vállalat hogyan tudja az üzleti elvárásokat fenntarthatósági céllal összekapcsolni.

Általánosságban elmondható, hogy a szabályozói kezdeményezések, a nagyfokú transzparencia, illetve a vállalat belső folyamatainak javítása miatt a zöld kötvények iránt magas a kereslet, illetve azokat általában túl is jegyzik. A fenntarthatósági kritériumaikat az intézményi befektetők folyamatosan jelentik be, így aki ezen feltételeknek nem tud megfelelni annak működésének finanszírozása magas lesz, vagy szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy nem jut forráshoz. Mindezek mellett megfelelő fenntarthatósági stratégia belső folyamatokba való átültetése új piacokat és versenyelőnyt jelenthet a vállalatnak.