Hollik István: elkerülhetetlen a kereszténység és a liberalizmus szellemi harcának megvívása

Elkerülhetetlen a kereszténység és a marxizmusba bugyolált liberalizmus közötti szellemi harc megvívása - hangsúlyozta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója kedden Budapesten.

A politikus a Szent István Intézet A következő ezer évért című konferenciáján arról beszélt, hogy a kereszténység Európa közösségszervező identitása napjainkban is, és identitásválságának éppen a kereszténység jelenti a megoldását. Hollik szerint,

Történelmi tapasztalat, hogy Európában demokratikus rendszer csak addig működött és tudott sikeres lenni, amíg a bibliai emberképen alapult."

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója (korábbi felvétel) Forrás: Facebook/Hollik István

A bibliai emberkép eltávolításával megszűnt a demokrácia, ami után jött a kommunizmus, majd a rendszer összeomlása. A politikus kiemelte, hogy ez a "társadalmi kísérletezgetés" több, mint százmillió ember halálát okozta. Hozzátette, hogy a bukott rendszereket "működtető, éltető" ideológiák ma is velünk vannak, sőt

a liberalizmusba bugyolált marxizmus ma is a nyugat-európai fősodort jelenti".

Hollik István szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy a kereszténység és ez a liberális gondolkodás békésen megfér-e egymás mellett. "Itt egy szellemi természetű küzdelem elkerülhetetlen", mert a két világnézet alapállításai gyökeresen ellentmondanak egymásnak.

Forrás: Hollik István Facebook-oldala

Hollik István a Szent István Intézet küldetésének nevezte, hogy minden magyar keresztény ember egyéni felelősségére is felhívja a figyelmet ebben a küzdelemben. Úgy vélte, Brüsszelben az európai küldetés hiánya és az identitásválság nyomán a szakpolitikákba menekülnek, így a valódi kérdéseket fel sem lehet tenni.

"Ez is rámutat arra, hogy Európában gond van és a kereszténységet meg kell védeni"

- hangoztatta a nagyobbik kormánypárt kommunikációs vezetője.

Köszöntője után bemutatták a Miniszterelnökség által készített, az egyházak társadalmi szerepvállalására figyelmet felhívő rövid videót is. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a keresztény emberkép és erkölcs jelenéről és jövőjéről szóló előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a keresztény ember képét az Istenbe vetett hit alapozza meg, erkölcsisége pedig szoros kapcsolatban áll az istenképpel. A püspök Faludy György költő-írót idézve azt mondta, hogy a hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének. Szólt arról is, hogy az Isten előtti felelősség hiánya az ember iránti tiszteletet is aláásta, utóbbi pedig olyan mértékben meggyengült, hogy sokan sem saját, sem mások életét nem tisztelik.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint,

ma olyan, magát progresszívnek tartó, nyugati vezető réteggel állunk szemben, amely egyszerre marxista és amerikanizált. Ateista, család- és házasságellenes, internacionalista, materialista, és a haszonmaximalizálás érdekében zárójelbe tett erkölcsöt folyamatos moralizálással próbálja kompenzálni.

Schmidt Mária meglátása szerint az EU-n belüli összecsapások "a marxista nyugat és a marxistátlanított kelet" között folynak.

Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten a Terror Háza Múzeumban 2021. augusztus 23-án. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Európa keleti fele érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik nemzeti hagyományaihoz, és a szervesen illeszkedő közösségi és intézményi hálóhoz, ami társadalmait összetartja

- jelentette ki.

A történész kiemelte:

"mi a totális diktatúrák összes iskoláját kijártuk, és azonnal felismerjük, hogy az az egyneműsítési szándék, amivel szemben állunk, céljában totalitárius természetű, ezért nemet mondunk rá. A marxistákat egyszer már legyőztük, a totális diktatúrát a történelem szemétdombjára vetettük, most is képesek leszünk rá".

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke előadásában arról beszélt, mi a karitász, vagyis a szeretetszolgálat, az egyház alapvető feladata.
Balog Zoltán a migránsválsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritásnak "koncentrikus körei vannak".

Először azért a körért vagyunk elsősorban felelősek, akiket ránk bízott az Isten"

Balog Zoltán megjegyezte azt is,hogy a keresztény alapú szociálpolitikának, "a cselekvő szeretetnek" - ami a kormányban is megtapasztalható - a lényege, hogy "kihozzák" a rászorulót a jelenlegi állapotából, és újra a közösség értékes tagjává tegyék. Ennek a politikának az első lépése az emberi méltóság és önbecsülése helyreállítása.

Kiemelte azt is, hogy ismét majdnem minden második általános iskolás választotta a hittanoktatást, vagyis az egyház félmillió gyerekkel találkozik minden héten,így az egyházak felelőssége megkerülhetetlen.