Ma Magyarországon csaknem egymillió embert érint a fogyatékosság ügye

Budapest, 2020. szeptember 23. Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége a Down-szindrómás Horváth Júliával játszik a Kézenfogva Alapítvány fogyatékos gyermekek családban maradását vagy örökbe adását támogató szolgáltatását bemutató családlátogatáson a gyerekeket örökbe fogadó Weeber család kőbányai családi házának kertjében 2020. szeptember 23-án. A vendéglátó nevelőszülők hét saját gyermekük mellett három Down-szindrómás gyermeket fogadtak örökbe. MTI/Kovács Tamás

Ma Magyarországon csaknem egymillió embert érint a fogyatékosság ügye. A magyar kormány olyan társadalomért dolgozik, amelyben fogyatékossággal élő és ép ember egyaránt megtalálja helyét - írja közösségi oldalán Fülöp Attila. A szociális ügyekért felelős államtitkár hozzátette: 2010 óta a kormány célja, hogy a családok helyzetét erősítse, és a gyermeknevelést támogassa. Ezen belül kiemelten kezeli azoknak a helyzetét, akik fogyatékossággal élő gyereket nevelnek. Hozzátette: a kormány célja az is, hogy mindenki, aki szeretne, az tudjon a lehetőségeihez mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját. Ezt segítették az elmúlt években és az idei évben a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási szintjének növelését ösztönző támogatások is. Fülöp Attila kiemelte, hogy a kormány hisz a gondoskodáspolitikában.

Az EMMI államtitkára a Facebookon a fogyatékosság világnapján azt írta, hogy a magyar kormány olyan társadalomért dolgozik, amelyben fogyatékossággal élő és ép ember egyaránt megtalálja helyét. Fülöp Attila felhívta a figyelmet arra, hogy

a kormány piaci cégekkel együttműködve nagy hangsúlyt fektet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának megerősítésére.

Az Érték Vagy! programot azért indították útjára 2020-ban, hogy felhívja a megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek értékeire a társadalom figyelmét. Hozzátette:

Értéket képviselnek nemcsak a munkában, hanem a mindennapjainkban, a közös gondolkodásban, a közösségi programokban, a művészetben.

2021-ben 50,1 Mrd Ft-tal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált munkáltatókat.

Az államtitkár kiemelte, hogy

2021-től jelentős változás, hogy a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából előírt kötelező 5 %-os foglalkoztatási szintbe a megváltozott munkaképességű személyek mellett beszámíthatóak a munkáltatónál alkalmazott, őket segítő mentorok, valamint az oktatásból kikerülő sajátos nevelési igényű fiatalok, és a felsőoktatásból kikerülő fogyatékos hallgatók, korábbi minősítésük alapján, 23 éves korukig.

Ezáltal biztosított egy-egy munkahelyen a mentorok általi közvetlen segítségnyújtás, illetve az intézkedés a fiatalok esetében ösztönzi a tanulmányok befejezését követő mihamarabbi elhelyezkedést.

2021-től a megváltozott munkaképességű személyek a számukra folyósított rehabilitációs és rokkantsági ellátás folyósítása mellett, korlátlanul végezhetnek munkát, megszűnt a minimálbér 150 %-át elérő átlagos havi jövedelemszerzési korlát.

Budapest, 2020. szeptember 23. Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége a Down-szindrómás Horváth Júliával játszik a Kézenfogva Alapítvány fogyatékos gyermekek családban maradását vagy örökbe adását támogató szolgáltatását bemutató családlátogatáson a gyerekeket örökbe fogadó Weeber család kőbányai családi házának kertjében 2020. szeptember 23-án. A vendéglátó nevelőszülők hét saját gyermekük mellett három Down-szindrómás gyermeket fogadtak örökbe. MTI/Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

2021 szeptemberétől bővült az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerések köre, az ÉRTÉK VAGY! díjjal, mely olyan munkáltatónak, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatónak, valamint magánszemélynek adható, aki a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása érdekében tett tevékenységével kimagasló eredményt ért el, vagy ezen a területen olyan teljesítményt nyújtott, amely a társadalom számára példaértékkel szolgál. A minisztérium a díjakat a 2022. január 27-én, a Bálnában megrendezésre kerülő ÉrtékVagy! Konferencia & Shown adja át. A 2021-ben indított ÉrtékVagy! program célja, hogy egyesítse a gazdasági és szolidáris felelősségvállalást. A megváltozott munkaképességű foglalkoztatás erősítése ugyanis ugyanúgy fontos a nemzetközi cégóriásoknak, az állami szereplőknek, és a magyar családi vállalkozásoknak is. Fülöp Attila kiemelte:

Az mmk-s foglalkoztatás egyszerre gazdasági, és egyszerre morális érték és érdek. Ahogy egyszerre racionális üzleti döntés és közösséget erősítő felelősségvállalás is.

