A 2019-ben, mindössze huszonhat évesen megválasztott polgármester az Apró cselekedetek egy kis faluban a nagy változásokért – Fenntarthatósági kérdések Kóspallagon címmel tartott előadásában bemutatta az eddig elért eredményeket, két munkatársa pedig a falu két nagyobb projektjéről beszélt részleteiben is: a Pallagvölgyi Biokertről és a Kóspallagi Ökotájházról.
Az ezredforduló társadalmi feszültségeinek nagy része a falvakban halmozódott fel
A 2021. évi őszi Zöld Kalandozások előadássorozat harmadik előadója először is térben helyezte el a falut, majd statisztikákat mutatott. Mint azt a közönség hallhatta, Kóspallag Pest megyében, a szobi járásban, a Börzsöny szívében található, a Duna-Ipoly Nemzeti Park öleli körül. A népessége az 1900-as évektől folyamatosan nőtt, az 1973-as népszámlálási adatok szerint 1370 fő volt, majd a létszám csökkent az ezredfordulóig, amelynek két fő oka a fiatalok városba vándorlása és az elöregedés volt. A legfrissebb hivatalos statisztika alapján 2015-ben 749 fő élt Kóspallagon. A népesség növekedésének kedvez például az egyre erőteljesebb városokból való kiköltözési hullám is. „Kóspallag jelenleg nincs felfűzve se a vasútra, se a 12-es főútra, így azt szoktam mondani, hogy Budapesthez elég közel, mégis túl távol vagyunk. Elég közel, hogy a kiköltözési hullám érintsen minket, de túl távol ahhoz, hogy mindennek a negatív turisztikai hatásai érezhetőek lennének” – jegyezte meg a polgármester némi humorral a hangjában. A falu 72%-a erdő, mint kiderült, a fakitermelés mindig is jelentős elfoglaltságot biztosított Kóspallag lakói számára, ma is sokan élnek belőle.
Nem csak a kudarc térsége a vidék
Előadásában kitért arra is, hogy az ezredforduló társadalmi feszültségeinek nagy része, mint a kilátástalanság, a munkanélküliség, az elöregedés, az értelmiség elvándorlása, valamint az elsorvadt helyi kereskedelem és szellemi élet – a falvakban halmozódott fel. „Ezzel a hendikeppel indulnak a vidéki területek a kihívás felé, amelyet a globális felmelegedés, a fontos fenntarthatósági kérdések jelentenek” – mondta. Persze a vidéki térség nem csak kudarcok térsége, hiszen a helyi szint nagyon fontos szerepet játszik a globális problémák megoldásában is. Az önkormányzati szerepkörnek nagy befolyása van a fenntarthatóság előrelépésben, az elvek gyakorlatba történő ültetése elsősorban helyi szinten történik.
„A fő kérdés az, hogyan menjen végbe a vidék újra központi szerepbe kerülése? Elképzeléseim szerint a fenntarthatóság kérdéskörét komplex módon szükséges megközelíteni, így erős kormányzati, önkormányzati szándékra, tekintélyes mértékű anyagi erőforrásokra egyaránt szükség van, de legalább ennyire fontos a széles társadalmi és szakmai diskurzus lefolytatása, az országos és helyi szinergiák megtalálása. Nincs általános recept, mindenkinek a saját, helyi erőforrásait kell megtalálnia, és ezekkel fenntartható módon gazdálkodni” – tette hozzá Plachi Attila.
Közösségi állattartás, komposztálás és piac
Előadását a jó gyakorlatok bemutatásával zárta, így a jelenlévők megismerhették például a közösségi állattartással kapcsolatos pozitív példákat, Kóspallag közösségi komposztálási és helyi termelői piaccal kapcsolatos projektjét, mindemellett a polgármester kitért a civilekkel való együttműködésre, Kóspallag gyümölcsészetére és a helyiek hagyományos ökológiai tudásának fejlesztésének fontosságára, a szelektív hulladékgyűjtés kérdéskörére és a település fásítására is.
Intenzív ökológiai zöldségtermesztést folytatnak
Tóth Eszter ökológiai gazdálkodási mérnök a Pallagvölgyi Biokertet mutatta be előadásában, amelyet ötfős csapatuk (mindannyian rendelkeznek agrártapasztalattal), kiegészülve a Start-közmunkaprogram résztvevőivel, ökológiai és permakultúrás elvekkel összhangban álmodtak meg. Intenzív ökológiai zöldségtermesztést folytatnak, amely az elmondottak alapján kis területen nagy mennyiségű és jó minőségű termés előállítását teszi lehetővé. A terményeket a vásárlók számára rövid ellátási láncon keresztül értékesítik (ún. dobozrendszerben), amely mindkét fél számára méltányosabb megoldást tesz lehetővé.
Mint kiderült, fix ágyásos, vegyszermentes termesztést folytatnak. Kiemelten figyelnek arra, hogy bevonzzák a kártevők természetes ellenségeit, méhlegelőket képeznek, virágzó sávokat is vetettek. Emellett kímélő talajműveléssel, komposzt és más szerves takaróanyagok használatával, színes vetésforgó kialakításával a talaj minőségének javítását és a terület ökoszisztéma szolgáltatásának növelését is célul tűzték ki.
Az ágyások közötti utakat, az ágyásokat szerves mulcs anyagokkal takarják, a tápanyagpótlást helyi istállótrágyával és komplex pelletált szerves trágyával végzik, valamint rendelt és helyben előállított komposztot is alkalmaznak. A Pallagvölgyi Biokert területén komplex vetésforgót valósítottak meg, folyamatos kultúraváltással, ezáltal akár két-három betakarítást is realizáltak. A biokert csapatának célja, hogy egészséges, helyi zöldséget tudjanak termeszteni nem csak maguknak, de a vásárlóközösség számára is.
A szemlélet alapja: az ökolokalizmus
A Kóspallagi Ökotájházról Balogh Pál Géza, a projekt egyik ötlet- és projektgazdája mesélt. Mint kiderült, a tájház létrehozóit az a cél vezérelte, hogy létrehozzanak egy olyan intézményt, amely egyszerre tájház, oktatási helyszín, közösségi találkozóhely és helyi termék árusítóhely egyben. A csapat meggyőződése szerint erre azért van szükség Kóspallagon, mert egy korabeli tárgyakkal berendezett tájház révén élményszerűen ismerhető meg a település múltja, ezáltal összeköthetőek a különböző generációk, valamint hatékony eszközéül szolgálhat az iskolai oktatásnak is. „A kihívás, hogy olyan helyet hozzunk létre, amely élő és közösségi” – mondta a szakember. A tájház, mint új közösségi tér, a berendezési tárgyak és a kialakításra kerülő tankert közelségével változatos közösségépítő programkínálatra is lehetőséget ad majd. Visszacsatolva a Plachi Attila előadásában elhangzottakra Balogh Pál Géza elmondta, hogy egy ilyen intézmény hozzájárulhat Kóspallagon az ökológiai válság helyi szintű küzdelméhez is. Az ötletgazda azonban már most ennél többet talált meg a projektben, hiszen a néprajz és az antropológia, a vidék- és helyi gazdaság-fejlesztése, a közösség fejlesztése, az oktatás és a muzeológia iránti szenvedélyét éppúgy kiélhette, mint ahogy sikerült rátalálnia egy igazi közösségként működő, baráti viszonyokat is ápoló csapatra.
A jelenlévők megtudhatták, hogy a projektcsapat szemléleti alapja az ökolokalizmus, ami egyrészt azt jelenti, hogy a kiállításban, a tankertben és a programokban hangsúlyosan megjelenik majd az ember természettel való együttélésének kérdése, másrészt azt is, hogy ezek a kóspallagi közösség céljait és összetartását, önrendelkezését is szolgálják majd, hiszen – elképzelésük szerint – csak az ilyen közösségek képesek harmóniában élni a természettel és hatékonyan felvenni a kesztyűt az ökológiai válság ellen.
A Humusz Szövetség programjairól Facebook oldalukon tájékozódhat a korábbi linken.