Az ügy egyik károsultja az interneten találkozott egy hirdetéssel, melyben a másodrendű vádlott álnéven MTZ traktort kínált eladásra. A vevő 2017. december 18-án telefonon érdeklődött róla. A hiredetés feladója álnevén mutatkozott be, majd közölte, hogy gazdálkodással foglalkozik, új gépet akar venni, ezért árulja a régit. A férfi hozzátette, hogy a hirdetés már nem aktuális, mivel a kereskedő, akitől az új gépet vásárolja, átveszi a régi gépet, és beszámítja az árát.
Az érdeklődő azonban két nap múlva továbbra is látta a hirdetést, ezért újból
felhívta a hirdetőt, és érdeklődött, hogy meg van e még a traktor. Ekkor megállapodott vele abban, hogy 2 millió forintért megveszi a munkagépet,
amit át is utalt a hirdető által megadott folyószámlára. Az utalást követően felhívta a hirdetőt, aki
azt állította, hogy a pénz nem érkezett meg a számlájára. A vevő ezután többször felhívta, hogy a pénz megérkezése felől érdeklődjön, azonban ezután már csak a hangposta kapcsolt be.
A megtévesztett vevő ezt követően elment a hirdető által megadott, Cserháthaláp nevű településre, ahol a traktor átvehető lett volna a pénz átutalását követően.
A falubeliek tájékoztatták, hogy az általa megnevezett férfi nem lakik a településen.
Egy gyöngyösi bankfiókban
a férfi egyik társa, az elsőrendű vádlott még 2017. december 20-án felvette átutalt pénzt felvette,
amelyből kapott 20 ezer forintot, a fennmaradó összeget pedig átadta a másodrendű vádlottnak.
További négy esetben hasonló módszerrel követtek el csalásokat, melyekben azonban már részt vett két társuk,
a harmad- és negyedrendű vádlott is. Az egyik esetben például külön-külön
úgy mutatkoztak be a vevőknek telefonon, mintha egy borsodi település polgármesterei lennének, az eladó traktorok pedig az önkormányzat tulajdonát képeznék. Közölték velük, hogy új gépekre pályázott az önkormányzat, ezért a régieket el akarják adni.
A bizonyítási eljárás során az első- és másodrendű vádlott elismerték a bűncselekmények elkövetését. Az elsőrendű vádlott a harmad-, illetve negyedrendű vádlottra terhelő vallomást is tett.
A négy férfi öt embernek közel 4.700.000 forint kárt okozott azzal, hogy nemlétező traktorokat kínáltak eladásra.
A bíró az ítélethirdetés során
súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottak többszörösen büntetett előéletűek, és van köztük olyan, akivel szemben jelenleg is büntetőeljárás folyik,
emellett három vádlottat internetes csalások miatt korábban már elítéltek, a harmadrendű vádlott pedig különös visszaesőnek minősül.
A bíróság az elsőrendő vádlott férfit 5 rendbeli csalás, illetve csalási kísérlet, a másodrendű vádlottat 3 rendbeli csalás, míg a harmad- és negyedrendű vádlottat társtettesként elkövetett csalás, illetve annak kísérlete miatt mondta ki bűnösnek.
Ezért elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap börtönre, a másodrendű vádlottat 2 és fél év börtönre, míg
a harmadrendű vádlottat, mint különös visszaesőt 2 év börtönre ítélte. A negyedrendű vádlottal szemben a bíróság másfél év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönt szabott ki.
A Debreceni Járásbíróság megítélte a károsultak polgári jogi igényét, amit a vádlottaknak
kártérítésként kell megfizetni.
A bíróság ítéletét az ügyészség, illetve az első- és másodrendű vádlott és ügyvédeik tudomásul vették, míg a harmad-és negyedrendű vádlottak és ügyvédeik fellebbeztek
a döntés ellen.