Meg kell állítani a brüsszeli brutális rezsiemelési terveket

Budapest, 2012. február 27. Gázóra méri a fogyasztást egy budapesti lakásban. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Miközben Nyugat-Európában az egekbe emelkedtek a rezsiárak és Brüsszelben klímaadó címen a háztartások terheinek a növelését tervezik, addig Magyarországon továbbra is a legolcsóbb a gáz és az áram a háztartásoknak. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, a V4-ek javaslatokat tesznek, hogyan lehet csökkenteni az energia árát, és tiltakozunk minden ilyen kísérlet ellen, amely klímavédelmi javaslatnak álcázva meg akarja adóztatni a ház- és lakástulajdonosokat. Magyarország energiabiztonságát és az alacsony rezsiárakat továbbra is a hosszú távú orosz gázszerződés biztosítja, amelynek következő 15 éves szakasza október 1-jén lépett hatályba. Időközben Ausztriában döntés született a karbonadó bevezetéséről, miközben Magyarországon a baloldal készül rezsiemelésre.

Mindenki kritizálja a bizottságot, mert az egész klímaprogram árakra vonatkozó előrejelzései teljesen tévesnek bizonyultak, és ezért ma Európa a magas energiaárak miatt szenved. A V4-ek javaslatokat tesznek, hogyan lehet csökkenteni az energia árát, és tiltakozunk minden ilyen kísérlet ellen, amely klímavédelmi javaslatnak álcázva meg akarja adóztatni a ház- és lakástulajdonosokat, mert Brüsszelben ennek a titkos tervnek az előkészítésén dolgoznak.

Orbán Viktor elmondta:

Nagyon remélem, hogy a szlovéniai elnökség során ennek az őrült ötletnek a végére pontot tudunk tenni.

A kormányfő később azt mondta, az Európai Uniónak változtatnia kell az energiaárakkal kapcsolatos politikáján.

A Brüsszel által javasolt úgynevezett zöld megállapodás közvetett adózást rejt magában a lakástulajdonosok és az autótulajdonosok számára, ez Magyarország számára elfogadhatatlan.

Történelmi csúcson a földgáz ára

A rezsiárak azt követően kerültek ismét a középpontba, hogy múlt pénteken újabb történelmi csúcsra, immár a januári ötszörösére emelkedett a földgáz tőzsdei ára Európában. A legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF novemberi határidős jegyzésében a földgáz ezer köbméterenként 1197 dollárba, azaz megawattóraként száz euróba került a napi maximumán. Mindez pedig kontinensszerte rezsipánikot okoz. A fűtési szezon közeledtével több állam már megbánta, hogy nem töltötte fel időben a gáztárolóit, a német egységek töltöttségi szintje például történelmi mélyponton van.

Magyarországon nem kell rezsipániktól tartani Forrás: shutterstcok

Ezek az országok ugyanis azzal számoltak, hogy az év első felében elkezdődő drágulás őszre alábbhagy, és olcsóbban készülhetnek fel a télre, mint tették volna nyáron.

A számításuk nem jött be, most pedig kénytelenek rekordmagas árat fizetni a termékért az ellátás biztosítására.

A drágulás oka egész egyszerűen a kínálati hiány; a gazdaságát újraindító Ázsia és Európa verseng az energiahordozóért, de míg eddig csak az ipar és a lakosság alapvető ellátása volt a feladat, most már komolyabb a tét: az otthonok téli fűtése. Ez olyasmi, amit bármi áron meg kell oldaniuk az egyes államoknak, de mégis kérdés, hogy mekkora az az ár.

A lakossági tarifák ugyanis máris az egekbe szöktek több nyugat-európai országban, pedig még be sem köszöntött a tél. Olyan államokról van szó, amelyekben nincsen hatósági korlát a rezsidíjakon, vagyis a szolgáltatók annyit kérnek az energiáért a lakosságtól, amennyit szeretnének.

Orbán Viktor: A baloldal véget vetne az alacsony rezsi korszakának

A lakossági ügyfeleket továbbra is védeni szándékozik az árak elszállásától a magyar kormány. Ahogyan Orbán Viktor múlt péntek reggel a Kossuth Rádióban fogalmazott:

Ha nem tudnánk a rezsipolitikát folytatni Magyarországon, akkor egy átlagos magyar család egy évben 386 ezer forinttal – havi 32 ezer forinttal – fizetne többet az energiáért.

A miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy visszatérnénk a 2010 előtti időkbe, ha megszűnne a hatóságilag szabott árazás, utalva arra, hogy a jelenlegihez hasonló piaci helyzetekben az egekbe szökhetne a rezsi.

Orbán Viktor: Ha nem tudnánk a rezsipolitikát folytatni Magyarországon, akkor egy átlagos magyar család egy évben 386 ezer forinttal – havi 32 ezer forinttal – fizetne többet az energiáért Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól, a családok pedig rosszul jártak – jelentette ki, hozzátéve, hogy

ha a baloldal ígéretei valóra válnának, és a világpiaci árakhoz igazodnának a lakossági díjak, az azt jelentené, hogy Magyarországon véget érne az alacsony rezsi korszaka.

A kormányfő felidézte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt többszörösére emelkedett a gáz és a villany ára, majd pedig a rezsicsökkentési program eredményeként mára a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb gázdíjakat, az áram pedig a második legolcsóbb Európában.

Jól állunk a tározók területén is

Hazánk energiabiztonságának és a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését hosszú távon biztosítja a Gazprommal kötött 10+5 évre szóló gázvásárlási szerződés. Az új, a korábbinál jóval kedvezőbb feltételekkel megkötött szerződésnek köszönhetően Magyarország az egyik legalacsonyabb áron fogja tudni vásárolni a gázt egész Európában, évi 4,5 milliárd köbméterben. A magyar gáztározói kapacitások jelenleg közel 85 százalékos töltöttségi szinten vannak, ami azt jelenti, hogy már most is van annyi gáz a tárolókban, amennyiből az ország téli felhasználása teljes mértékben fedezhető.

Forrás: Világgazdaság

Európában kimagasló a hazai kapacitás szintje, friss adatok alapján az európai gáztározók átlagos töltöttségi szintje nem éri el a 74 százalékot. Ausztriában például a tározók töltöttsége 50 százalék. Az alacsony nemzetközi töltöttségi szintben szerepet játszik Oroszország visszafogott gázexportja az EU felé és a gazdasági újraindítással összefüggő keresletnövekedés. A gáz és áram árát továbbnöveli a szénerőművek és atomerőművek bezárása, illetve ennek mentén az EU erőltetett klímapolitikája.

2013 óta a kormány rezsicsökkentési intézkedései átlagosan 25 százalékkal csökkentették a földgáz, az áram és a távhő árát, ami az elmúlt 8 évben mintegy 2162 milliárd forint megtakarítást eredményezett a családoknak.

Az elmúlt időszakban látványosan többéves csúcsra emelkedett a nemzetközi piacon a földgáz és a villamos energia ára. A magyar háztartások a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően alacsony fix árat, a jelenlegi piaci ár töredékét fizetik csak meg: a villamos energia tekintetében a nemzetközi áramár 40 százalékát, a földgáz esetében 30 százalékát fizetik.

Több százmilliárd forintot hagyott a magyar családoknál a rezsicsökkentés Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ezek alapján egy átlagos magyar családnak mintegy 386 ezer forinttal kellene többet fizetnie évente, ha a jelenlegi rezsicsökkentés által nyújtott kedvezmények megszűnnének.

Az elszálló energiaárak hatására több európai országban fontolgatnak lakosságienergiaár-csökkentő lépéseket. A lakosságra nehezedő terhek csökkentése érdekében Spanyolország és Görögország energiaár-csökkentő lépéseket jelentett be, és Franciaország is hasonló intézkedéseket tervez. Spanyolországban például különadót vetettek ki az energiavállalatokra, miközben átmenetileg csökkentették a lakossági villamos áramot terhelő adókat. A lakossági gáz- és áramdíjak idei évben tapasztalt drasztikus növekedését kompenzálandó a francia kormány pedig egyszeri, 100 eurós rezsiutalványt oszt ki az év végén a leginkább rászoruló 5,8 millió háztartásnak.

Rezsit emelne a baloldal

Az európai gáztőzsdén az azonnali kereskedési árak aktuálisan 75-76 euró/MWh 1 érték körül alakulnak. Villamos energia vonatkozásában a villamosenergia-ár aktuálisan 150-160 euró/MWh 2 érték körül alakul. Amennyiben a magyar háztartásokat nem védené a rezsicsökkentés, a hazai energiaárak is jelentősen nőttek volna az elmúlt hónapokban.

