„Illatos” csodák... – Szent Erzsébet, a rózsacsodák királylánya

Erzsébet csoda 1

November 19. Szent Erzsébet napja, kinek „illatos" csodái egy küldetéses keresztény út „virágzó" szimbólumai.

Szent Erzsébet, a rózsacsodák legendás királylánya nemcsak - a különös módon -még novemberben is nyíló rózsák „keresztanyja", de - legendás rózsacsodái okán - a Szent Erzsébet névre keresztelt rózsafajta névadója is egyben. A szépséges Árpád-házi királylány mennybemenetelét, azaz égi születésnapját a világegyház november 17-én, mi, magyarok 19-én ünnepeljük. Szent Erzsébet illatos csodái egy küldetéses keresztény út „virágzó" szimbólumai.

Rózsás királylány

A rózsa – amely már a kereszténység előtt is élő, ősi szimbólum volt - a kereszténységben az alázatosság, az engedelmesség és a könyörületesség jelképévé vált.
A vörös rózsa pedig nemcsak Krisztus vérző öt sebére utal, de önállóan, „virágzó jelképként" - utalva e mennyei virág paradicsomi illatával a mennyei újjászületésre - magának a korpusznak is a „virágzó" megjelenítője.

Elisabet av Thüringen Forrás: Origo

Az 1207-ben Sárospatak várában született, Árpád-házi családból származó - dinasztikus értelemben véve is nagybecsű - Erzsébet rózsacsodáin keresztül a mennyei szeretethez való rendíthetetlen küldetés példája árad az utókorra.

Erzsébet rózsacsodái nemcsak az Élet hármas női változásának, a leányság, az asszonyiság-anyaság, végül az özvegyi lét testi-lelki-szellemi jelképei,
de utalnak a példaértékű élet négy szakaszára is: a születés és gyermeklét felhőtlen állapotára, az ifjúkor szellemi világosságára, az „öregkor" tudásának és tapasztalatának összegző bölcsességére, s végül az elmúlásban való megdicsőülésre.

Erzsébetnek 24 év is elég volt arra, hogy Istentől kapott küldetését, sorsát beteljesítse. Ennyi idő is elég volt arra, hogy bölcs emberré „öregedve" keresztény példamutatásával képes legyen megváltoztatni emberek gondolkodását, hogy képes legyen embereket jobb emberré tenni...

„Illatos" csodák

Erzsébet csupán ötesztendős, amikor az első rózsacsoda megesik vele. Turul-vérű, Árpád-házi királylányként, II. András király már kislányként is különleges leányaként, a másokon való segítségnyújtás, a krisztusi szeretet gyakorlása Erzsébet „vérében volt".

Erzsébet-csoda 1. Forrás: Origo

A küldetéses út első ismert rózsacsodája még Magyarországon történt vele, amikor édesapja, a lovagkirály kérdőre vonta, mit rejteget kicsiny kötényében. De mert „Isten nem hagyja hazugságban azokat, akik Ő érte cselekednek", így a szegényeknek elcsent kenyér egyszer csak rózsákká változott a kiskirálylány kötényében... András király - „lelkében nagy dolgok sejtelmével" - erre megölelte, megcsókolta különleges gyermekét, kinek „öléből rózsák hullottak a földre".

Erzsébet gyermekkorának másik rózsacsodája az eljegyzéséhez kötődik. Az amúgy Krisztus menyasszonyának készülő, lelkében kolostori életre berendezkedő leány miután megtudta, hogy apja férjhez adja, egy napon a fején rózsakoszorúval imádkozott a patak partján. A leány gyermeki engedelmességgel elfogadva apja akaratát levetette a leányságot jelképező fejdíszt s a patak vizébe dobta, amelynek rózsabimbói nemcsak érett rózsává nyíltak, de virágzó folyamként el is borították a patak víztükrét...

Kolozsvári minorita templom Forrás: Origo

Erzsébet asszonyi korából ismert rózsacsodájának következő helyszíne az európai lovagi kultúra fényűző központja, Thüringia tartománya, Wartburg vára, ahol a tartomány grófjának, Lajosnak a szerelmetes hitveseként – Lajos korai halála miatt - csupán 6 évet élt a 14 évesen férjhez adott, ám szerelmi házasságban élő Erzsébet.

