Márki-Zay Péter nemrég a közösségi oldalán tett közzé egy videót, amelyben arról értekezik a bevándorlás kapcsán, hogy „sajnos az integrációban nem jár az élen” az Európai Unió, ezért szerinte Magyarország feladata kellene, hogy legyen, hogy „egy befogadó, szeretetteljes társadalommá” váljon, és fogadja be a bevándorlókat. Mint fogalmaz:
Én azt szeretném, hogy ha Magyarországon – ahol már most is nagyon sok külföldön született ember él – mi az integrációban lépnénk előre.
A baloldali miniszterelnök-jelölt egyébként már korábban is elárulta, hogy beengedné Magyarországra a migránsokat.
"Amiben én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel szemben, akárhonnan is érkezzenek hozzánk" – fogalmazott egy interjúban.
Sőt, már 2018-ban arról beszélt egy lakossági fórumon, hogy
A legnagyobb veszélyt én nem abban látom, hogy itt tömegével jönnének a migránsok, hál istennek nem ismerek senkit akit bántottak volna.
Magyarország már 2015-ben lezárta határait az illegális bevándorlók előtt, és továbbra sem engedi be területére ellenőrizetlenül a migránsokat. Nyilvánvaló, hogy mivel Magyarországon nincs mértéktelen és tömeges bevándorlás, ezért nem találkozott Márki-Zay Péter olyanokkal, akiket illegális migránsok „bántottak volna”. Nyugat-Európa tapasztalatai azonban teljesen mások e téren - nem véletlenül fogalmazott éppen így Márki-Zay.
Az elmúlt évek bizonyították, hogy az integráció kudarcot vallott, a tömeges és ellenörizetlen bevándorlás pedig számos problémát hozott Európába.
Már 2015-ben, a migránsválság kezdetén több mint tízszer annyian haltak meg terrorcselekmény következtében Európában, mint az azt megelőző három évben összesen. Már akkor látszott, hogy
a legjelentősebb európai terrortámadások iszlamista szervezetek akciói voltak.
Ilyen a legtöbb életet követelő terrortámadás a párizsi merényletsorozat 2015. november 13-án, amelyben három helyszínen 130 ártatlan embert öltek meg.
Szintén Franciaországban, 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen egy szintén iszlamista terrorista az utcán ünneplő tömegbe hajtott teherautójával, és megölt 86 embert, valamint 458-at megsebesített. Decemberben pedig Berlinben történt egy hasonló támadás a karácsonyi vásáron.
Harmincketten haltak meg abban a belgiumi robbantás-sorozatban, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára. 2016. március 22-én a brüsszeli repülőtéren, Zaventemben és a Maalbeek metróállomáson több pokolgép robbant, a halálos áldozatok mellett 340 ember megsérült.
2017-ben a sikeres, sikertelen és a megakadályozott merényletek száma a duplájára nőtt a megelőző évhez képest. Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban szinte mindennapossá váltak a különféle iszlamista támadások.
A nagy merényletek helyét mára átvette a folyamatos fenyegetettség Nyugat-Európában.
Megdöbbentette a közvéleményt egy évvel ezelőtt, amikor egy radikalizálódott csecsen származású iszlamista fiatalember, Abdoullakh Anzorov
a nyílt utcán brutális kegyetlenséggel lefejezte a 47 éves francia történelemtanárt, Samuel Paty-t,
akinek az volt a bűne, hogy egy, a szólásszabadságról tartott tanórán bemutatta a diákoknak a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amelyek annak idején a Charlie Hebdo nevű szatirikus hetilapban is megjelentek.
Azóta több tanárt is halálosan megfenyegettek Franciaországban, legutóbb egy tanár házaspár tett feljelentést, miután több fenyegető levelet is kapott, a lefejezett tanár képének kíséretében, számolt be róla a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Franciaországban rengeteg hasonló támadás történt. 2015 június 26-án az Iszlám Állam egyik terroristája megtámadott egy franciaországi gázgyárat. A Lyon közelében fekvő Saint-Quentin-Fallavier-i Air Products épülete előtt gázkonténerek robbantak. Mint kiderült, a főnöknek a terrorista levágta a fejét, két másik embert pedig megsebesített.
2015. augusztusában egy marokkói férfi lövöldözött az Amszterdam és Párizs között közlekedő szuperexpresszen. Ajjúb al-Kazzánit az Iszlám Állam képezte ki. Három embert meg is sebesített, de az utasok leteperték, és megkötözték. A terrortámadásról Clint Eastwood később filmet készített, A párizsi vonat címmel.
2016. július 26-án Észak-Franciaországban Rouen közelében mise közben törtek be egy római katolikus templomba a muszlim terroristák. Több embert túszul ejtettek, a pap torkát elvágták. A támadók az Iszlám Állam nevét kiabálták.
2017-ben február 3-án a párizsi Louvre múzeumnál egy egyiptomi férfi
ALLAHU AKBAR! KIÁLTÁSSAL
rátámadt egy katonára. A támadót meglőtték, a katona könnyebben megsebesült.
2017. március 18-án lelőttek egy férfit szombat reggel a párizsi Orly repülőtér déli termináljában, miután a férfi elvette egy katona fegyverét. A lelőtt férfi szélsőséges muszlim volt, ismerte a francia hírszerzés és az igazságszolgáltatás. A támadó korábban egy rendőrre is rálőtt egy igazoltatás során.
Három nappal a legutóbbi elnökválasztás első fordulója előtt, a párizsi Champs-Élysées sugárúton pedig egy
37 ÉVES RENDŐRT FEJBE LŐTT ÉS KÉT MÁSIKAT, VALAMINT EGY NÉMET JÁRÓKELŐT MEGSEBESÍTETT EGY MERÉNYLŐ,
akit a helyszínen lelőttek a rendőrök.
A tömeges bevándorlás komoly problémákat okoz Svédországban is, ahol már
több mint 70 úgynevezett „sérülékeny területet” tartanak nyilván a hatóságok.
Ezek olyan, főleg bevándorlók lakta területek, ahol virágzik a bűnözés és a kábítószer-kereskedelem, és mindennaposak az utcai leszámolások és az erőszak.
Egész Németországot megrázta az eset, amikor még 2019-ben egy eritreai migráns minden ok nélkül vonat elé lökött egy anyát a gyermekével együtt Frankfurt főpályaudvarán. Még csak nem is ismerte az áldozatait.
A nyolcéves kisfiú meghalt, a gyilkos migránst elfogták.
Az országban két másik hasonló eset is történt.
Idén nyáron pedig egy, a 2015-ös migránshullámmal érkező, 24 éves szomáliai migráns férfi ölt meg három embert és legalább 15-öt megsebesített Würzburgban, miután késsel támadt rájuk. Szemtanúk szerint a terrorista a támadás közben azt kiabálta: Allahu akbar! A támadás majdnem öt évvel azután történt, hogy egy 17 éves afgán egy vonaton baltával támadt több emberre Würzburg közelében. A vonaton négy embert sebesített meg, majd amikor a vonat megállt, leszállt és még egy embert megtámadt. Később az elfogására érkezett kommandósokra is rátámadt, akik lelőtték.