Én nem akarom őszödi beszéddel kezdeni miniszterelnökként. Olyan dolgokat mondok, amikről úgy gondolom, hogy meg tudom csinálni
– mondta Karácsony Gergely a Partizán című műsor csütörtök esti adásában, ahol már a 2022-es megszorításokról is fantáziált. A baloldal és Karácsony nem először kacérkodik az adóemelések, megszorítások gondolatával. A Karácsony Gergely által vezetett 99 Mozgalom még júliusban meghirdetett gazdaságpolitikai programja arra utal, hogy azonnal megszorító intézkedéseket vezetnének be, ha tehetnék.
A program a baloldali önkormányzatok már jól ismert attitűdjével országos szinten a közterhek növelésére vonatkozó tervek sokaságát valósítaná meg.
Karácsonyék elképzelései illeszkednek a baloldali városvezetők által az elmúlt másfél évben követett önkormányzati politikához, amelyet a lakbéremelés, az építmény- és telekadó emelése, a bölcsődei térítési díj bevezetése, a 13. havi illetmény és juttatások elvétele, az ingatlanhoz jutási támogatás megvonása, illetve a gyermekétkeztetési díj megemelése jellemzett.
Az online elérhető programjuk szerint
vagyonadót, illetve „szolidaritási" adót vezetnének be, továbbá megemelnék a társasági adókulcsot is.
A tervezett új közteherrel kapcsolatos kulcsfontosságú elemekre – például az adó pontos mértékére – nem térnek ki.
A „szolidaritási" adó és a társasági adókulcs növelése a vállalkozásoktól vonna el forrásokat.
A baloldali mozgalom ezen túlmenően „zöldadót és zöldilletéket" is kivetne, amely a fogyasztókat is terhelné. Ismertek azok a tervek, miszerint a háztartásokat is érintő, egységes zöldadót vezetnének be az Európai Unió területén. A jelek szerint Karácsonyék a programjukban egyenesen kijelentik, hogy
a magyar családokra is kivetnék a fogyasztás és energiafelhasználás után fizetendő zöldadót.
Teszik ezt annak ellenére, hogy a május végén megtartott állam- és kormányfők találkozóján Orbán Viktor leszögezte:
a klímaváltozás elleni harc árát a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó vállalatoknak, és nem az átlagembereknek kell megfizetniük.
A mindenki számára elérhető program szerint
többek között a jól bevált alacsony szintű, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerét is eltörölné Karácsony mozgalma.
A jelenleg érvényben lévő adózási szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket: biztosítja a rendszer igazságos működését, mivel a magasabb jövedelemmel rendelkezők most is több adót fizetnek. A progresszív, vagy más néven többkulcsos adórendszert 2010 előtt, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején használták. Ennek az a lényege, hogy az állam sávokat határoz meg, és ettől teszi függővé, ki hány százaléknyi adót fizet be.
Májusban a Hír TV egyik műsorában Vadász Iván adószakértő vázolta fel annak az eshetőségét, mi lenne, ha most a 2010-ben alkalmazott többkulcsos adórendszerrel számolnák a fizetéseket. Mint mondta, ma, ha vesszük a KSH adatszolgáltatását, ami szerint a bruttó jövedelem 411 ezer forint átlagban, akkor ennek a 15 százalékos adója 61650 forint. Ha viszont a DK tervezett adórendszerét alkalmaznánk, a mai bruttó átlagjövedelem után is nyolcezer forinttal több adót kellene fizetni. A szakember szerint
nem igaz a DK állítása, hogy a többkulcsos adó bevezetése csak az átlagon felül keresőket érintené hátrányosan. Ezzel szemben a valóság az, hogy a progresszív adózási rendszer megvalósulása nagymértékű pénzügyi elvonást jelentene elsősorban a – magyar gazdaság motorját a fogyasztás élénkítése által olajozó – középosztály számára.
A Magyar Nemzet arra is emlékeztet, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök januárban először a fiatalok, vagyis a 25 év alatti munkavállalók áprilisban bevezetett személyijövedelemadó-mentességét, majd júniusban a szülők által 2020-ban befizetett személyi jövedelemadó összegének a visszatérítését jelentette be.
A miniszterelnök júniusi tájékoztatója után az szja ügyében – a gazdasági élet szereplői mellett – megszólalt a belpolitika számos résztvevője is. A baloldal támadta az elhangzottakat.
A számadatok tükrében viszont nyilvánvaló, hogy
a közel 150 milliárd forintos intézkedésnek köszönhetően a becslések szerint majdnem havi hatvanezer forinttal több marad a fiatal munkavállalóknál, illetve a 2020-as évre akár 1,4-1,6 millió forint is visszakerülhet egy-egy családi kasszába.