Világsiker lett a rezsicsökkentés

Budapest, 2012. február 27. Gázóra méri a fogyasztást egy budapesti lakásban. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Számtalan gazdaságpolitikai vívmányt tudhat maga mögött az Orbán Viktor által vezetett nemzeti, konzervatív kormány, melyek meghozatalakor heves nemzetközi támadás alá került Magyarország kormánya. Többek között egy ilyen intézkedés  a magyar rezsicsökkentés is, mely jogosságát az élet és a világgazdasági folyamatok igazolták. A mostani energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz - írja a Magyar Nemzet. 

Az Orbán-kormánynak több olyan gazdaságpolitikai vívmánya van, amelyet annak idején támadtak, de mára az élet visszaigazolta a jogosságát.

Nagy sikere van a magyar rezsicsökkentésnek Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Ilyen a rezsicsökkentés politikája. Már 2020-ban is a magyar fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit, míg korábban ennek pont az ellenkezője volt az igaz. A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérje az ország, messziről kellett indulni.

A magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozícióhoz juthattak.

Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak – mondta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az Unió szabályozási javaslatait.

Ezzel belesimultunk a mai napig tartó liberalizációs törekvésekbe, az Európai Bizottság ugyanis egy közös energiapiac felépítésén dolgozik, amelyet energiauniónak neveznek.

Ehhez egységes szabályozás szükséges, amelyet az Unió a piacra bízna.

Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára.

– A liberalizációt követően a multinacionális energiavállalatok az árak meghatározásán keresztül képessé váltak piaci erejük érvényesítésére. A 2008-as válság hatására az árak jelentősen növekedtek, amelyet ezek a külföldi cégek azonnal áthárítottak a lakosságra – magyarázta Hortay Olivér.

Hozzátette: a verseny hiánya nem kényszerítette a szolgáltatókat arra, hogy tarifáikat az árrobbanást követő korrekcióval csökkentsék, így a lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak.

2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban Forrás: MTI/Oláh Tibor

A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban.

A magas tarifák – a gazdasági válság következményeivel együtt – komoly társadalmi problémákat eredményeztek. Sokatmondó, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonaikat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött az otthona fenntartására, mint élelmiszerre

– mondta a Századvég szakértője.

A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, mert látták az áldatlan helyzetet. Első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét.

Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés – idézte fel az elmúlt évek történéseit Hortay Olivér. Másfelől pedig a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait.

Mindezek következtében az Unión belül hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

Mindehhez kellett az is, hogy a gazdaság más területein is kedvező folyamatok alakuljanak ki, így például emelkedjen a foglalkoztatottak száma és növekedjenek a bérek – mondta a szakértő.

Hortay Olivér szólt arról is, hogy mára a magyar állam visszanyerte a mozgásterét, mert hazánk tulajdoni aránya az energiaszektorban ötven százalék fölé nőtt, ami a lakossági ellátásban ráadásul még magasabb.

Ez most különösen jól jön, mert a jelenlegi energiaválság árrobbanása ezúttal nem eredményezte a magyar háztartások kiadásainak növekedését. Az állam visszaépített mozgástere pedig lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartását. Érdekesség, hogy míg a 2010 utáni hatósági kontroll visszavezetése akkoriban egy nemzetközi szinten is egyedülálló lépés volt, a mai energiaválságban egyre több ország nyúl hasonló szabályozói eszközökhöz – tette hozzá Hortay Olivér.