Balog Zoltán: A család és a házasság intézményét manapság számos támadás éri

Budapest, 2021. február 17. Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, újonnan megválasztott zsinati lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülése után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2021. február 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A család és a házasság intézményét számos támadás éri manapság kívülről, és bizony a szétfeszítő erők sokszor belül is jelentkeznek, hiszen napi tapasztalatunk a házasságok, családok válsága. Éppen ezért fontos, hogy elsősorban magunk számára egyértelművé tegyük: az a rend, melyet hitünk szerint a teremtő Isten alkotott, az idők és társadalmi szokások változása ellenére ezután is az emberi élet alapja marad. Erről Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az Origónak annak kapcsán, hogy hogy tizennégy magyarországi vallási közösség közös nyilatkozatban erősítette meg a bibliai álláspontot: a házasság nő és férfi között köttetik.

A Biblia első lapjain olvassuk, hogy „Isten az embert férfivá és nővé teremtette”, s kettejük életre szóló szövetsége a család alapja, a család pedig az élet továbbadásának helye - mondta el Balog Zoltán az Origónak.

Balog Zoltán Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A püspök hozzátette,

A modern embernek bemagyarázzák, hogy semmi sem örök és változhatatlan. A haladás lényegét abban látják, hogy az öröklött dolgokat, együttélési formákat cseréljük le, alakítsuk át. A vallás lényege viszont az, hogy hiszünk az örök, egy igazságban, és azt is hisszük, hogy ez megismerhető és életünk, cselekvésünk zsinórmértékévé tehető.

Minél több embernek sikerül ezt átadni, annál kiteljesedik az életünk személyesen és közösségben is.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az egyházak legsajátabb küldetéséhez tartozik, hogy ott legyenek, ott segítsenek, ahol az emberek bajban vannak, ahol küzdenek saját életükkel, ahol örömök és bánatok érik őket. A házasság- és családgondozás mindig is az egyházi szolgálat része volt. A társadalmi vita csak ezután következik. A lényeg az egyházi közösségen belül történik,

de ha ki kell állni hitünkért, meggyőződésünkért, mert azt támadás éri, akkor ettől sem kell visszarettenni.

Mint mondta, olyan világban élünk, ahol, ha nem ragaszkodunk ahhoz, ami a miénk, amit elődeinktől kaptunk és értékesnek tartunk, akkor azt elveszik tőlünk, lerombolja a korszellem.

Illusztráció Forrás: Stocksnap/Pixabay

Büszkék lehetünk arra a kisebb „csodára”, hogy Magyarországon, a fejlett országok között egyedül, az elmúlt tíz évben majdnem megduplázódott a házasságkötések száma, hívta fel rá a figyelmet a püspök hozzátéve, hogy érdemes erősíteni azokat, akik újra hisznek ebben az ősi intézményben.

A püspök az Origónak beszélt arról is, hogy az egyházak a szeretet segítségével tudják közvetíteni értékrendjüket, tanításukat az emberek felé. Kiemelte, „a Kárpát-medencében, mi egyházak magyar nyelven kb 1 millió gyermeket taníthatunk minden héten az iskolákban hit- és erkölcstanra. Micsoda missziós lehetőség, hogy így adhatjuk tovább azt a keresztény értékrendet, melyet mi is elődeinktől kaptunk”. Kiemelte ugyanakkor, hogy

A formális tanítás kevés. A keresztény élet sajátja, hogy példamutatással lehet leginkább meggyőzni igazságáról és erejéről azokat, akik azt még nem ismerik.

Az új ideológiák terjedése kapcsán, melyeket sokan egyfajta „valláspótléknak” tartanak, Balog Zoltán azt mondta, hogy „amikor valláspótlékról beszélünk, akkor érdemes arra gondolni, hogy mit is akarnak pótolni ezek a divatos, új ideológiák”. Mint mondta:

Végsősoron, azt az Istent akarják helyettesíteni, akit korlátnak tekintenek, és helyébe saját boldogságreceptjüket teszik.

Hozzátette, a tömegmédia vezérelte világban növekednek az esélyeik arra, hogy megtévesszék az embereket. Ezzel szemben a legjobb védelmet azok az értékközösségek nyújtanak, melyek a hit, a szeretet jegyében tartoznak össze és erősítik egymást, emelte ki az Origónak Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.