A látszólag keresztény erkölcsű őrgrófi családdal azonban nap mint nap meggyűlt a fiatal fejedelemasszony baja, ki a valódi keresztény cselekedetekhez, jótékonykodáshoz és önzetlen segítségadáshoz szokott. Az 1226-os éhínség idején az akkorra nagy hatalmú fejedelemasszonnyá „érett" Erzsébet titokban kenyeret és sört osztott ki a szegények közt, amely nemcsak megsokszorozódott a tömegben, de a családja előtti lelepleződésekor a kenyér ismét rózsává változott.

Szintén Thüringiához és Lajoshoz kötődik az a jól ismert jelenet is, amelyben egy elesett beteget fektetett Erzsébet a hitvesi ágyukba, az udvar teljes megbotránkozására. Mikor Lajos féltékenyen számon kérte szépséges szerelmét, majd az ágyhoz lépett, hogy lerántsa a leplet a benne fekvőről, a rózsákkal teli ágyban a vérző, szenvedő Krisztus feküdt előtte. Az Úr erre felnyitotta Lajos szemét, s bocsánatért esedezve csak ennyit szólt: „hozz máskor is ily vendéget a házba...".

Szent Erzsébet Forrás: Origo

Utolsó rózsacsodája pedig Erzsébet elszenderüléséhez kötődik. 1231-ben, az Isten küldetésútját mindössze 24 év alatt beteljesítő Erzsébet halálos ágya fölött, utolsó imádságaiban madár képében a Szentlélek jelent meg, s mennyei rózsaillat töltötte be a szent testet és a környező teret. Négynapos ravatalának idején madarak lepték el a marburgi székesegyházat.

Szent Erzsébet, ki -
a szépség, a szerelem, a szerelmi házasság,
az emberi jóság, az önzetlen segítőkészség női mintaképe,
a női tetterő, a bátorság szimbóluma, az Isten iránti rendíthetetlen elköteleződés, s az emberi önzetlenség példája -
képes volt „Krisztus szemével látni s Krisztus szívével érezni" a világot.

Szent Erzsébet Forrás: Origo

A szépséges Árpád-házi királylány, a későbbi nagyhatalmú fejedelemasszony, ki - korának női példáitól messze eltérő életet élve, az irgalmasság megtestesítője, ha kellett, szembemenve a keresztényi gondolkodást csak tettető kortársaival - képes volt az igazi jézusi elvekért forradalmi módon harcolni...

Mindazt képviselte, amire korának, a lovagkornak minden asszonya vágyott, hiszen gazdag és gyönyörű nőként a kezébe került vagyont, befolyást és politikai hatalmat jóra, előre mutatóra, az elesettek gyámolítására, a betegek gyógyítására, mások felemelésére, az Élet éltetésére használta.

Modern újító volt. Igazi magyar, „táltos-királylányként" különleges főzetek, gyógyító olajok és kenőcsök előállítójaként, a mindenre választ adó Anyatermészet, a valódi földi javak: a fű, fa s virág gyógyító erejének mélyreható ismerőjeként képes volt a testet-lelket-szellemet holisztikus módon orvosolni. Mert ereje és erőforrása maga az Isten volt. Élete végén megkapta a gyógyítás isteni kegyelmét, vagyis lényével, testi közelségével, szellemének ragyogó fényével gyógyított.

Erzsébet legtisztább női küldetés beteljesítőjeként, az Isteni Igazság elkötelezett híveként, a rendíthetetlen és tetterős magyar nő máig élő példája!

Forrás: Origo

Temetésén az akkori Európa leghatalmasabb uralkodója, Frigyes német-római császár – ki Lajos halála után Erzsébet kikosarazott kérője volt - szőrcsuhában, fején császári koronával vitte a halott szépség koporsóját. "Nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa királynéjának" - mondta a sírjánál.

Halála után csupán három és fél évvel, 1235 pünkösdjén szentté avatták a Rózsacsodák királylányát, a női könyörületesség soha el nem feledhető példáját...

A szerző, Wieber Orsolya, a csizio.blogstar.hu szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója