Az ország egyetlen női preparátora gyakran maga ejti el, és zsigereli ki a vadállatokat

A két verekedő dámbikán három hétig dolgozott Edit.

Alig két év alatt az ország egyik legsikeresebb preparátora lett Piros Edit, aki a szakmájában egyedüli nőként a vadak elejtését is maga intézi. A fiatal gárdonyi anyukára a szélesebb közönség a Vadászati Világkiállításon figyelt fel, ahol több díjnyertes alkotását is kiemelt helyen tekinthették meg.

Editnek gyerekkori álma volt, hogy preparálással foglalkozhasson, ám az élete máshogy alakult: végül az után vágott bele, hogy öt éve vadászni kezdett. Miután elvégezte az tanfolyamot és elég pénzt gyűjtött, kialakította az otthonában a saját műhelyét, ahol vendégül látta a Blikket.

Sokan azt gondolhatják, egy vágóhídra hasonlít Edit "munkahelye", ám semmi nem áll távolabb a valóságtól: egy vérfolt, de még egy kósza légy sem tűnt fel, a tisztaságnál már csak a műhely rendezettsége látványosabb - írja a lap. Ha épp dolgozik, akkor persze más a helyzet.

Úgy szeretem, ha én zsigerelem ki a vadat, hisz a kért pozíciótól függ, hogy hol vágom fel a bőrt.

De sokszor hajnali kettőkor csörög a telefonom, hogy elejtettek egy vadat, én pedig már megyek is. A helyszínen zsigerelünk és nyúzunk, a bőrt pedig elhozom, amivel rengeteg teendő van, amíg elkészül a vadásznak a preparátum. Van látvány és van szag.

A ragadozók esetében borzasztó a húsnak, a bőrnek a szaga, iszonyatosan büdös, ide kell gyomor

- meséli Edit. Ő maga is gyakran jár vadászni. Amit elejt, annak a bőrét rögtön elrakja, a vad húsát feldolgozza, a csontot a kutyája eszi meg, tehát "semmi nem marad belőle".

Nemcsak a gyomor, de a komoly fizikum is elengedhetetlen például egy 120 kilós vaddisznó megnyúzásához, de ezek mind-mind be vannak kalkulálva az egyedi árajánlatokba.

A két verekedő dámbikán - ami a Vadászati világkiállítás egyik ékessége - három hétig éjjel-nappal dolgozott Edit.

Számtalan külföldi megrendelője van, sokszor agancsok másolását, trófeák karbantartását kérik tőle. De mitől lesz valaki híresen jó preparátor?

— Kézügyesség kell, és nyitottság a természet felé. Amikor egy preparátumot összerakok, például egy nyitott szájú borzat, több ezer természetfotót megnézek róla az interneten. A vadászat során is rögtön megörökítem az arcot, amint elejtettem. Nincs két egyforma borz, az egyik pufibb, a másiknak hosszabb a nózija - mondta Edit.

Edit ugyanakkor igyekszik a társadalmi szerepvállalását is erősíteni:

gyakran ad iskoláknak preparátumokat, hogy segítse az oktatást,

olykor ő maga is tart előadást, továbbá kiállításoknak is fel szokta ajánlani az alkotásait.

Talán a filmeknek hála, a kitömött állatokról elsőre sokaknak az juthat eszébe, hogy a kissé különc szereplő a sarokban tartja rég elvesztett kiskutyáját. Ezzel az eljárással Edit nem ért egyet.

Rengeteg kérdés érkezett már, hogy megcsinálnám-e például a kedvenc házimacskát, de én ezt mindig elutasítottam.

Egyrészről anyagilag megfizethetetlen lenne, ugyanis a házikedvenceknek nincsenek formái, azt nekem kell kompletten kifaragni. De ami fontosabb, nekem egy szívfacsaró dolog, hogy valaki kirakja a polcra és nézegeti a házi kedvencét, akit éveken át szeretett. Lelki okokból sem szoktam elvállalni ilyesmit - mesélte.