Az intézkedéseknek köszönhetően a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási aránya 2010 óta 18 százalékról 44 százalékra nőtt. Ma mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű honfitársunk dolgozik Magyarországon.

A kormány támogatja a családokat

Az EMMI államtitkára azt is hangsúlyozta, hogy

2010 óta a kormány célja, hogy a családok helyzetét erősítse, és a gyermeknevelést támogassa. Ezen belül kiemelten kezeli azoknak a helyzetét, akik fogyatékossággal élő gyereket nevelnek.

A kormány folyamatosan emeli az ápolási díjat és 2019. január 1-jétől bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amely a legsúlyosabb állapotban lévő, önellátásra képtelen gyermekek szüleinek jár, a gyermek életkorától függetlenül. A gyod összege 2021. februártól 147 315 forint, 2022-re pedig eléri az akkori minimálbér összegét

- írta, majd hozzátette:

A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása kapcsán 2021. szeptember 29-től lehetővé vált, az elvégzett lakásfelújítási munkálatokra utólagosan - 50% erejéig, de legfeljebb 3 millió forint összegben - vissza nem térítendő támogatás igénylése, immár nem csak a mozgáskorlátozottak életét megkönnyítő akadálymentesítési munkálatokra, hanem az egyéb fogyatékos vagy súlyos egészségkárosodással élő személyek (pl. látás- és hallássérültek, autisták stb.) számára is elérhető, és speciális élethelyzetükhöz igazodóan, a lakásban való mindennapi életvitelüket megkönnyítő, életminőségüket javító berendezések és átalakítások költségeire is fordítható.

Fülöp Attila szerint további könnyítést jelent, hogy

nem kell igazolni az egészségromlás tényét, és az sem feltétel, hogy az igénylő szülő vagy annak gyermeke legyen ilyen élethelyzetben.

A támogatásokat folyósító Magyar Államkincstár együttműködik a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetekkel a támogatható szükségletek feltérképezése érdekében.

A gyermeket nevelő családok terheit csökkenti, hogy a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek esetében a bölcsődében és az óvodában az intézményi gyermekétkeztetés ingyenes, az iskolában pedig 50 százalékos kedvezményre jogosultak.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára (b) látogatást tesz a Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket ellátó otthonában, Tordason 2020. május 19-én. Mellette Inotay György, a Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény igazgatója. Forrás: MTI/Vasvári Tamás

Szintén ingyenes az étkezés a bölcsődében és az óvodában a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek egészséges testvérei számára, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát.

Infokommunikációs akadálymentesítés is segíti a fogyatékkal élőket

A márciusban elrendelt veszélyhelyzet alatt felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a fogyatékos embereket érintő informatikai fejlesztések - emelte ki az államtitkár. Fülöp Attila úgy véli, hogy ilyenek

• a siketeket segítő Kontakt szolgáltatás fejlesztése, amelyben egy okoseszköz segíti a jelnyelvi tolmácsolást;
• a vakoknak kifejlesztett Távszem szolgáltatás, amely a mindennapi nehézségek megoldásában támogatja majd a felhasználókat;
• a mozgáskorlátozottak számára kifejlesztett speciális programok és eszközök,
• továbbá az autistákat segítő Data, amelynek az életritmus kialakításában van szerepe.

Az Országgyűlés 2020 júliusában elfogadta, hogy a magyar jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgának minősül.

Ez az előremutató intézkedés alapvető hatással lehet a jelnyelv megismerésére és használatára a nem hallássérült emberek vonatkozásában is, támogatva ezzel a társadalmi integrációt, és a hosszabb távon a jelnyelvet ismerő szakemberképzést - írta, majd hozzátette:

Gondoskodáspolitikában hiszünk, közösségeket építünk!