Szánthó Miklós: Lehetséges egy országot a liberális fősodor ellenében kormányozni

Szánthó Miklós interjú

Az Alapjogokért Központ igazgatója új tanulmánykötetét mutatta be.

Szánthó Miklós a központ Újra naggyá teszik Magyarországot 2010-2020. Őszinteség, bátorság, büszkeség című tanulmánykötetének bemutatóján közölte: a kutatási projektjük célja volt, hogy elmondja azt,

ami az elmúlt tíz évben Magyarországon a politika, a közélet, a gazdaság és az intézményrendszer tekintetében megvalósult.

A 2002-es választási vereség egyik tanulsága volt - közölte -, hogy a Fidesz "kormányon volt, de hatalmon nem", továbbá a jobboldal úgy gondolta, hogy a gazdasági, szociális és uniós integrációs eredmények "önmagukért beszélnek". Ezzel szemben "kiderült, hogy nem elég jót tenni, hanem azt el is kell tudni mondani". Szánthó Miklós azt mondta, mára a helyzet sok tekintetben megváltozott;

a jobboldalnak tudatosítania kell magában az elért eredményeket és ezt el kell tudnia mesélni.

Hozzátette: 2010 óta a kormány a többi között olyan szociálpolitikai, gazdasági, kormányzásszervezési képességeket mutatott fel, amelyek következtében

úrrá tudott lenni a pénzügyi és gazdasági világválság következményein, majd a migrációs krízisen és a koronavírus-járvány okozta válságon is.

A központ ezek részleteit feltáró kutatása 2020 elején indult - idézte fel. A háttér kutatómunka mellett tanulmányok, kisfilmek, vizuális anyagok készültek, továbbá az elmúlt tíz év meghatározó kormányzati szereplőivel készítettek mélyinterjúkat. Szánthó Miklós Varga Judit igazságügyi minisztert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, Varga Mihály pénzügyminisztert, Matolcsy György jegybankelnököt és Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét említette ezen a ponton, azt is jelezve, hogy az interjúsorozatból negyvenperces riportfilm készült.

Abból a kérdésből indultak ki - folytatta -, hogy lehet-e egy országot a liberális fősodor ellenében kormányozni, és az elmúlt tíz év eredményei azt mutatják, jó eséllyel lehet, és választást is lehet nyerni. A progresszív-liberális mainstream ugyanakkor roppant erős, és nyomasztóan hat bármely országban a politikai döntéshozatalra, a közéletre, a nyilvánosságra - jelentette ki.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója egy korábbi felvételen Fotó: Hirling Bálint - Origo

Szánthó Miklós azt mondta, a "neomarxista liberalizmus" intézményes és ideológiai fronton támadva akarja maga alá gyűrni azt az életmódot, amelyet a jobboldaliak magukénak vallanak. Előbbire példaként említette, hogy az Európai Unió, az ENSZ az Európa Tanács, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a többi között "lopakodó jogalkotással" próbálja meg elvonni a nemzeti hatásköröket, kompetenciákat.

Világnézeti fronton pedig "kifejezetten soft eszközökkel" próbálnak meg olyan ideológiai liberális krédót rákényszeríteni az egyes társadalmakra, amelyeket "a nemzetközi uniós elit jónak tart". Erre a multikulturalizmust és a genderideológiát hozta fel példaként, majd kijelentette: "a lelkek és az agyak megnyeréséért folyik a harc".

Kifejtette: politikai, gazdasági és társadalmi téren Magyarországon - az elmúlt száz évben soha nem tapasztalható - stabilitás alakult ki. Az ennek kikezdésére irányuló legtöbb neomarxista-liberális támadást sikerült kivédeni - állapította meg.

Nem sikerült Magyarország szuverenitását megtörni, multikulturális társadalommá változtatni, és "a genderideológiát sem tudja úgy átnyomni az EU, mint ahogy szerette volna eredetileg" - jelentette ki.

A 2010-től kezdődő kormányzás sajátosságait Szánthó Miklós úgy összegezte, hogy őszinteség kellett az örökölt problémák feltárásához, és bátorság a megoldásukhoz, a központ kötete ezeket az eredményeket mutatja be.

Molnár Balázs, az Alapjogokért Központ kutatója egyebek mellett szólt arról, hogy a 2010-ben elkezdett államreform nélkül a járványkezelés nem lett volna olyan sikeres, mint amilyen volt. Kitért arra is, hogy a kötetből kirajzolódik a válságkezelés egy speciálisan magyar modellje.

A csaknem ötszáz oldalas tanulmánykötet szerzői: Szánthó Miklós, Molnár Balázs és Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója, az előszót Gulyás Gergely miniszter írta.