Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Míg a növénytermesztés kémiai értelemben a termőtalaj anyagraktárainak folyamatos kiaknázását jelenti, addig a komposztálás során tulajdonképpen a kinyert anyagokat juttatjuk vissza a természetbe – a fenntarthatóság jegyében.
A szerves hulladék újrahasznosításának legtermészetesebb módja könnyen megtanulható és nem csak a kertes házban élők kiváltsága, hiszen a képződött anyag virágládában, a ház előtti virágágyásban, vagy egy közeli parkban is új életre kelhet: mindhárom megoldással a környezetünkért cselekszünk, egy köbméter szerves háztartási hulladék kezelése ugyanis közel fél tonna üvegházgáz-termeléssel jár, mely a komposztálással nullára csökkenthető.
Az igazán környezettudatos tevékenység nem csupán a talajminőség javításában játszik kulcsszerepet, hanem hozzájárul a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez, ezáltal a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez, valamint az energiával való tudatos és felelős gondolkodáshoz is.
A közgondolkodással ellentétben minden növényi eredetű háztartási hulladék újrahasznosítható ily módon:
a kávézacc például kitűnő komposzt-alapanyag.
A gyakran a csupán kertes házban élőknek tulajdonított tevékenység ma már bárki által megvalósítható, ráadásul venni, készíteni is lehet olyan kézi komposztálókat, amelyek akár egy városi lakásban is megoldást jelenthetnek.
A művelet lényege, hogy szerves, főképp növényi hulladékból tápanyagban gazdag, humuszos közeg képződjön a korhadás révén,
mely során el kell kerülni, hogy állati eredetű maradék, beteg növényi rész, vagy bármilyen nem szerves hulladék is a tárolóba kerüljön. Fontos a humuszképződés szempontjából a komposzt nedvesen tartása, illetve – a komposztálási folyamat időigényének csökkentése végett – az időnkénti átforgatása is.
Amennyiben sem a kertben, sem az otthona falai között nem megoldható a tevékenység, használhatók erre a kifejezetten ez okból létrehozott, egyre elterjedtebb közösségi komposztálók is.
Életfeltételeink tartós romlásának kulcsfontosságú okozója az évmilliókkal korábban létezett állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetése, hiszen a füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést.
Nem ártalmatlan azonban a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is, hiszen a cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, és közel száz olyan, egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak dohányzóra és környezetére egyaránt. Épp ezért a legjobb, amit tehetünk, ha el sem kezdünk dohányozni, hiszen így kerülhetők el a dohányzás okozta megbetegedések.
A cigarettázással kapcsolatban legtöbbünknek az egészségügyi kockázat jut eszünkbe elsőként, pedig ezen túlmenően komoly környezeti károkért is okolható,
hiszen egy szál cigaretta égése során a füstben több ezer káros anyag keletkezik, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas, ráadásul a felszabaduló több ezer vegyi anyag közül 93-ról már megállapított az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros, vagy potenciálisan káros az az egészségre.
Természetesen a leghatékonyabban akkor lehetne csökkenteni a cigarettázás ártalmait, ha senki nem kezdene el dohányozni, és aki már dohányzik, minél hamarabb felhagyna káros szenvedélyével. Aki valamilyen okból mégsem szokik le a dohányzásról, érdemes tájékozódnia a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés lehetőségeiről. A technológia fejlődésének köszönhetően ugyanis ma már számos alternatíva áll rendelkezésre azon felnőtt dohányosoknak, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek estében és a használatuk során keletkező szén-dioxid kibocsátás is jelentősen kisebb.
A füstmentes alternatívák választása tehát mindenképpen előrelépés az ártalomcsökkentés útján a cigarettázás folytatásához képest. Fontos hangsúlyozni, hogy
a cigarettáról való leszokásnál kétségtelenül nincs kedvezőbb opció,
akik ezt valamiért mégsem teszik meg, úgy is csökkenthetik a saját magukat és a környezetüket érő ártalmakat leginkább, hogy cigaretta elszívása után nem dobják el a csikket, hanem a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezik azt, hiszen a cigaretta maradványának eldobásával hozzájárulnának a talaj és a vizek szennyezéséhez.
Az eldobált cigarettacsikk ugyanis az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag,
hiszen – bár sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben – ezeket a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag alkotja, mely a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagymértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. Emellett ezernyi vegyi anyagot tartalmaznak, így egyetlen eldobott csikk képes akár 500-1000 liter vizet is beszennyezni.
Kiemelt társadalmi feladat, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a hulladék hatékony csökkentését helyezi előtérbe.
A tájékozódással és célzott, alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával jelentős lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés felé.
Az ártalomcsökkentés mindannyiunk érdeke akár dohányzunk, akár nem.
Ha tudatosan, felelősen cselekszünk, azzal környezetünket, családunkat és a természetet is védjük. A legjobb azonban, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket. A cikkben említett komposztálásról és a szén-dioxidcsökkentés lehetőségeiről bővebben itt és itt tájékozódhat.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
