Alapjogokért Központ: Brüsszel veszélyezteti a rezsicsökkentést

Kovács István, stratégiai igazgató záróbeszéde az Alapjogokért konferenciáján

Veszélyezteti az EU a magyar rezsicsökkentést, az Európában egyedülállóan alacsony lakossági energiaárakat - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézet workshopján csütörtökön Budapesten.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek elején "rezsiharc dúlt" Európában. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően drasztikusan csökkentek a lakossági energiaárak, de ez - mondta - az EU-nak "nagyon nem tetszett".

Egy ironikus német kép. A klímabarát szélerőművek és a klímavédelmi szempontból roppant káros szénerőművek érdekében üzemelő bánya Forrás: Der Spiegel

Most pedig, hogy elszabadulnak az energiaárak - Spanyolországban egy év alatt a háromszorosára nőttek -, az Unió ezt a lakossággal fizettetné meg, csakúgy, mint a "zöld dzsihád", az agresszív klímapolitika költségeit.

Álláspontja szerint az uniós szabályozási tervek a magyar rezsicsökkentést, az alacsony lakossági energiaárakat fenyegetik. Az pedig a klímacélokat veszélyezteti, hogy az Európai Bizottság politikai, ideológiai okokból késlelteti a helyreállítási alap kifizetését, holott az jelentős részben, 37 százalékban zöld programok finanszírozására szolgál

- jegyezte meg Kovács István.

Az igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy mindeközben Németországban letiltották, kivezették az atomenergiát, pedig az a legtisztább és a legolcsóbb megoldás. E helyett újraindultak a szennyező szénerőművek, és a németek Franciaországból vásárolnak villamos áramot, amelyet francia atomerőművek termelnek. Szerencsére az EU-ban magyar-lengyel-francia szövetség formálódik az atomenergia védelmében, amire szükségük is van az európai polgároknak.
Kovács István hozzátette, hogy a Paks2-re nehezedő nemzetközi nyomás pedig korántsem független egyes nagy multicégek érdekeitől.

Azonban a magyar kormány pragmatikus Oroszország-politikával biztosítja a magyar lakosság ellátását.

"Aljas hazugság", hogy Magyarország Putyin bábja, ezzel szemben piaci alapú együttműködés van a magyar társadalom érdekében, ahogy például Németországnak is szüksége van az Északi Áramlat-2 vezetéken érkező orosz gázra

- jegyezte meg Kovács István.

Forrás: Polyák Attila

Az igazgató szerint az EU több mint egy évtizede válságról válságra sodródik. Az Egyesült Államokból kiinduló 2008-as gazdasági válság leginkább az eurózónát sújtotta, de az Unió ugyanúgy nem tudott vele mit kezdeni, mint a határainál kitört ukrajnai fegyveres konfliktussal, vagy a migránsválsággal és a Covid-járvánnyal. Az EU későn, rosszul reagál a problémákra, és minden válságot megpróbál arra használni, hogy a tagállamok rovására bővítse hatáskörét, holott a valódi megoldásokat a tagállamok szolgáltatják.

Kovács Attila, az intézet projektvezetője azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság nem tud mit kezdeni az energiaválsággal, az emelkedő energiaárakkal, a tagállamok nyakába varrja a problémát, vagy olyan "semmitmondó üres frázisokkal letudja", minthogy növelni kell az energiatudatosságot.

Az EU ezt a válságot sem tudja megoldani

- fűzte hozzá.

A szakember kitért arra is, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés és a pragmatikus Oroszország-politika mellett nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyságra, az "energiaszegénység" felszámolására.

Magyarországon 2010 óta felére - 10,7 százalékról 5,4-re - csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeket nem tudnak kifűteni

- közölte.