2006 őszén megdöbbentő, megalázó és embertelen módon bántak a tüntetőkkel a rendőrök.
Bántalmazták, megverték, megrugdosták, kínozták őket, előfordult, hogy már megbilincselt embereket ütöttek-vertek véresre, önkényesen napokig tartottak fogva emberek.
A bukott kormányfő azóta sem tanúsított megbánást, sőt feleségével együtt még ma is büszkék az aljas, embertelen leszámolásra.
A brutális rendőrségi fellépésnek és az azt követő megtorlásnak több száz sérültje volt. Sokszor rossz helyen és rossz időben tartózkodó semleges járókelőkre, éttermekben és sörözőkben tartózkodó emberekre támadtak rá a rendőrök.
2006 őszén Gyurcsány Ferenc és a baloldali kormányzata olyan megtorlógépezetet működtetett, mint amilyet a 1919-es vörösterror idején, 1945 és az 1956-os szabadságharcot követően működtettek a kommunisták.
2006. október 23-án az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján Budapesten és rengeteg más helyen tüntetést szerveztek a Gyurcsány-kormány ellen, amely a népet átverve került hatalomba a 2006-os országgyűlési választást követően.
2006. október 23-át követően pedig brutális szintre kapcsolt a karhatalmi terrorgépezet.
A hatalom képviselői csőcseléknek titulálták a békés tüntetőket, a tüntetéseket zavargásoknak nevezték, hogy a kemény fellépésre parancsot kapó rendőrök még kegyetlenebbül léphessenek fel a demonstrálókkal szemben.
Október 23-a éjszakáján kora hajnalig tartott a rendőri fellépés és brutális tömegoszlatás.
A beszámolók szerint egyes rendőri egységek - azonosító nélkül - törvényellenes, szadista módon avatkoztak be az eseményekbe.
Több vendéglátóhelyre is betörtek a rendőrök és minden jogalap nélkül bántalmazták az embereket. Éjjel a Blaha söröző ártatlan, teljesen semleges vendégeit a rendőrség az utcára kergette, az utcán a menekülő embereket rendőrök sorfala fogadta, akik az ártatlan embereket megtámadták, gumilövedéket lőttek ki rájuk. Ekkor egy áldozat életre szóló sérülést szenvedett, holott semmi sem utalt arra, hogy a söröző vendégeinek bármi köze lett volna a tüntetésekhez.
A tüntetéseken és azt követően az előállított emberek számos hatósági visszaélésről számoltak be, melyek a rendőrségi fogdákban és büntetés-végrehajtási intézményekben történtek.
Embervadászatra is sor került a hatóságok részéről. Elmondások szerint a rendőrség felirat nélküli furgonokkal pásztázta a főváros utcáit, ahol az azonosító nélküli rendőrök - többnyire éjjel - buliból hazafelé tartó fiatalokra támadtak, véresre verték és begyűjtötték őket. A begyűjtött emberek sokszor szörnyű megpróbáltatásokról számoltak be. Legalább 200 fiatalt helyeztek így előzetes letartóztatásba.
A budapest fogdák megteltek megfélemlített, sérült fiatalokkal, akik a tüntetéshez való alkotmányos jogukat gyakorolták mindössze.
...le kellett térdelnie a falhoz támasztott fejjel, hátratett kézzel. Megközelítően 30-45 percig kellett ilyen testhelyzetben várakoznunk, miközben folyamatosan szidalmaztak bennünket (...) fejünket a falba verve 1 órán át térdepeltettek minket
- mondta egy áldozat.
Több esetben szidalmazták az áldozatokat, a rendőrök „kurva anyáztak és cigányoztak is" a beszámolók szerint.
A fogdákban a kínzások, a kegyetlen bánásmód és a sokszor hajnalig tartó kihallgatások voltak jellemzőek.
Voltak olyan letartóztatott emberek, akiket 10 napig is fogva tartottak úgy, hogy a hozzátartozóik semmit sem tudtak róluk.
Egy tüntető elmondása szerint:
a rohamrendőrök teljesen ad hoc módon fogdosták össze az embereket, többek között egy részeg hajléktalant is begyűjtöttek, aki kezdetben hangosan tiltakozott, ezért addig ütötték, amíg csöndben nem maradt. A kapitányságon lincshangulat fogadta a gyanúsítottakat: sorba ültették őket a folyosón, a mellettük őrködő rohamrendőrök gumibottal és a pajzsukkal ütötték-verték a hátrabilincselt kezű őrizeteseket, többeknek csontjuk tört.
Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint csak október 23-án legalább 195 ember sérült meg a brutális rendőri erőszaknak köszönhetően.
Számos esetben olyan személyeket vontak rendőri intézkedés - és bántalmazás alá -, akikkel szemben ennek nem álltak fel a jogszabályi követelményei. Olyan intézkedés alá vont embereket bántalmaztak a símaszkos, azonosító jelet nem viselő rendőrök, akik már teljesen képtelenek voltak a védekezésre, bárminemű ellenállás tanúsítására képtelenek voltak.
Hiába éltek több százan panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani, a rendőri vezetők pedig nem azonosították az elkövetőket.
Az őszi eseményeket követően több tucat békés tüntető ellen kezdtek koncepciós eljárásokba a hatóságok, amelyek sok esetben hosszú hónapokig, gyakran évekig is tartottak.