Gyurcsány Ferenc felesége elkötelezett az óvodai LMBTQ-s felvilágosítással kapcsolatban. Az általa létrehozott Unifem-Ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület oktatási csomagot dolgozott ki az óvodák és általános iskolák számára olyan mesékkel és dalokkal, „amelyek szakítottak volna a berögzült nemi szerepekkel", illetve több óvodában megszüntették a külön lányoknak és fiúknak szánt játszósarkokat, hogy „a gyerekek minél több szituációban kipróbálhassák magukat".
Sőt anno a férje által vezetett kormány ennél is továbbment, hiszen egy kormányrendeletben rögzítette, hogy az óvodapedagógusoknak kerülni kell a „nemi sztereotípiákat" az óvodában. Vagyis
megteremtették volna annak a lehetőségét, hogy a gyermekek már óvodáskorban szembesüljenek az LMBTQ-jelenséggel.
Egy 2010-es kormányrendelet pedig a köztisztviselőkre is kiterjesztette volna az őrületet.
Egyértelmű, hogy ha tehetnék, a gyermekvédelmi szabályokat azonnal hatályon kívül helyeznék, és rövid időn belül drag queenek érzékenyítenék az ovisokat.
Gyurcsányné - mint a Gyurcsány-kormány first ladyje - már 2010 előtt is elsődleges feladatának tekintette az ultraliberális tanok terjesztését az óvodákban. A genderideológia terjesztésére 2009-ben létrehozott Unifem-Ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület az ENSZ Fejlesztési Alapja a Nőkért nevű csoport „leányvállalataként" jött létre.
A szervezetet 2009 januárjában, tehát még bőven Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején alapították. Székhelye pedig rövid időn belül éppen a Szalay utca 4., tehát a családi cégbirodalom, az Altus székhelye lett. Az egyesület képviselője Gyurcsány felesége volt.
Az egyesület célkitűzése a következő volt:
A Magyar Köztársaságban az ENSZ Szervezete, az UNITED Nations Development Fund for Womwn (UNIFEM) felhatalmazásával támogatást nyújtson a nemek egyenlőségét és a nők jogait segítő UNIFEM-programok és -stratégiák számára.
A következő lépés mindezen modern felfogások kormányrendeletben való rögzítése lett volna. Azaz,
a rendelet hatályba lépése esetén az óvodapedagógusok számára előírás lett volna, ahogy fentebb is írtuk, hogy kerüljék a „nemi sztereotípiákat" az oviban. Vagyis megteremtették volna annak a lehetőségét, hogy a kisgyermekek már óvodáskorban szembesüljenek a szexuális mássággal. Ezzel a lépéssel a kicsiket megfosztották volna a magyar népmesék nagy részétől is.
Gyurcsányné mellett azonban mások is elkötelezettek voltak a genderideológia népszerűsítésében a baloldalon. A második Gyurcsány-kormány idején, amikor az oktatási tárca élén Hiller István állt, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium adta ki a Soros-egyetem gender studies professzorának, Pető Andreának „A nők és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században" című könyvét, amely kiegészítő tananyaggá vált a középiskolások számára, 2010-ben pedig még a történelemérettségin is szerepeltek belőle kérdések.
Pető Andrea ilyen és ehhez hasonló magvas gondolatokkal örvendeztette meg a nagyközönséget interjúi során:
Az ember a technika jelenlegi állása szerint a férfi és a női ivarsejtek összeolvadásával szaporodik. (...) Az, hogy az ezen sejtek összeolvadása nyomán keletkező új élet milyen társadalmi környezetbe kerül, mit tanul a társadalomról, az nagyon különböző. A szexuális identitás éppen ezért sokféle lehet.
A 2022-es tavaszi országgyűlési választásoknak pont ez lesz az egyik tétje: meghagyjuk-e a gyermekeknek, hogy gyermekek maradjanak, vagy különben, ha hagyjuk, már idő előtt, felesleges és káros üzenetekkel fogják őket bombázni egy nagyon is bonyolult - egy, sokszor még a felnőtteknek is nehéz - témával kapcsolatban, összegez a Kontra.