A 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor kormánya egy csődközeli országot örökölt meg a balliberális kormányoktól. Az új kormányzat ezért olyan politikai megoldásokat keresett, melyek lényegesen különböztek a korábbi baloldali kormányok gyakorlatától, és melyek miatt szembekerültek Brüsszellel is. A bankadó, az új médiaszabályozás és a nemzeti-konzervatív alapokon álló Alaptörvény elfogadása kiváltotta az európai balliberális politikai elit nemtetszését, a kormányra óriási nyomás nehezedett.
Ilyen politikai környezetben született meg a civilek fejében a Békemenet gondolata,
hogy megmutassák, hogy a nemzeti kormány politikájának komoly bázisa van Magyarországon.
Arra azonban a szervezők – Bayer Zsolt publicista, Széles Gábor üzletember, Csizmadia László jogász, Fricz Tamás politológus, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Bencsik András főszerkesztő – sem számítottak, hogy az első, „Nem leszünk gyarmat!” jelszóval megtartott Békementen négyszázezer ember fog részt venni.
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke az Origónak adott interjújában úgy emlékezett vissza az első Békementre, hogy arra számítottak, hogy sokan lesznek, de arra nem, hogy ennyien. Mint mondta, „a menet eleje már a Kossuth téren volt, a vége akkor indult a Hősök teréről.
Kijöttek az utcára az emberek, mert érezték, hogy most össze kell fognunk, meg kell vívnunk a szabadságért a küzdelmünket. Olyanok is eljöttek, akikre nem is számítottunk. Rengetegen érkeztek babakocsival, karon ülő gyerekkel, és amerre mentünk, az emberek kiabálták a járdán sétálóknak, hogy "gyertek velünk", és a járókelők is közénk álltak.
Ez a hatalmas tömeg pedig békésen vonult végig az utcákon.”
A Belügyminisztérium a megmozdulás után kiadott közleményében is megerősítette, hogy a rendszerváltozás óta ez volt a legnagyobb tüntetés, emberemlékezet óta nem látott tömeg vett részt a magyar kormány melletti demonstráción.
A Békemenet sikerét jelezte, hogy a nemzetközi sajtóban is kiemelten foglalkoztak vele. A BBC kommentátora tökéletes időzítésről beszélt, a Bloomberg pedig arról írt, hogy a kommunizmus összeomlása óta nem volt ekkora tüntetés Magyarországon, és hogy már az első Békemenetből történelem lett.
A második Orbán-kormány (2010-2014) alatt még öt Békemenetet tartottak, négyet Budapesten és egyet Gyulán. Az összes fővárosi menethez több százezer ember csatlakozott, és állt ki Magyarország függetlensége és szuverenitása mellett.
Az eddigi legnagyobb Békemenetet a 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel, „Egy az ország” mottóval szervezték.
A menetre a világ minden tájáról érkeztek magyarok:
az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, de Kárpátaljáról és a Vajdaságból is, akiket a szervezők külön üdvözöltek.
A Belügyminisztérium adatai szerint a hatodik meneten 460 ezren vettek részt, és a kommentárok szerint egészen biztosan hozzájárult a Fidesz kétharmados győzelméhez.
„A pandémia miatt sokáig nem volt Békemenet, utoljára 2018-ban szerveztünk - óriási tömeg vonult a Parlamentig. A hozzánk csatlakozók és a szellemi honvédők szinte már követelték, hogy itt az ideje egy újabb Békemenetnek, hiszen mérhetetlen a támadássorozat Magyarország ellen” – mondta az Origónak adott interjújában Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke.
A nyolcadik Békemenet október 23-án a Műegyetem elől indul, és az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, a 2006-os rendőrterror helyszínére érkezik, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet.
A menetnek több fontos üzenete is lesz, emelte ki Csizmadia László. Mint mondta, „az egyik az ország belső ellenzékének szól, akik belülről rágják, támadják Magyarországot. A másik pedig Brüsszelnek. A harmadik - nagyon fontos - cél, hogy megmutassuk:
Magyarországnak jelenleg olyan kiváló gazdasági eredményei vannak, hogy nem megengedhetők a támadások sem Brüsszelből, sem itthonról."