A hazai fogyasztók a villamos energia tekintetében mintegy 40 százalékát fizetik annak, mint amit a jelenlegi európai áramár alapján kellene fizetniük.

A földgáz esetében még jelentősebb az eltérés, a jelenlegi piaci árak alapján több mint három és félszeres a különbség. Ezek alapján egy átlagos háztartásnak éves szinten mintegy 386 ezer forinttal többet kellene fizetnie akkor, ha az ellenzéki pártok javaslatai alapján a rezsicsökkentés következében kialakult kedvező energiaárak befagyasztása megszűnne. A jelenleg 18 uniós országból rendelkezésre álló adatok alapján hazánk ellátásbiztonsága az élmezőnyben szerepel, a 7. helyen. A különböző országok adatait az alábbi táblázat tartalmazza.

Forrás: Origo

Karbonadót vezetnek be az osztrákok

Időközben Sebastian Kurz osztrák kancellár 2021. október 3-án mutatta be a kormány nagyszabású, 2022 júliusától várhatóan hatályba lépő ökoszociális adóreformtervét. Ezt a Kurz-cal koalícióban lécő Zöldek kényszerítették ki. A frissen bejelentett adóreform-tervezet elsősorban a károsanyag-kibocsátókat adóztatja meg, viszont a kis- és közepes jövedelműek terheit jelentősen enyhíteni fogja. Kurz kiemelte, hogy historikus jelentőségű adóreformról van szó, és a zöld gazdaságra való átmenet kezdete lehet. Gernot Blümel pénzügyminiszter szerint az adóreform célja többek között a kitűzött klímavédelmi célok elérése, az adófizetők terheinek enyhítése és a környezetkímélő beruházások támogatása. Ezenfelül a pénzügyminiszter az osztrák államadósság csökkentését is a célok között emelte ki.

A klímasemlegesség elérése jegyében a 2022. július 1-jétől hatályba lépő új karbonadó becslések szerint 5 milliárd euró összbevételt jelenthet 2025-ig, miközben az adóbevétel-kiengedés mértéke hozzávetőlegesen 18 milliárd forint lesz.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a kormány várakozásai szerint a mintegy 13 milliárd forintos nettó költségvetési kiadást ellensúlyozza az intézkedés gazdaságélénkítő hatása, valamint az, hogy az intézkedéssel Ausztria még inkább befektetőbarát környezetté alakul át. Ennek következtében a célok között az említett államadósság-csökkentés is megvalósulhat.

A reformcsomag részeként azok a felhasználók, akik nem tartoznak az EU karbonszabályozása alá, 2022 júliusától a szén-dioxid-kibocsátásuk után felárat fizetnek, első évben 30 eurót tonnánként, majd évente folyamatosan növekvő ütemben egyre többet.

Így 2023-ban 35, 2024-ben 45, majd 2025-ben 55 euró/tonna költséggel szembesülhetnek a környezetszennyező vállalatok. A féléves hatály, illetve az alacsonyabb felár miatt jövőre csak 0,5 milliárd adóbevételt fog okozni az intézkedés a költségvetésnek.

A többletköltség, mivel elsősorban az energiaipari vállalatokat érinti, ezért várhatóan az üzemanyagárak növekedését vonja maga után.

Sebastian Kurz osztrák kancellár bejelentette a karbonadó bevezetését Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna

Az ebből fakadó lakossági többletkiadásokat különböző adózási enyhítésekkel próbálja a kormány kiegyenlíteni, döntően a kis- és közepes jövedelműeknél. Az adóreform különböző enyhítései az alábbi területeket érintik:

• Társasági adókulcs: 2023-ban 24 százalékra, 2024-ben 23 százalékra csökkenne a társasági adó.
• Személyi jövedelemadó: A személyi jövedelemadó második szintjén (éves bruttó bevétel 18 ezer eurótól 31 ezer euróig) lévő adózóknál az adókulcs 2022 júliusától 35 százalékról 30 százalékra csökken, miközben a harmadik szinten (éves bruttó bevétel 31 ezer eurótól 60 ezer euróig) lévőké 42 százalékról 40 százalékra.

• Egészségügyi/Társadalombiztosítási hozzájárulási adó: A kis jövedelműek esetén az egészségbiztosítási járulékokat 1,7 százalékponttal csökkentik, majd a 2600 eurós havi jövedelemig fokozatosan mérséklik a járulékokat. A kormány adatai szerint ez 2,3 millió munkavállalót érinthet és 1,6 millió nyugdíjasnak kedvez.
• A családi adókedvezmény és támogatás gyermekek után: Éves szinten gyermekenként 1500 euróról 2000 euróra emelkedik az adókedvezmény maximális mértéke. Ezenfelül az alacsony jövedelmű (legfeljebb 12 ezer euró jövedelemmel rendelkezőknek, akik nem fizetnek adót és nem tudják érvényesíteni az adókedvezményt), egyedülálló anyáknak járó évenkénti gyermekbónusz gyermekenként a korábbi 250 euró helyett 450 euróra emelkedik, illetve a jogosultak köre is kibővül: nemcsak az egyedülálló anyák, hanem azok a családok is jogosultakká váltak, ahol mindkét szülő jövedelme 6000 és 12 000 euró közé esik.
• „Munkavállaló részesedése a vállalati profitból" modell bevezetése (Mitarbeiterbeteili gungsmodell): Bevezetésre kerül egy új modell, amely alapján a munkavállalók akár 3000 euróig adómentesen részesülhetnek a vállalati nyereségből.
• Regionális eloszlás alapján járó „klímabónusz": A szén-dioxid-adóból befolyó klímabónuszt regionális felosztási elv szerint a kormány visszajuttatja az embereknek. A kormány a kiépült tömegközlekedés minőségétől függően négy régiót különböztet meg, ahol eltérő juttatást biztosít az emberek számára. A jól kiépített tömegközlekedési eszközökkel érintett városokban élők évi 100 eurót, az autókat nagyobb arányban használó térségekben 133 euró (például Tirol, Stájerország), 167 euró (például Burgenland), illetve 200 euró (például Vorarlberg, Alsó-Ausztria) támogatást fognak fejenként adni a lakosságnak. A gyerekek után felezik az összeget, vagyis a jó tömegközlekedéssel rendelkező Bécsben egy 4 fős család (2 szülő és 2 gyermek) összesen 300 euróra lesz jogosult jövőre.

A felsorolt juttatások mellett a kormány álláspontja szerint a CO2-intenzív vállalatok számára is mentességet kell nyújtani, annak érdekében, hogy a vállalatok ne helyezzék át egy kevésbé szigorú követelményekkel rendelkező országba a termelésüket. Elengedik továbbá a saját termelésű villamosenergia-adót, ami egy 50 millió eurós kedvezmény.

A regionális klímabónuszt az egész évre kifizeti a kormány (annak ellenére, hogy az adó csak július 1-től esedékes). Ezt Gewessler, az osztrák környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai minisztere azzal magyarázta, hogy a gázpiaci feszültségeket próbálja enyhíteni a kormány.

Harald Mahrer, a Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta, hogy a kamarai követelés elfogadásra került az intézkedéssel, különösen a nyereségadó-kedvezménynél, illetve a társasági adó és az szja- és a járulékcsökkentésnél.

Ezenfelül az Iparosok Szövetsége hangsúlyozta, hogy megtették a szükséges lépéseket a „megkönnyebbülés felé", hiszen a 23 százalékra csökkenő társasági adóval már Ausztria közelít az uniós átlag felé

Így lehet megvédeni a rezsicsökkentés eredményeit

Magyar szempontból nagy előny, hogy október 1-jén indult el a korábbinál kedvezőbb árú orosz földgáz szállítása az új hosszú távú szerződés értelmében.

Ez által a következő 15 évben könnyebb lesz alacsonyan tartani a lakossági gázárakat, vagyis fenntartani a rezsicsökkentési program eredményeit.

A szerződésben foglalt évi 4,5 milliárd köbméter gáz nagyjából az országos igény felét fedezi, a többit a határidős piacról szerezhetik be a földgázkereskedők. Az új megállapodás szerint a mennyiség nagyobb része, évi 3,5 milliárd köbméter Szerbia felől érkezik a nemrégiben átadott határkeresztező gázvezetéken a beregdaróci betáplálási pont helyett – a fennmaradó egymilliárd köbméter Ausztria felől jön.