Miközben az Egyesült Államokban egy tanárt azért távolítanak el a diákjai közeléből, mert azoknak levetített egy több mint ötvenéves filmet, amiben egy fehér színész feketének maszkírozva énekel – fokozza a hangulatot a cikkíró –
Magyarországon heti rendszerességgel tapsol sikoltozva Till Attila vezetésével és a nézőkkel együtt Majka, Köllő Babett, Tóth Gabi, illetve Pápai Joci, amikor minden héten eléjük állítanak legalább 3-4 barnára mázolt arcú embert.
A műsor, amiről szó van – jön a nagy leleplezés – a TV2-n futó Sztárban sztár leszek!, aminek lényege, hogy a műsorba jelentkező énekesek hírességeket utánozva lépnek színpadra, az utánzás ebben az esetben pedig nemcsak a hangi adottságokra érvényes, de a külsőségekre is. Vagyis ha valaki Janet Jacksont, Lionel Richie-t vagy LL Juniort utánozza,
akkor bizony bekenik az arcát jó vastagon sötétbarna alapozóval, hogy pont olyan legyen a hangulat, mint azokon a 19.századi amerikai előadásokon, ahol feketére festett arcú fehérek figurázták ki a feketéket a hangosan nevetgélő fehér közönségnek."
Még azt is megtudhatjuk a 444 tudományos értékezéséből, hogy a blackface kifejezés még a 19. századi Amerikából ered, amikor a fehér előadók azzal szórakoztatták a fehér közönséget, hogy sötétre festett arccal utánozták a feketéket és csináltak belőlük viccet. A huszadik században ez még bőven bevett szokás volt a filmekben, az 1927-es The Jazz Singerben Al Johnson feketére festett arccal szerepelt, de Shirley Temple, Judy Garland és Mickey Rooney is szerepeltek filmekben feketének maszkírozva.
Nos, csupán a pontosság kedvéért megjegyezhetjük, hogy bár a blackface keletkezésének pontos időpontja nem ismert, gyökerei évszázados európai színházi produkciókra nyúlnak vissza, amelyek közül a leghíresebb Shakespeare Othellója.
A gyakorlat ekkor kezdődött az Egyesült Államokban a 18. században, amikor az európai bevándorlók áthozták a műfajt, és felléptek az északkeleti part menti kikötőkben – emlékeztet Daphne Brooks , a Yale Egyetem afroamerikai és színházi tanulmányainak professzora.
Ami a konkrét bejegyzést illeti, a lényeg az alábbiakban foglalható össze: a TV2 Sztárban sztár leszek! című műsorában a zsűri vagy a műsorvezető helyteleníthető módon élveznek egy olyan előadást, amelyben ők ugyan nem vesznek részt, az „egyetlen fogás" az egyik zsűritagon szerintük az, hogy a produkció „hitelességének" hiányát teszi szóvá.
Azt már persze elmulasztja a cikkíró megemlíteni, hogy az Egyesült Államokban is létezik az a fránya kettős mérce, amikor Joy Behart, a szélsőségesen liberális, az ABC országos amerikai csatornán futó the View című műsor egyik állandó műsorvezetőjét Donald Jr. leleplezte, annak semmilyen következménye nem lett az érintettre nézve.
Ha viszont a 444 következetességét magunkévá tesszük, akkor bizony nem mehetünk el szó nélkül az RTL Klub állócsillagának, a Heti Hetes sztárjának egy 1979-es produkciója mellett.
Történt ugyanis, hogy Hernádi Juditot 1979 szilveszterén Gálvölgyi János így konferálta fel:
Köszöntsük a stúdióban hihetetlen gyorsasággal itt termett párductestű kreolbőrű énekesnőt, maDonnát a Sommeréktől, dalának címe: Love to Love you baby, a színpadon Donna Summer!
És ekkor jön a 444-esek valódi rémálma, egy Hernádi Judit, akinek „bizony bekenik az arcát jó vastagon sötétbarna alapozóval", sőt, nemcsak az arcát, de szemlátomást az egész testét. Íme a „megdöbbentő" produkció: